Az emlékezet világa Csonka-Bihar vármegyében

2020.07.26 vasárnap, 22:54, 981 látogató

Forrás: MNYKNT-MANYSZI (Berettyóújfalu, Budapest)

„Ez a falu várost evett…” írja Berettyóújfalu költője, Nadányi Zoltán. 5. alkalommal rendezték meg itt a partiumi szabadegyetemet. Ezúttal a Bihari Népművészeti Egyesület volt a vendéglátó, de a rendezéshez társultak az alapítók, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az ELTE és a Partiumi Keresztény Egyetem is.

V. partiumi szabadegyetem, Berettyóújfalu, 2020. július 20-25.

A szabadegyetem megrendezését idén befolyásolta a 100 éves trianoni határ: ugyanis a koronavírus-veszély miatt lezárt határon 15 partiumi egyetemista nem vehetett részt a rendezvényen. Berettyóújfalu Csonka-Bihar vármegye egykori székhelye (1920—1938, 1945—1950) most ismét egyedül, Nagyváradtól elzárva maradt.

A szabadegyetem fő tematikus napjai: Emlékezetkutatás, Irodalmi és helytörténeti kirándulás Csonka-Bihar vármegyében, Berettyóújfalu napja, Emlékezet – Trianon – Partium – Közösség alakította nyelvszokások.

Az álmosdi Kölcsey-háznál (kép: Manyszi)

A szabadegyetemen elhangozott, begyűjtött gondolatokból:

A Berettyóújfalu melletti egykori Herpály nevének eredete valószínűleg: Érpály – a latin néma h-t tüntette föl az oklevél írója. (A. Molnár Ferenc)

Derecskével és Biharkeresztessel versenyzett Berettyóújfalu Csonka-Bihar vármegye székhelyéért, végülis egy falu, Berettyóújfalu lett vármegyeszékhely… (Bagdi László)

Bihar vármegye az egykori Magyarország közepe, címerében a hegy, síkság és víz jelenik meg. (Kolozsvári István)

Szervezni is kell a hagyományt. (Kolozsvári István)

Möglépött, mint Dugonics… Egy szegedi szólás a szoborátírásról. (Balázs Géza)

A nyári egyetem a javak cseréje. (Vajda Mária)

Miért szerepel Kaba olyan sokszor a szólásokban? A vasút miatt. (Vajda Mária)

Miért lettem néprajzos? Mert a néprajzot nem lehet megváltoztatni, mint a történelmet. (Névtelen)

Egy tudattalan mátrix szerint boldog volt Magyarország Szent László korában, de a rendszerváltáskor is. (Dénes László)

A 2010-es évektől új szimbólumrendszere alakul a trianoni emlékezetnek. (Molnár Zsolt)

A Trianonról való beszéd a két világháború között. (Blankó Miklós)

A Szülőföldünk című rádióműsor titkos üzenetei. (Cservenka Judit)

A koronavírus miatti iskolabezárás alatt az alsós gyerekek teljesítménye nem romlott, mert általában addig terjed a szülők ismerete. (Tuba Márta)

A hallgatói érdekképviselet feladata, hogy kiálljon a határon túli hallgatótársak anyanyelvi jogaiért is. (Menyhárt Barbara)

Közösség alakította nyelvszokások (Balázs Géza)

Hol van a rádióhallgató? Hol van az olvasó? Hol van a könyvtárlátogató? (Többen)

Tudatos mítoszteremtés Kötegyánban. (Martyin-Szőke Tünde)

János vitéz vándorútja térképre vetítve egy pentagrammát alkot. (Varkucs Róbert)

A vörösiszap- katasztrófa devecseri emlékezete, az „aranyiszap” története. (M. Mester Katalin)

A Himnusz jogi környezete (Tomszer Miklós)

A csökmői tájháznál (kép: Manyszi)

A szabadegyetem résztvevői meglátogatták a pompásan felújított zsákai Rhédey-kastélyt, a csökmői faluházat és mesterséget házát, Vésztőn Sinka István emlékházát, Metykó Gyula festőművész kiállítását, a vésztő-mágori történelmi emlékhelyet (bronzkori emlékek, monostor) és Szeghalmon Túri János magángyűjtő Mundérbe bújt történelem című kiállítását. Másik szakmai kirándulásuk Álmosdra vezetett, ahol Kölcsey Ferenc töltötte gyermekkorát – az eredeti, felújított házban kiállítás, a faluban további érdekességek: kovácsműhely, falumúzeum, post-mail-art kiállítás…

Az előadásokat a szabadegyetem résztvevőin kívül berettyóújfalusi érdeklődők is látogatták, a jelenléti ív szerint mintegy ötvenen, egy-egy előadás iránt 20-25 fő érdeklődött. Az előadások írott változatát az E-NYÉK folyamatosan megjelenteti.

Köszönet a Nemzeti Kulturális Alap támogatásáért.

Médiaszereplések:

Berettyó Tv