Legutóbbi hozzászólások

  1. Drága Csilla! Imádtam a fanyar humorodat, vágytam a csendesen érkező, de annál hatásosabb provokatív kérdéseidre. Hidd el, Csilla, mindig velünk…

  2. Dr. Málnási Ferenc kolozsvári magyartanár itt olvasható írása nemcsak ismereterősítő, hanem ismeretgazdagító is. Miközben olvassuk ezeket az érzékeny gondolatokat, a…

  3. Hálás olvasóként köszönöm a Nyelvünk és Kultúránk 2026. évi 3. lapszámát. Boldogan népszerűsítem az ukrajnai, a csehországi és a szerbiai…

  4. Fantasztikus ez az épület és olyan csodás módon beszél róla Sugár Péter professzor úr, el kell menni és személyesen meg…

A berettyóújfalusi herpályi Csonkatorony

2019.10.08. kedd, 18:16

1 512 megtekintés

KARMAZSIN ISTVÁN BENJÁMIN (Nagyvárad, Románia)

 

 

A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága nyári szabadegyetemének (Partiumi szabadegyetem) már negyedik alkalommal helyszíne Berettyóújfalu. Most a határában, az országútról is látható műemléket mutatja be egy nagyváradi egyetemista.  

 

Csonkatorony

 

 

Biharország magyarországi területén fekszik Berettyóújfalu. Keleti határában található a legjelentősebb országosan védett műemlék épülete, a herpályi Csonkatorony. Ez egy téglából épített XII. századi torony, melyet a 42. számú főútról lekanyarodva érhetünk el. Szabadon látogatható műemlék.

 

A mai város helyén és annak határában körülbelül 14-15 falu volt, melyeknek Herpály volt a központja. A XI. században ez a település Pályi néven volt ismert, a nevét valószínű hogy a templomának védőszentjéről, Pálról kaphatta. Később a neve Érpályira, majd Herpályra változott.
A XIII. századi Váradi Regestrumban ennek írásos nyoma is van. 1418-ból fennmaradt egy birtokmegosztó oklevél, miszerint Herpály falunak négy utcája volt, és három kocsmája, melyekhez vendégszoba, esetleg pince tartozott. A falu lélekszáma háromszáz fő alatt volt. A XII. században építettek ide egy román stílusú két tornyos kolostort.  A történelem vihara nem kímélte a kolostort, bár a tatárjárás után nem maradt fenn róla feljegyzés feltételezhető hogy a vidék elnéptelenedett, de később újra benépesedett. A török vész idején viszont 1658-ban a Berettyó-völgyet felégették a szultán szövetségesei, a krími tatárok. A települések nem pusztultak el teljesen, de a lakók elmenekültek, így Herpály kihalt. A benépesedés a mai város területén következett be. A kolostor építőjéről nem sokat tudunk, nincs róla írott forrás, sem a bencések, sem a premontierek írásaiban nem szerepel a kolostor, viszont feltételezhető, hogy a bencés rendhez tartozott. Az első hiteles írás Keresztúri József tollából származik, aki szerint 1806-ban a két tornyon kívül még a templomhajó és a kápolna falainak romjai is megvoltak. Az épületet mély árok és víz vette körül.

 

1842-ben az északi torony maradványa is állt, de 1844-ben a torony környéki terület a Tardy család birtokába került, amely biztonsági okok miatt lebontotta azt északi tornyot és az akkori 8-12 méteres falat, s ennek a tégláit a berettyóújfalui református templomhoz használták fel. 10 évvel később, a déli torony felső emeletét is le kellett bontani, nehogy ledőljön. Tardy Elek a templom körüli árkot is betöltette. A munkák közben találtak egy 15 kg-os, föltehetőleg gótikus harangmaradványt. Az elkövetkezendő időkben a korábbi falmaradványok is tovább pusztultak, elhordták építkezéshez, az alapok pedig már nem látszottak ki a földből.
A herpályi templomromot Rómer Flóris írta le hitelesen először és a részletek alapján arra következtethetünk, hogy a templom a román kori emlékek jegyeit hordozza magán (keskeny nyílású résablak, félköríves fogrovatos párkány). Több leírás, néhány rajz és helyreállítási terv is készült a toronyról. Neves történészeink, mint Némethy Gyula és Karácsonyi János összehasonlítottak több tatárjárás előtti templomot, és a templom építését a XII. század végére, XIII. elejére tették. 1972-76 között tervszerű régészeti kutatás, feltárás és helyreállítás történt.

 

Csonkatorony

 

Az ásatások során a toronytól délre 28 téglakeretes sírt találtak, többségüket korábban kifosztották. X-XII. századból származó edénytöredékek alapján arra lehet következtetni, hogy itt falu létezett. Az egyik ép sírban egy csontváz kezében XI. századból való pénzérmét találtak. A sírok helyzete feltételezi, hogy a temetkezési szokás a kolostor megléte után alakult ki. A kutatások során feltárták egy háromajtós kolostor alaprajzát, a főhajóban megtalálták az oltár helyét és az északi és déli pilléreket. A Csonkatoronytól nem messze megtalálták a Fehértemplom maradványait, az Egyházsziget nevű dombon.

A templom maradványai mai napig szabadon látogathatók, és ajánlom mindenkinek, aki szeret elgondolkodni a múlt történésein.

 

Csonkatorony

 

 

Források

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Berettyoujfalu/pages/006_a_herpalyi_apatsagi_templomrom.htm

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1510

https://www.turautak.com/cikkek/varak–romok/templomromok/berettyoujfalu–herpalyi-templomrom—csonka-torony.html

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu