Legutóbbi hozzászólások

  1. Az én névadóm, Forray Tamás, 25. Losonci Gyalogezred őrmestere a másik podmeleci temető 32. sírjában van eltemetve két másik hősi…

  2. Kedves Professzor Úr! Köszönöm! Hálával gondolok és is Önre. Nekem küldött írását a Beszéd - nyelv - játék c. írásomről…

A berettyóújfalusi herpályi Csonkatorony

2019.10.08. kedd, 18:16

1 342 megtekintés

KARMAZSIN ISTVÁN BENJÁMIN (Nagyvárad, Románia)

 

 

A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága nyári szabadegyetemének (Partiumi szabadegyetem) már negyedik alkalommal helyszíne Berettyóújfalu. Most a határában, az országútról is látható műemléket mutatja be egy nagyváradi egyetemista.  

 

Csonkatorony

 

 

Biharország magyarországi területén fekszik Berettyóújfalu. Keleti határában található a legjelentősebb országosan védett műemlék épülete, a herpályi Csonkatorony. Ez egy téglából épített XII. századi torony, melyet a 42. számú főútról lekanyarodva érhetünk el. Szabadon látogatható műemlék.

 

A mai város helyén és annak határában körülbelül 14-15 falu volt, melyeknek Herpály volt a központja. A XI. században ez a település Pályi néven volt ismert, a nevét valószínű hogy a templomának védőszentjéről, Pálról kaphatta. Később a neve Érpályira, majd Herpályra változott.
A XIII. századi Váradi Regestrumban ennek írásos nyoma is van. 1418-ból fennmaradt egy birtokmegosztó oklevél, miszerint Herpály falunak négy utcája volt, és három kocsmája, melyekhez vendégszoba, esetleg pince tartozott. A falu lélekszáma háromszáz fő alatt volt. A XII. században építettek ide egy román stílusú két tornyos kolostort.  A történelem vihara nem kímélte a kolostort, bár a tatárjárás után nem maradt fenn róla feljegyzés feltételezhető hogy a vidék elnéptelenedett, de később újra benépesedett. A török vész idején viszont 1658-ban a Berettyó-völgyet felégették a szultán szövetségesei, a krími tatárok. A települések nem pusztultak el teljesen, de a lakók elmenekültek, így Herpály kihalt. A benépesedés a mai város területén következett be. A kolostor építőjéről nem sokat tudunk, nincs róla írott forrás, sem a bencések, sem a premontierek írásaiban nem szerepel a kolostor, viszont feltételezhető, hogy a bencés rendhez tartozott. Az első hiteles írás Keresztúri József tollából származik, aki szerint 1806-ban a két tornyon kívül még a templomhajó és a kápolna falainak romjai is megvoltak. Az épületet mély árok és víz vette körül.

 

1842-ben az északi torony maradványa is állt, de 1844-ben a torony környéki terület a Tardy család birtokába került, amely biztonsági okok miatt lebontotta azt északi tornyot és az akkori 8-12 méteres falat, s ennek a tégláit a berettyóújfalui református templomhoz használták fel. 10 évvel később, a déli torony felső emeletét is le kellett bontani, nehogy ledőljön. Tardy Elek a templom körüli árkot is betöltette. A munkák közben találtak egy 15 kg-os, föltehetőleg gótikus harangmaradványt. Az elkövetkezendő időkben a korábbi falmaradványok is tovább pusztultak, elhordták építkezéshez, az alapok pedig már nem látszottak ki a földből.
A herpályi templomromot Rómer Flóris írta le hitelesen először és a részletek alapján arra következtethetünk, hogy a templom a román kori emlékek jegyeit hordozza magán (keskeny nyílású résablak, félköríves fogrovatos párkány). Több leírás, néhány rajz és helyreállítási terv is készült a toronyról. Neves történészeink, mint Némethy Gyula és Karácsonyi János összehasonlítottak több tatárjárás előtti templomot, és a templom építését a XII. század végére, XIII. elejére tették. 1972-76 között tervszerű régészeti kutatás, feltárás és helyreállítás történt.

 

Csonkatorony

 

Az ásatások során a toronytól délre 28 téglakeretes sírt találtak, többségüket korábban kifosztották. X-XII. századból származó edénytöredékek alapján arra lehet következtetni, hogy itt falu létezett. Az egyik ép sírban egy csontváz kezében XI. századból való pénzérmét találtak. A sírok helyzete feltételezi, hogy a temetkezési szokás a kolostor megléte után alakult ki. A kutatások során feltárták egy háromajtós kolostor alaprajzát, a főhajóban megtalálták az oltár helyét és az északi és déli pilléreket. A Csonkatoronytól nem messze megtalálták a Fehértemplom maradványait, az Egyházsziget nevű dombon.

A templom maradványai mai napig szabadon látogathatók, és ajánlom mindenkinek, aki szeret elgondolkodni a múlt történésein.

 

Csonkatorony

 

 

Források

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Berettyoujfalu/pages/006_a_herpalyi_apatsagi_templomrom.htm

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1510

https://www.turautak.com/cikkek/varak–romok/templomromok/berettyoujfalu–herpalyi-templomrom—csonka-torony.html

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu