Születésnapi beszélgetés a 80. esztendős Pomogáts Bélával
(tovább…)

Az 1. nyelvésztáborban (Sátoraljaújhely-Széphalom) tartott előadás írott változata. A szerző a Partiumi Keresztény Egyetem (Nagyvárad) adjunktusa. A 2. nyelvésztábort ugyanott 2015. június 17-21. között rendezik meg anyanyelvi szervezetek, köztük az MNYKNT. 
(tovább…)

Augusztus 7-17. között tartották a Külföldi Magyar Cserkészszövetség Őrsvezetőképző táborát a New York államban levő Sík Sándor cserkészparkban. A több mint 60 résztvevő 14-15 éves cserkész többsége Amerikában és Kanadában, sőt néhány Európában született magyar gyermek, jórészük másod-, harmadgenerációs külföldön. Legtöbb közülük jár lakhelye hétvégi magyar iskolájába, mind tagja magyar cserkészcsapatnak és értékeli családja magyar hagyományát. (tovább…)

Talán soha nem lehetne időszerűbb Herman Ottóról beszélni, mint most. Nem azért, mert évforduló közeledik (2014-ben halálának 100. évfordulója), s nem is azért, mert a hagyományainkat fenn kell tartani, növelendő a lokálpatriotizmust. (Bár azért ez is egyre fontosabb feladat.)[1] (tovább…)

Magyar iskolaközpont épül a mezőségi szórványban címmel jelent meg tudósításom 2010-ben a Nyelvünk és Kultúránkban (2010/4., de írtam az Átalvetőbe és a Kapuba is). A Téka Alapítvány igazgatóját, Balázs-Bécsi Attilát ismét faggatom. Az iskola felépítését téglajegyekkel lehetett támogatni, a román államtól is kaptak ígéreteket, de mindez ideig pénz csak Magyarországról érkezett. 2010-ben megvolt az első kapavágás. A 2013/14-es tanévre tervezték az iskola átadását, de ha ilyen ütemben folyik az építkezés, akkor a befejezésig tíz év is kevés lesz. Marad a napról napra való tusakodás, a kemény munka, másoknak meg Makkai Sándor„holttengeri” víziója…
(tovább…)

Életem legszebb, igaz és emberi, európai emlékeit annak a magyar végvárosi, polgári kultúrának köszönhetem, melynél különbet aztán később a világban sem találtam – vallja meg Márai Sándor szülővárosa – Kassa – iránt többször is kinyilvánított köszönetét és elismerését. De Kassa fontossága sokkal korábbról való, még a középkorból, amikor Nagy Lajos királyunk előbb a szabad királyi városok sorába emelte (1347), majd 1369. május 7-én a diósgyőri várban kiállított dokumentumában ezt ismét megerősítette, és – Európában elsőként – címerlevelet adományozott a városnak. Ez a dokumentum azt is igazolta, hogy Kassa, Buda után a Magyar Királyság második legfontosabb városa lett. És ez így is volt évszázadokon át, annak ellenére, hogy voltak városok, melyeknek lakossága meghaladta Kassáét, mégsem veszélyeztették a Kárpát-medence észak-keleti csücskében lévő város pozícióit, sőt, a történelem többször úgy hozta, amikor Kassa amolyan szellemi főváros szerepét töltötte be a magyar nemzeti történelem, kultúra, tudomány és művészet terén. (tovább…)

A kereszténység fölvételével a magyarság számára a Biblia rendkívüli jelentőségű lett. Bár az egyház hivatalos nyelve a latin, és az egész írásbeliség Magyarországon is először általában latin nyelvű, mégis számos egyházi tevékenység anyanyelven folyt, például a prédikáció, a gyónás, fogadalomtételek. S nyilvánvaló, hogy a magyarsággal is a keresztény, a bibliai tanítást csak anyanyelvén lehetett megismertetni.
(tovább…)

  A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségét képviselve érkeztem Debrecenbe, a Kocka Kör tehetséggondozással foglalkozó újabb nemzetközi rendezvényére 2014 júniusában. Ez ideig két ízben képviselhettem a csehországi szórványban élő magyarságot a Kocka Kör szervezte tudományos tanácskozásokon előadásokat[1] is tartva, tudományos közleményeket[2] is közölve és szakmai híradást[3] is megjelentetve. Azokban az években a Prágai Károly Egyetem egyetemi docensi beosztású vendégtanára voltam, ebbéli tudománydiplomáciai feladatkörömben hungarológiai, magyar nyelvészeti diszciplínákat is oktattam és mindeközben a magyar nyelvet tanítottam idegen nyelvként közvetítő nyelv nélkül. (tovább…)

Aki, akárcsak gondolatban, átlapozza a magyar költészet közel nyolc évszázados történetét, megállapíthatja, hogy költőink rendre megörökítették nemzeti történelmünk eseményeit, ezekből a művekből akár egy hiteles, egyszersmind a költészet magaslatán elhelyezkedő magyar históriát is össze lehetne állítani. (tovább…)

Új, érdekfeszítő, és más, főként irodalmi műfajokból származó retorikai eszközökkel dolgozó tudományos-ismeretterjesztő stílus alakult ki – a modern, nemzetközi, „villanásszerűen” berobbanó hálózatkutatásban. A hálózatkutatás úgy fogható föl, mint kvantitatív (matematikai) alapon bizonyítható, egymástól különböző rendszerekben, szervezetekben létező rendszerszerűségek kimutatása. A hálózatkutatás egy tudományokat összefogó szemléletmód (ebben a tekintetben a szemiotikára, a jeltudományra hasonlít), egyaránt multi- és interdiszciplináris jellegű. (tovább…)