Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

A legszebb magyar novellák

2022.07.25. hétfő, 11:45

157 megtekintés

Esszékonferencia-sorozatunk idei témája: A legszebb magyar novellák voltak. A válogatás szubjektív, bár vannak közös pontok.

Koller Eszter honlapján ezeket ajánlja:

  • Csáth Géza: A varázsló kertje
  • Kosztolányi Dezső: Aranysárkány
  • Örkény István: Tengertánc
  • Karinthy Frigyes: Barabás
  • Karinthy Frigyes: Hasműtét
  • Karinthy Frigyes: Legenda az ezerarcú lélekről
  • Gárdonyi Géza: Tizenkét novella
  • Herczeg Ferenc: Böske, Erzsi, Erzsébet
  • Bródy Sándor: Nyomor
  • Mikszáth Kálmán: Kis csizmák

Dobos István szerint a korai modernséghez vezető legjobb novellaírók: Ambrus Zoltán, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Gozsdu Elek, Herczeg Ferenc, Justh Zsigmond, Lovik Károly, Mikszáth Kálmán, Papp Dániel, Petelei István, Thury Zoltán, Tömörkény István.

A 12 legszebb magyar novella antológia (összeállította: Fűzfa Balázs) ezeket ajánlja:

Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül?

Mikszáth Kálmán: A kaszát vásárló paraszt

Tömörkény István: Csata a katonával

Karinthy Frigyes: Barabbás

Móricz Zsigmond: Barbárok

Kosztolányi Dezső: A kulcs

Sarkadi Imre: Kőműves Kelemen

Sánta Ferenc: Sokan voltunk

Ottlik Géza: A művész és a halál

Mándy Iván: A modell

Hajnóczy Péter: A tücsök és a hangya

Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról

A Kulturpart ezeket ajánlja:

Gelléri Andor Endre: Találkozás száz évvel (öregség, szabadság)

Csáth Géza: Maris az anyjánál (két öregasszony, csupa báj, meglepő módon semmi vér)

Kosztolányi Dezső: Esti Kornél és a bolgár kalauz esete (örök klasszikus, a nyelv elválaszt és összeköt)

Móricz Zsigmond: Barbárok (ballada prózában), A hét krajcár (keresgélés a fiókokban)

Sarkadi Imre: Kőmíves Kelemen (szintén ballada prózában, a hatásfok ugyolyan drámai)

Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai (balladisztikus és lírai)

Tamási Áron: Rendes feltámadás (Isten és a székelyek) valamint Tulipános téli sapka (“aki embernek kevés, magyarnak nem alkalmas.”)

Szerb Antal: Gondolatok a könyvtárban (kísértetiesen emlékeztet egy régi szerelmemre)

Ottlik Géza: Minden megvan (ikonikus mondat. Budapest, hazatérés, hegedű)

Balázs Béla: A három hűséges királylány (honnan tudjam, melyik az igazi?), Mosolygó Tündér Ilona (a mosolynak is megvan a maga határa. Meg a megértésnek is.)

Kodolányi János: Szép Zsuzska (Ormánság, kitaszítottság, falu)

Fekete István: Vuk (örök klasszikus, gyakorlatilag tündérmese állatszereplőkkel)

Illés Endre: Szávitri (egy pillangószárny rebbenése a Mahábháratából, halálon is átívelő szerelem)

Sánta Ferenc: Sokan voltunk (Magyarország, mélyszegénység, öregek, gyerekek)

Lázár Ervin: A kovács (mit tesz a kovács, ha maga az ördög kér patkót)

Weiner Sennyey Tibor: A Hallgatógép, Az anakronista (kortárs sci-fik)

Dragomán György: Rendszerújra (aktuális antiutópia három oldalban)

Nekünk is volt néhány javaslatunk. “A magyartanár feladata, hogy a lélekkel is foglalkozzon…” hangzott el a nap folyam egy novella olvasása és ajánlása során. “Novelláról novellára novellavetélkedő” létezik a nagyváradi Lorántffy gimnáziumban, erről számolt be Varkucs Róbert, közben érintve Kosztolányi Dezső kulcsnovelláját. Az Élő magyaróra tábor utolsó napján a széphalmi Magyar Nyelv Múzeumában a magyartanárok legszebb novellái kerültek sorra – persze az értelmezés és a tanítás kérdését középpontba állítva. Hauber Károly „életundor, életcsömör” témában Gozsdu Elektől és Kötter Tamástól hozott párhuzamos novellákat, Minya Károly Kosztolányitól Boris könyvét elemezte, Balázs Géza Hajnóczy Péter kisnovellái közül A latin betűket olvasta fel, felhívva a figyelmet a szöveg meseszerűségére és zenei voltára, melyek mind a szövegalkotás elemi megoldásai. Terdikné Takács Szilvia Karinthytól a Barackot, Czomba Magdolna Szántó T. Gábortól a Csoportkép című novellát mutatta be. Nyiri Péter, a múzeum igazgatója tartott tárlatvezetést a tanároknak; majd körüljárták a megszépült parkot (ligetet), melynek ünnepélyes átadása július 21-én lesz. A nap végén nem maradt el a tábor értékelése, mely úgy foglalható össze: „mivel a magyartanárok magányosak, ezért: folytatjuk”.

      

A széphalmi esszékonferenciák sorozata

  1. jún. 18. Nyelv és lélek
  2. jún. 16. Étel és nyelv
  3. jún. 22. Weöres Sándor 100 „élménykonferencia”
  4. jún. 21. Irodalmi nyelvünk szülőföldjén
  5. jún. 20. Lőrincze 100
  6. jún. 18. A legnagyobb magyarok… Széchenyi István születésének 225. évfordulójához kapcsolódva
  7. jún. 24. Arany 200.
  8. jún. 23. 150 éves Eötvös József népoktatási törvénye
  9. jún. 22. II. Rákóczi Ferenc-esszékonferencia
  10. jún. 20. Titkos Trianon. Irodalmi, művészeti összeállítás
  11. július 3. Benkő Loránd 100 Deme László 100, Bencédy József 100, Wacha Imre 90 éves emlékkonferencia
  12. július 9. A legszebb magyar novellák

Az esszékonferenciák anyaga folyamatosan megjelenik a Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratban.

A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

 

1 hozzászólás

  1. Dr. H. Tóth István CSc

    Köszönöm Dobos István tanár úrnak azt az értékítéletét, véleményét, állásfoglalását, miszerint a korai modernséghez vezető legjobb novellaíró Petelei István — másokkal, így Ambrus Zoltánnal, Bródy Sándorral, Gárdonyi Gézával, Gozsdu Elekkel, Herczeg Ferenccel, Justh Zsigmonddal, Lovik Károllyal, Mikszáth Kálmánnal, Papp Dániellel, Thury Zoltánnal, Tömörkény Istvánnal együtt. Valóban, hiszen a lélektani jellegű (vonatkozású, látásmódú) novella megteremtője a magyar irodalomban Petelei István volt. Művei ma is olvasásra, elemzésre, értékelésre méltók.

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu