Rendezvények:

November 1. vasárnap, 15.00 Farkasréti temető bejárata, Lőrincz Gábor vezetésével halottak napi séta, Lőrincze Lajos sírjánál Balázs Géza, az MNYKNT elnöke emlékezik.

November 13. péntek, 11.00 A magyar nyelv napja a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Kemény Gábor, H. Varga Gyula és Balázs Géza rövid előadást tart Lőrincze Lajosról.

November 20. péntek, 15.00 Emléktábla-avatás, Vác, Liszt Ferenc sétány 15.

November 23. 15.00 a veszprémi könyvtárban Lőrincze-könyvbemutató
Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém, Komakút tér 3. Előadók: Zimányi Árpád (Lőrincze öröksége nyomában), Balogh Ferencné (Lőrincze-emlékkönyv), Pomogáts Béla (Lőrincze mellett)

November 24. Reggel Farkasréti temető, a sírnál a Nemzeti Örökség Intézet megemlékezése.Délután Szentgálon szoboravató.
9.30 Farkasréti temető (megemlékezés a sírnál), Nemzeti Örökség Intézete
14.30 Lőrincze Lajos portrészobrának avatása, Lőrincze Lajos Általános Iskola, Szentgál, Hársfa utca 14. 

November 30. 12.00 Az ungvári Hungarológiai Intézetben 12 órakor megemlékezés.

Letölthető meghívó

Mivel Lőrincze Lajos a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című sorozata folytán lett az egyik legismertebb huszadik századi magyar nyelvész, a Tetten ért szavakban idén többször is szóltunk róla, felidéztük hangját, felolvastunk róla szóló értékeléseket, emlékezéseket, sőt anekdotákat. Ideje, hogy most, az emléknapon (2015. november 24-én) röviden bemutassuk életét, hiszen már több mint 20 éve nincs köztünk.

– Lőrincze Lajos a Veszprém megyei Szentgálon született 1915. november 24-én. Tanár és nyelvész lett, fő kutatási területe a névtudomány, a nyelvjáráskutatás, a mai magyar nyelv és a nyelvművelés képezte. Társszerzője volt A magyar nyelvjárások atlaszának és a Nyelvművelő kézikönyvnek.

– Szülőfalujának református elemi iskolájában végezte tanulmányait, majd a Pápai Református Kollégiumba került, itt érettségizett.
1941-ben szerzett magyar-német szakos középiskolai tanári diplomát, a budapesti bölcsészkaron. Eötvös kollégista is volt. 1941-től a Magyarságtudományi Intézetben kapott tanársegédi állást. 1943–1945 között a Pápai Református Kollégiumban, 1946-tól 1948-ig a Kelet-európai Tudományos Intézetben tanított. 1949-től az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársa lett. 1959-től osztályvezető, később igazgatóhelyettes, majd tanácsadó. 1985-ben nyugdíjba vonult, de továbbra is részt vett a tudományos közéletben és a nyelvművelésben.

– 1952-ben Kodály Zoltán biztatására indította meg a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő műsorát, amelyet kereken 40 éven át vezetett. Műsorában a magyar nyelv egy-egy kérdésével foglalkozott, ízesen szép beszédével megragadta a rádióhallgatókat. Nevéhez fűződik a Magyar Televízió első telefonos műsora Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol címmel. Ezt Grétsy Lászlóval közösen vezette.

– 1953-től a Magyar Nyelvőr, 1972-től a Nyelvünk és Kultúránk, 1979-től az Édes Anyanyelvünk című lap szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja volt. 1970-ben társalapítója a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának – ez a társaság idén nyáron Széphalomban egy esszékonferencián idézte fel egykori vezetője emlékét.

– Budapesten halt meg 1993. október 11-én. Sírja a Farkasréti temetőben található. Szülőfalujában, Szentgálon emlékház, emléktábla, dombormű őrzi emlékezetét, a falu iskoláját is róla nevezték el. Most novemberben Vácott is állítnak neki emléktáblát.

Lőrincze Lajosról verssel emlékezett meg Kányádi Sándor: Magyar históriai pillanatokra, Lőrincze Lajos emlékére, 1993.

porában is áldott kiért
és ezerszer áldott ki által
akár a szív fölött a vért
szembefeszült a másvilággal

meg akkor váltódott e nép
és küldetését akkor kapta
mikor a röggel az igék
magyarul hulltak a halottra

hazánkká akkor lett örökre
ez a sokszor ege-se-földje
töredékes nyelvünk-honunk

s a jövendőbe glóriával
léptünk a nyitott síron átal
mondván por és hamu vagyunk

Lőrincze Lajoshoz kapcsolódó írások jelennek meg a Magyar Nyelvőr 2015/4. számában, valamint az E-nyelv Magazin 2015/4. számában is. (BG)