Legutóbbi hozzászólások

  1. A honlapon ezt a mondatot olvastam: „2021-2022-ben a Trianon-kislexikonból 5000 példányt sikerült társszervezeteken, alapítványokon, egyesületeken, egyetemeken keresztül eljuttatni a Kárpát-medence…

  2. A Balassi kard irodalmi díj nemzetközivé tétele, a magyar irodalom hírnevének a Világban való öregbítése egy állami elismerés is érdemelne.

240 éve jelent meg az első magyar újság, a Magyar Hírmondó

2020.01.06. hétfő, 22:13

1 978 megtekintés

BINCZE DIÁNA IBOLYA

 

Mindennapi rutinunkhoz tartozik, hogy nyomtatva és egyre inkább a világhálón tájékozódunk a hírekről. Reggel a munkába utazva az okostelefonunkon értesülhetünk hazánk és a nagyvilág történéseiről, legkülönbözőbb híreiről. Ma már természetes, hogy mindezt magyarul tehetjük. De nem volt ez mindig így.

 

 

 

1780 januárjában Pozsonyban jelent meg az első magyar nyelvű időszaki lap, a Magyar Hírmondó. Rát Mátyás evangélikus lelkész, újságíró álmodta meg, és a lap az ő tevékenysége alatt élte virágkorát. Céljának tekintette, hogy a magyar társadalom kultúrával szembeni közönyét eloszlassa, felrázza a szellemi tespedtségből.

 

Az olvasókhoz immár magyarul is elérhettek a politikai és gazdasági hírek, a tudományos eredményekről, az iskolaügyről és a kulturális kezdeményezésekről szóló információk.

 

Rát kommentálta a híreket: többletinformációkban gazdag, olvasmányos stílusa nem igazodott a nyugati referáló lapok egyhangú irányvonalához. Mivel Magyarországon még nem alakult ki a polgárság, így az előfizetők nagy része főrendi és köznemes, földbirtokos, értelmiségi és egyházi személy volt. A laptól megkapták a minőségi információt, a megbízható híreket.

 

Rát evangélikus líceumi tanulmányai után, 1772-ben egy nagy körutazást tett Magyarországon és Erdélyben, ezalatt jobban megismerte a magyar nyelvváltozatokat és hagyományokat. Olyan ismeretségeket szerzett, amelyek áldásosak lettek a hírlap szempontjából is. Tőlük kapott megbízható belföldi híreket: az egyház emberei demográfiai adatokkal szolgáltak, az orvosok a tapasztalataikat osztották meg, a professzorok a disszertációkról, az írók és a könyvkötők a frissen megjelent kiadványokról, könyvekről tájékoztatták. Természetesen ezek még csak nyers információk voltak: a cikkírás, a korrekció és a szerkesztés feladata mind rámaradt.

 

A külpolitikai híreket külföldi lapok tudósításaiból szerezte. Ezeket nem egyszerűen lefordította, hanem véleményt alkotva róluk: átdolgozta, át is írta őket. Írásait nevelő célzat, jobbító szándék hatotta át: meg akarta értetni olvasóival a külpolitikai események okait és következményeit, a gazdaság és a politika összefüggéseit. A tudatosabban gondolkodás meghonosításán fáradozott.

 

A lap megjelenésekor még nincs kialakult, egységes köznyelv. Minden tudósító az anyanyelvjárásán küldte az információit: ezekből próbálta meg az újságírás nyelvét megalkotni. „Ami a magyarságot illeti, amellyel a Magyar Hírmondó élni fog, az az alföldi Tisza melléki, de a Duna mellyékivel és az erdélyivel elegyedett lészen. Ezt tartja az író leghelyesbbnek. Magamagán mindegyik igen szűk, és azoknak a sokféle dolgoknak megírattatására, melyek itt elő fordulnak, nem elégséges.” idézi Süld Erzsébet.

 

 

Rát a nyelvújítók közé tartozott, nyitott volt az idegen szavak átvételére és újak létrehozására is. A következő, ma is használt szavainkat is neki köszönhetjük: népdal, újságíró, közgyűlés, népesség, bányászat, pártatlan. Ebben az időben még nem létezik a magyar kultúrát ösztönző intézmény. A Magyar Tudós Társaság alapítása 1825-ig még várat magára. Ilyen körülmények között nagyot és maradandót alkotni olyan erős motivációt, vágyat és kitartást kíván, ami előtt 240 év múlva is megemelhetjük a kalapunkat.

 

 

Forrás: Evangélikus naptár a 2020. évre, Luther Kiadó, Budapest, 2019.

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/r-A2FE9/rat-matyas-A3C14/

http://forumszemle.eu/2005/06/11/varagya-szilvia-magyar-hirmondo-az-elso-magyar-nyelvu-idoszaki-lap/

http://ki2.oszk.hu/kf/kfarchiv/2001/2/suld.html

 

1 hozzászólás

  1. Sárdiné Máhonfai Zsuzsanna

    Megint egy nagyszerű írás született a “tollából”. Hatásos a bevezetés és a lezárás is, s az egész cikk mindvégig ébren tudja tartani az olvasó érdeklődését.

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu