Legutóbbi hozzászólások

  1. Azt tanultam Mestereimtől: A. Jászó Annától, Békési Imrétől, B. Fejes Katalintól, Bozsik Gabriellától, Büky Lászlótól, Deme Lászlótól, Dobcsányi Ferenctől, Keszler…

  2. Az én névadóm, Forray Tamás, 25. Losonci Gyalogezred őrmestere a másik podmeleci temető 32. sírjában van eltemetve két másik hősi…

A telefon bármire használható, mégis csak a legbunkóbb dolgokra használják. Beszélgetés Vida Gábor íróval

2024.01.17. szerda, 15:35

45 megtekintés

A Látó főszerkesztőjével beszélgetett Elek György (egy-blog.com: A kultúránk, a tudásunk, a világhoz való hozzáférésünk így épül le lépésről lépésre, 2024. január 15.)

  • Nagyon sokat köszönhetek nyelvileg Jókainak, Mikszáthnak, Móricznak, Krúdynak és más klasszikusoknak. Az én nyelvem igazából oda kötődik.
  • Van egy életkor, amikor az ember a szavakat tanulja, akkor ragadnak rá a szavak, a szóképek. Aki fiatalon nem olvas, az nem lesz író. Az anyanyelv egy olyan dolog, hogy azokat a szavakat is értjük, amelyeket alakilag nem ismerünk. A mennyiségi olvasás nagyon fontos.
  • Most kezdem használni azt a szót, hogy „újdondász”, ez a riporternek egy régies neve. Az újdondász szót nem használjuk már száz éve, de aki olvas klasszikusokat, az érti a jelentését.
  • A klasszikus szövegeket, korábbi korszakok irodalmát olvasni munka. Meg kell tanulni.
  • A gyerekek, amikor eljutnak az első érthetetlen szóig olvasás közben, leteszik a könyvet. Nem hajlandóak megkeresni a szó értelmét. Az iskolának régen az volt a feladata, hogy megkövetelte a munkát. Egy idő után már a mi nyelvünket nem fogják érteni az akkor élők.
  • Valami olyasmit kellene kitalálni, amit rég csináltak és csinálják ma is a franciák. A klasszikus szövegeket kiszótárazzák.
  • Voltak már olyan korszakok, amikor Európában szinte elfelejtettek írni. Most egy felejtés korszak van. Ez nem csak az irodalomra vonatkozik.
  • Az európai kultúra nagyon szépen halad abba az irányba, hogy az alapjait felejti el. Ez eléggé fontos kérdés. Ma már odajutunk, hogy az emberek nem mosnak kezet. Ennek oka, hogy otthon nem tanulják meg, mert már a szülők sem tudják. Én faluról autóbusszal ingázom városra, még nem láttam gyereket, hogy aknakereső játékon kívül bármi másra használja a márkás telefonját. Ott van a telefon, ami bármire használható, mégis csak a legbunkóbb dolgokra használják. A kultúránk, a tudásunk, a világhoz való hozzáférésünk így épül le lépésről lépésre.
  • Vannak alapjai az európai műveltségnek, azokat kellene felszínen tartani, mert azok nélkül nem lehet egyebet csinálni.
  • Volt egy elit réteg, ennek a tagjainál a könyv egy mindennapos használati cikk volt. Láttál amerikai filmben könyvet?
  • Egy sérült társadalomban élünk. Gondolj arra, hogy volt két világháború és volt egy kommunizmus. Ami megtörtént ebben a társadalomban: embereket elvittek és nem jöttek haza; embereket zártak be, megaláztak… Mitől lenne egészséges ez a társadalom?

Vida Gábor könyvéről Balázs Géza ismertetése itt olvasható: https://www.balazsgeza.hu/?p=7673

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu