Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

35 éves a KAV

2019.06.02. vasárnap, 12:31

1 490 megtekintés

ZSIGMOND GYŐZŐ (SEPSISZENTGYÖRGY)

 

Játékos, anyanyelvi verseny, mely az egyéni és a csapatmunkát egyaránt méltányolva, majdnem fél évszázada működik főleg Erdélyben, Romániában három korosztály magyar tanuló ifjúságát vonva be önkéntes alapon persze egyféle kétségtelenül előremutató mozgalomba: elemistákat, 5-8. osztályos általános iskolásokat és középiskolásokat.

 

 

Könnyű nekünk kiszámolni, hogy mikor hányadik évfordulójára emlékezünk Kőrösi Csoma Sándornak, ki egykor Nagyenyed kollégiumában volt diák. Csak hozzá kell adnunk a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny (KAV) éveihez a 200-at. Mert születésének pont 200. évfordulójára hoztuk össze az első (méltán világhírű tudósunk nevét viselő), a mostanihoz hasonló anyanyelvi, magyarságtudományi vetélkedőt. Annak idején Székelyudvarhely és környéke számára: Felsőboldogfalván. Sikeres volt, eredményes volt, az mellékes, hogy jórészt ennek vállalása miatt kellett a kezdeményező játékvezetőnek távoznia Hargita megyéből a szekuritáté meg a megyei tanfelügyelőség és az ottani Román Kommunista Párt vezetőségének a nyomására. Viszont Katona Ádám Sütő-díjasunk, Lőrincz György író és felesége (Ildikó), Szécsi Antal s mások támogatása, a diákok példás hozzáállása már akkor vigaszt s biztatást jelentett.

 

A helyes és szép anyanyelvhasználat érdekében jött aztán létre a Kovászna megyei anyanyelvi vetélkedő. Ez megyeközi szintűvé válva felvette Kőrösi Csoma Sándor nevét. Rövidítése a továbbiakban is KAV maradt (Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny). A nemes célért önfeláldozóan küzdő ember neve méltán kötődik a nehéz, hosszú út elé néző anyanyelvápoló mozgalom nevéhez. Romániában, kisebbségi helyzetben joggal érezzük fontosnak nyelvünk védelmét, ápolását.

 

A nyelvek természetszerűleg kultúrák letéteményesei, becses foglalatai. Ezért a nyelvművelés szorosan kapcsolódik az irodalomhoz, történelemhez, s műveltségünk fontos része. A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny, a KAV, mindig is szem előtt tartotta ezt az összefüggést. Nagyjaink évfordulóihoz is igazodott a nyelvművelő mozgalom, mely döntőjére évekig térségi, megyei selejtezőket követően került sor.

 

A KAV kiindulópontja volt a nyelvművelés intézményes keretbe szerveződésének majd kétszáz évvel az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság megalakulása (1793) és (sajnos) megszűnte (1806) után. Örvendetes, hogy elkészült kovásznai kollégánknak, Molnár Júliának köszönhetően az első szakszerű KAV-történet (első fokozati dolgozat formájában). Jó lenne, ha az AESz-füzetekben például majdan meg is jelenhetne.

 

A szerencsés folytatást a nyelvművelés ügye, Kovászna megyébe kerülésemet követően, főleg az akkori magyar szakos tanfelügyelőnek (az immár Sütő-díjas Tulit Ilonának) köszönheti, ki hivatalos keretet biztosítva, módszertani körök álarca mögé bújtatva hagyta elindítani s kibontakoztatni a tiltottként fokozottan lelkes nyelvművelő mozgalmat, a leendő AESZ csíráját. Önkéntes közmunka által, és ráadásul jóformán illegalitásban, de mégis mozgalommá izmosodottan, megmozgatva elsősorban Háromszék magyar tanuló ifjúságát, bekapcsolva érdeklődőket az országból, de a határon túlról is (Magyarország, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna) például olyan lelkes magyartanárok révén, mint Tapodi Zsuzsa, Kovács Ágnes, Szekernyés Irén meg Antal Magda és Antal Sándor, Mészely József (ki itt végzett az enyedi képzőben), Bodó Anna, Molnár Júlia, Zsigmond Emese, Kovács Ágnes, Magyari Sára, Váradi Izabella, Pásztor Gabriella, Simon György, Turzai Melánia és mások…

 

A nemes célért önfeláldozóan küzdő ember, Kőrösi Csoma Sándor neve méltán szerepel anyanyelvápoló vetélkedőnk nevében. A háromszéki Csoma sorsa, útja is példázza: az igazi nemzeti érdek nem önös. A magyarság őshazáját felkutatni kívánó székely-magyar vándor tudós egyúttal az egész emberiség ügyét is szolgálta azzal, hogy ismeretlen részét tárta fel a Földnek. Tibet szellemiségének és az ott lakók nyelvének tudományos ismertetésével ajándékozta meg a nagyvilágot. 200 éve, 1819. november 24-én indult el Nagyenyedről, hogy Konstantinápolyon, Aleppón, Teheránon keresztül eljusson Indiába, ahol többek között a tibeti nyelv tanulmányozásával foglalkozott és megírta az első tibeti-angol szótárt.

 

A nyelvek vonatkozásában is igaz az a József Attila-i sor, hogy “csak másban moshatod meg arcodat”. Kell a viszonyítás, a minél alaposabb. Nem véletlen, hogy nem is  igazán nyelvész az, aki más nyelvet, nyelveket nem ismer és nem használ, legyen bár máskülönben nagyon felkészült; Csoma “tucatnál több ember volt egy személyben,” igazolva azt a mondást: ahány nyelv, annyi ember.

 

Nagyjaink évfordulóihoz is igazodott a nyelvművelő mozgalom, hiszen névadója is jelentős irodalmi, vallási értékek közkinccsé tételéhez járult hozzá több tibetiből, szanszkritból való fordításával.

 

Arra csakis büszkék lehetünk, hogy a keresztény magyar Csomát bodhiszattvaként tisztelik tőlünk távoli tájain Földünknek, az emberi nagyság ugyanis egyetemes, ahogy az emberi esendőség is az, csakis a megnyilatkozási módnak van nemzetisége.

 

Hovatartozása méltó vállalásában ugyancsak példát vehetünk Csomáról.

 

Természetes hát, hogy Kőrösi Csoma Sándor nevét büszkén viseli Erdélyben az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének ez a rendezvénye: a KAV.

 

35 évesen oda érkezett a maga útravalójával, ahonnan névadója, a világhírű tudós utazó, Kőrösi Csoma Sándor, ugyancsak gazdag útravalót vitt magával: a szívesen fogadó Nagyenyedre, annak méltán híres kollégiumába. Amúgy ezelőtt 24 évvel ugyancsak Enyeden tartottuk a Magyar Nyelv Napjait, itt volt a KAV országos döntője…

 

Reméljük, hogy soká és eredményesen folytathatja munkáját a KAV irányítását, szervezését intéző AESz egész Románia területén, hol magyarok élnek.

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu