Esszékonferencia-sorozatunk idei témája: A legszebb magyar novellák voltak. A válogatás szubjektív, bár vannak közös pontok.
Koller Eszter honlapján ezeket ajánlja:
- Csáth Géza: A varázsló kertje
- Kosztolányi Dezső: Aranysárkány
- Örkény István: Tengertánc
- Karinthy Frigyes: Barabás
- Karinthy Frigyes: Hasműtét
- Karinthy Frigyes: Legenda az ezerarcú lélekről
- Gárdonyi Géza: Tizenkét novella
- Herczeg Ferenc: Böske, Erzsi, Erzsébet
- Bródy Sándor: Nyomor
- Mikszáth Kálmán: Kis csizmák
Dobos István szerint a korai modernséghez vezető legjobb novellaírók: Ambrus Zoltán, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Gozsdu Elek, Herczeg Ferenc, Justh Zsigmond, Lovik Károly, Mikszáth Kálmán, Papp Dániel, Petelei István, Thury Zoltán, Tömörkény István.
A 12 legszebb magyar novella antológia (összeállította: Fűzfa Balázs) ezeket ajánlja:
Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül?
Mikszáth Kálmán: A kaszát vásárló paraszt
Tömörkény István: Csata a katonával
Karinthy Frigyes: Barabbás
Móricz Zsigmond: Barbárok
Kosztolányi Dezső: A kulcs
Sarkadi Imre: Kőműves Kelemen
Sánta Ferenc: Sokan voltunk
Ottlik Géza: A művész és a halál
Mándy Iván: A modell
Hajnóczy Péter: A tücsök és a hangya
Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról
A Kulturpart ezeket ajánlja:
Gelléri Andor Endre: Találkozás száz évvel (öregség, szabadság)
Csáth Géza: Maris az anyjánál (két öregasszony, csupa báj, meglepő módon semmi vér)
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél és a bolgár kalauz esete (örök klasszikus, a nyelv elválaszt és összeköt)
Móricz Zsigmond: Barbárok (ballada prózában), A hét krajcár (keresgélés a fiókokban)
Sarkadi Imre: Kőmíves Kelemen (szintén ballada prózában, a hatásfok ugyolyan drámai)
Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai (balladisztikus és lírai)
Tamási Áron: Rendes feltámadás (Isten és a székelyek) valamint Tulipános téli sapka („aki embernek kevés, magyarnak nem alkalmas.”)
Szerb Antal: Gondolatok a könyvtárban (kísértetiesen emlékeztet egy régi szerelmemre)
Ottlik Géza: Minden megvan (ikonikus mondat. Budapest, hazatérés, hegedű)
Balázs Béla: A három hűséges királylány (honnan tudjam, melyik az igazi?), Mosolygó Tündér Ilona (a mosolynak is megvan a maga határa. Meg a megértésnek is.)
Kodolányi János: Szép Zsuzska (Ormánság, kitaszítottság, falu)
Fekete István: Vuk (örök klasszikus, gyakorlatilag tündérmese állatszereplőkkel)
Illés Endre: Szávitri (egy pillangószárny rebbenése a Mahábháratából, halálon is átívelő szerelem)
Sánta Ferenc: Sokan voltunk (Magyarország, mélyszegénység, öregek, gyerekek)
Lázár Ervin: A kovács (mit tesz a kovács, ha maga az ördög kér patkót)
Weiner Sennyey Tibor: A Hallgatógép, Az anakronista (kortárs sci-fik)
Dragomán György: Rendszerújra (aktuális antiutópia három oldalban)
Nekünk is volt néhány javaslatunk. “A magyartanár feladata, hogy a lélekkel is foglalkozzon…” hangzott el a nap folyam egy novella olvasása és ajánlása során. “Novelláról novellára novellavetélkedő” létezik a nagyváradi Lorántffy gimnáziumban, erről számolt be Varkucs Róbert, közben érintve Kosztolányi Dezső kulcsnovelláját. Az Élő magyaróra tábor utolsó napján a széphalmi Magyar Nyelv Múzeumában a magyartanárok legszebb novellái kerültek sorra – persze az értelmezés és a tanítás kérdését középpontba állítva. Hauber Károly „életundor, életcsömör” témában Gozsdu Elektől és Kötter Tamástól hozott párhuzamos novellákat, Minya Károly Kosztolányitól Boris könyvét elemezte, Balázs Géza Hajnóczy Péter kisnovellái közül A latin betűket olvasta fel, felhívva a figyelmet a szöveg meseszerűségére és zenei voltára, melyek mind a szövegalkotás elemi megoldásai. Terdikné Takács Szilvia Karinthytól a Barackot, Czomba Magdolna Szántó T. Gábortól a Csoportkép című novellát mutatta be. Nyiri Péter, a múzeum igazgatója tartott tárlatvezetést a tanároknak; majd körüljárták a megszépült parkot (ligetet), melynek ünnepélyes átadása július 21-én lesz. A nap végén nem maradt el a tábor értékelése, mely úgy foglalható össze: „mivel a magyartanárok magányosak, ezért: folytatjuk”.
A széphalmi esszékonferenciák sorozata
- jún. 18. Nyelv és lélek
- jún. 16. Étel és nyelv
- jún. 22. Weöres Sándor 100 „élménykonferencia”
- jún. 21. Irodalmi nyelvünk szülőföldjén
- jún. 20. Lőrincze 100
- jún. 18. A legnagyobb magyarok… Széchenyi István születésének 225. évfordulójához kapcsolódva
- jún. 24. Arany 200.
- jún. 23. 150 éves Eötvös József népoktatási törvénye
- jún. 22. II. Rákóczi Ferenc-esszékonferencia
- jún. 20. Titkos Trianon. Irodalmi, művészeti összeállítás
- július 3. Benkő Loránd 100 Deme László 100, Bencédy József 100, Wacha Imre 90 éves emlékkonferencia
- július 9. A legszebb magyar novellák
Az esszékonferenciák anyaga folyamatosan megjelenik a Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratban.
A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
Köszönöm Dobos István tanár úrnak azt az értékítéletét, véleményét, állásfoglalását, miszerint a korai modernséghez vezető legjobb novellaíró Petelei István — másokkal, így Ambrus Zoltánnal, Bródy Sándorral, Gárdonyi Gézával, Gozsdu Elekkel, Herczeg Ferenccel, Justh Zsigmonddal, Lovik Károllyal, Mikszáth Kálmánnal, Papp Dániellel, Thury Zoltánnal, Tömörkény Istvánnal együtt. Valóban, hiszen a lélektani jellegű (vonatkozású, látásmódú) novella megteremtője a magyar irodalomban Petelei István volt. Művei ma is olvasásra, elemzésre, értékelésre méltók.