Rendezvények:
November 1. vasárnap, 15.00 Farkasréti temető bejárata, Lőrincz Gábor vezetésével halottak napi séta, Lőrincze Lajos sírjánál Balázs Géza, az MNYKNT elnöke emlékezik.
November 13. péntek, 11.00 A magyar nyelv napja a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Kemény Gábor, H. Varga Gyula és Balázs Géza rövid előadást tart Lőrincze Lajosról.
November 20. péntek, 15.00 Emléktábla-avatás, Vác, Liszt Ferenc sétány 15.
November 23. 15.00 a veszprémi könyvtárban Lőrincze-könyvbemutató
Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém, Komakút tér 3. Előadók: Zimányi Árpád (Lőrincze öröksége nyomában), Balogh Ferencné (Lőrincze-emlékkönyv), Pomogáts Béla (Lőrincze mellett)
November 24. Reggel Farkasréti temető, a sírnál a Nemzeti Örökség Intézet megemlékezése.Délután Szentgálon szoboravató.
9.30 Farkasréti temető (megemlékezés a sírnál), Nemzeti Örökség Intézete
14.30 Lőrincze Lajos portrészobrának avatása, Lőrincze Lajos Általános Iskola, Szentgál, Hársfa utca 14.
November 30. 12.00 Az ungvári Hungarológiai Intézetben 12 órakor megemlékezés.
Mivel Lőrincze Lajos a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című sorozata folytán lett az egyik legismertebb huszadik századi magyar nyelvész, a Tetten ért szavakban idén többször is szóltunk róla, felidéztük hangját, felolvastunk róla szóló értékeléseket, emlékezéseket, sőt anekdotákat. Ideje, hogy most, az emléknapon (2015. november 24-én) röviden bemutassuk életét, hiszen már több mint 20 éve nincs köztünk.
– Lőrincze Lajos a Veszprém megyei Szentgálon született 1915. november 24-én. Tanár és nyelvész lett, fő kutatási területe a névtudomány, a nyelvjáráskutatás, a mai magyar nyelv és a nyelvművelés képezte. Társszerzője volt A magyar nyelvjárások atlaszának és a Nyelvművelő kézikönyvnek.
– Szülőfalujának református elemi iskolájában végezte tanulmányait, majd a Pápai Református Kollégiumba került, itt érettségizett.
1941-ben szerzett magyar-német szakos középiskolai tanári diplomát, a budapesti bölcsészkaron. Eötvös kollégista is volt. 1941-től a Magyarságtudományi Intézetben kapott tanársegédi állást. 1943–1945 között a Pápai Református Kollégiumban, 1946-tól 1948-ig a Kelet-európai Tudományos Intézetben tanított. 1949-től az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársa lett. 1959-től osztályvezető, később igazgatóhelyettes, majd tanácsadó. 1985-ben nyugdíjba vonult, de továbbra is részt vett a tudományos közéletben és a nyelvművelésben.
– 1952-ben Kodály Zoltán biztatására indította meg a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő műsorát, amelyet kereken 40 éven át vezetett. Műsorában a magyar nyelv egy-egy kérdésével foglalkozott, ízesen szép beszédével megragadta a rádióhallgatókat. Nevéhez fűződik a Magyar Televízió első telefonos műsora Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol címmel. Ezt Grétsy Lászlóval közösen vezette.
– 1953-től a Magyar Nyelvőr, 1972-től a Nyelvünk és Kultúránk, 1979-től az Édes Anyanyelvünk című lap szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja volt. 1970-ben társalapítója a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának – ez a társaság idén nyáron Széphalomban egy esszékonferencián idézte fel egykori vezetője emlékét.
– Budapesten halt meg 1993. október 11-én. Sírja a Farkasréti temetőben található. Szülőfalujában, Szentgálon emlékház, emléktábla, dombormű őrzi emlékezetét, a falu iskoláját is róla nevezték el. Most novemberben Vácott is állítnak neki emléktáblát.
Lőrincze Lajosról verssel emlékezett meg Kányádi Sándor: Magyar históriai pillanatokra, Lőrincze Lajos emlékére, 1993.
porában is áldott kiért
és ezerszer áldott ki által
akár a szív fölött a vért
szembefeszült a másvilággal
meg akkor váltódott e nép
és küldetését akkor kapta
mikor a röggel az igék
magyarul hulltak a halottra
hazánkká akkor lett örökre
ez a sokszor ege-se-földje
töredékes nyelvünk-honunk
s a jövendőbe glóriával
léptünk a nyitott síron átal
mondván por és hamu vagyunk
Lőrincze Lajoshoz kapcsolódó írások jelennek meg a Magyar Nyelvőr 2015/4. számában, valamint az E-nyelv Magazin 2015/4. számában is. (BG)
0 hozzászólás