Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

A Biblia finnugor nyelveken — előzetes áttekintés

2017.12.04. hétfő, 20:43

823 megtekintés

PUSZTAY JÁNOS (NYITRA, HORVÁTZSIDÁNY)

A reformáció 500. évfordulóját finnugor nyelvekkel foglalkozókként nem is köszönthetnénk méltóbban, mint a finnugor és szamojéd nyelvű Bibliákról szóló áttekintéssel.


Közismert, hogy a Biblia a legtöbb nyelvre lefordított mű:

1. Biblia – Újszövetség: 1333, Ó- és Újszövetség: 544 nyelven

2. Antoine de Saint Exupéry: A kis herceg: 300

3. Carlo Collodi: Pinocchio: >260

6. Lewis Carroll: Alice Csodaországban: 174

7. Andersen mesék: 153

8. Cervantes: Don Quijote: >140

– listán kívül: Korán: 102

13. J.K. Rowling: Harry Potter: 80

20. G. Orwell: 1984: 65

23. Kalevala: 61

29. J. Hašek: Svejk: 58

50. Madách: Az ember tragédiája: 40

A Bibliát nemzeti nyelvekre azután kezdték tömegesen fordítani, hogy Luther elkészítette a német nyelvű fordítást. A Biblia-fordítások célja a keresztény hitű közösség esetében az volt, hogy az addig latinul elhangzó igét közelebb vigye a hívőkhöz.

Némileg más a helyzet az oroszországi finnugor nyelvű népek esetében. Egyrészt az eredetileg pogány népeket keresztény – pravoszláv – hitre kellett téríteni, másrészt az iszlám hatása alá került népeket áttéríteni a pravoszláv hitre.

A Biblia és egyéb vallásos szövegek minél több nyelvre való fordításának elősegítése érdekében az utóbbi másfél évszázadban nemzetközi intézeteket hoztak létre. Finnugor szempontból különösen három érdemel említést:

– Kazányban a pravoszláv missziós társaság fordító bizottsága (Переводческая Коммиссiя Православнаго Миссiонерскаго Общества), amelyet 1868-ban alapítottak;

– a Stockholmban 1973-ban alapított Bibliafordító Intézet (Institutet för Bibelöversättning), amelyik finnországi partnerével együttműködve jelentős szerepet játszott a Biblia oroszországi finnugor nyelvekre való fordításának szervezésében és kiadásában;

– a mai Oroszországban a Bibliafordító Intézet (Институт перевода Библии), amelyet 1992-ben jegyeztek be Moszkvában a fent említett svéd Bibliafordító Intézet oroszországi filiáléjaként, s amely 1995-ben önállósult. Ebben az intézetben több mint 150 munkatárs – a különböző nyelvek anyanyelvű beszélői, filológusok, Biblia-kutatók – közreműködésével 65 nép nyelvére fordítják a Bibliát.

A Bibliát, vagy annak részeit azonban már e társaságok létrejötte előtt is fordították a kis finnugor nyelvekre.

Mindenekelőtt Permi Szent István tervékenységéről kell megemlékezni. A XIV. század második felében Sztyepan Hrap püspök, a későbbi  Permi Szent István megteremtette az írásbeliséget, létrehozta az ábécét (az ún. abur írást), egyházi szövegek fordításával és írásával egyidejűleg számos területen kidolgozta a komi nyelvű terminológiát. Nagyszabású művének nem akadt folytatója, de hatása a későbbi nyelvfejlesztési, nyelvújítási, terminológia-alkotási törekvések során érezhető volt.

Erza nyelven 1820-ban adták ki a Bibliát, 1821–27 között erzára fordították és kiadták az Újszövetséget és az apostolok cselekedeteit (Boriszova 2003:213).

Veniamin archimandrita 1828-ban nyenyec nyelvre fordította az Újszövetséget.

Londonban 1863-ban adták ki Máté Evangéliumát nyugati és keleti lív nyelvjárásban, erza nyelven 1865-ben, hanti nyelven pedig 1868-ban, manysiul 1869-ben.

Szentpétervárott az 1880-as évek elején jelent meg több finnugor nyelven, például komi és komi-permják nyelven a Máté-evangélium 1882-ben, ekkor tájt a János-evangélium moksa nyelven (nincs évszám).

A kazányiak kiadványai:

          Lukács-evangélium erzául, 1889

          Evangélium erzául, 1910

          Evangélium mezei-mari nyelven, 1906

          Evangélium udmurtul, 1912

A svéd(-finn) Bibliafordító Intézet kiadványairól a teljes listát Keresztes László tanulmányában olvashatjuk (Keresztes 2010).

A kis füzetszerű kiadványok nyomtatását 1996-ig Finnországban végzik, néha megadják a település nevét is (Saarijärvi), majd a petrozavodszki Karelia Kiadó bekapcsolódik a munkába, és 1997-től ők adják ki a fordításokat, 1999-ben azonban a szintén petrozavodszki Periodika Kiadó is. A kiadványok szerkezete azonos: a szöveg után magyarázatok és két Jézus korabeli térkép Jeruzsálemről és Palesztináról. Érdekes, hogy a gyermekeknek szánt, szép színes Bibliákat Zágrábban nyomták.

= Máté: karjalai 2007, olonyeci 1997, vepsze 1998, inari lapp 1995, erza 1998, moksa 2002, mezei-mari 1999, hegyi-mari 2009, komi 1999, komi-permják 2001, udmurt 1992;

= Márk: karjalai 1996, olonyeci 1993, vepsze 1992, erza 1995, moksa 1995, mezei-mari 1994, hegyi-mari 1997, komi 1995, komi-permják 1996, udmurt 1992, manysi 2000, hanti 2000, nyenyec 2004;

= Lukács: karjalai 1999, olonyeci 1997, 2000, vepsze 1996, inari lapp 1998, erza 1996, moksa 1997, mezei-mari 1996, hegyi-mari 1999, komi 1996, komi-permják 2005, udmurt 1992, manysi (kivonatos) 2007, hanti (kivonatos) 2007, 2009, nyenyec 1995;

= János: karjalai 2006, olonyeci 1993, vepsze 1993, erza 1990, moksa 2003, mezei-mari 1997, hegyi-mari 2006, komi 1998, komi-permják 2007, udmurt 1992;

Az evangéliumokon kívül kiadták

Az apostolok cselekedeteit (karjalai 2004, olonyeci 1999, vepsze 1999, erza 1996, moksa 2005, mezei-mari 1986, komi 1979, komi-permják 2009, udmurt 1996),

– adtak ki Bibliát gyernekeknek (livvik (aunuszi karjalai) (1995), vepsze (1996), moksa (közös kiadás az oroszországi intézettel) (1999), udmurtul (2001), komi-permják (2003)),

Jézus a gyermekek barátja (kildini lapp (1996), moksa (1995), hegyi-cseremisz (1995), komi (1994, 2000), komi-permják (1997), udmurt (1994),

bibliai történeteket (erza 1993, cseremisz 2001, 2002, komi-permják 2002, udmurt 2003, manysi 2003, hanti (suriskári) 2003, (kazimi) 2005)

Jézus élete (erza (1991), hanti (kazim) (1995)).

A finnugor nyelvű fordításokat előbb Finnországban, majd az 1990-es évek derekától Orosz-országban, előbb Petrozavodszkban, majd egyre inkább az adott finnugor köztársaságban nyomtatták. (Más őslakos nép anyanyelvű Bibliáinak kiadását sokáig Svédországban végezték, például a Lukács evangéliuma csukcsul [Коргы-пыӈыл Луканэн – Янракэнат коргы-пыӈылкэн чывиптыт; fordító: I.V. Kulikova; Bibliafordító Társaság, Stockholm, nyomtatva: Malmö, 1995], korjákul [Ег’ат-пыӈыл Луканин – Яӈъя-чвэпто ег’атпыӈлыкэнав’; fordító: А.N. Zsukova; Bibliafordító Társaság, Stockholm, nyomtatva: Malmö, 1995].

Az orosz Bibliafordító intézet tevékenységét hadd illusztráljam a nyenyec nyelvre fordított bibliai szövegek adataival:

– Történetek Jézusról (2003); 2011-ben reprint és CD-melléklet;
– Lukács Evangéliuma (2004);
– Részlet János Evangéliumából 1:1-17 (2008);
– Márk Evangéliuma (2010); (a híradás 2013-ból származik: 2013. április 3);

– János Evangéliuma CD-melléklettel (2014).

Biblia-fordítások és nyelvfejlesztés, terminológia

A Biblia-fordítások – amint erről számos tanulmány alapján meggyőződhetünk – kedvezően hatottak az őslakosság nyelvének állapotára, hiszen a fordítóknak jelentős nyelvújítási tevékenységet kellett kifejteniük, egyszersmind emelkedett a nyelv presztízse is az adott nyelvi közösség körében. Az oroszországi finnugor nyelvek bibliai tárgyú terminológia-alkotásáról Pusztay János adott áttekintést (Pusztay 2006). Ebből emelek ki részleteket, egy-két újabb adattal kiegészítve.

Az 1820-ban kiadott erza nyelvű Bibliában számos jól sikerült szóalkotás van, például ваныця (vaniÔća) ’megváltó’, икелепелень йовтыця (ikelepeleń jovtiÔća) ’próféta’ stb. (Boriszova 2003:213), akárcsak az Újszövetség és Az apostolok cselekedetei 1821–27 között elkészült fordításában, főként a szakrális terminológia és az absztrakt jelentésű szavak esetében, például таланов (talanov) ’boldog (egyházi értelemben)’, куля (kul’a) ’kinyilatkoztatás’, парокулямо (parokul’amo) ’prédikál’ stb. (Boriszova 2003:213).

Az erza bibliafordítás csúcsát jelentő M.E. Jevszevjev-fordításokban (1910) számos neologizmust találunk, amelyekkel a fordító orosz szavakat váltott ki, például аламонь кемиця (alamoń kemića) ’kishitű’, апаро ломань (aparo lomań) ’gonosztevő’, масторонь сорнума (mastoroń sornuma) ’földrengés’, парт кулят (part kul’at) ’evangélium’ (Boriszova 2003:214).

Régi szót új jelentéssel ruháztak fel (нолдамс ’ elenged, menni enged /let go/’ > ’megbocsát’). Gyakori a –či absztrakt képző alkalmazása (инязорокирдима /18. század, 1821, 1870, 1882/ > инязороксчи /1889-tól mindmáig/ ’birodalom, ország’ (Miatyánkban: ’a Te országod’) (Maticsák 2017:16).

Megfigyelhető, hogy a korai fordítások orosz vagy tatár eredetű szavait – például a Miatyánk esetében – mordvinnal helyettesítették, majd a 19. század végi fordítók újra az orosz szót használták, végül a 20. század végi, 21. század eleji fordítók újra mordvint (инязорокирдима > царства > инязороксчи ’ország, birodalom’) (Maticsák 2017:16).

A mari Biblia-fordításokban gyakran megfigyelhető, hogy a mari nyelvű helynévmegnevezés közelebb áll az eredetihez, mint az orosz. Például az oroszban Гефсимания (gefsimanija) ’Getsemáne’ található, míg a mari fordításokban Гетсеман (getseman) stb. Célszerűnek látszik tehát az orosz elnevezések figyelmen kívül hagyása. Ugyanakkor nem egyszerű, de nem is áthidalhatatlanul nehéz a pogány terminológia egyeztetése a kereszténnyel. Az Úr (Isten) mari nyelvi fordítása Кугоза (kugoza) ’nagy gazda’, ennek megfelelően az Úristen: Кугоза Юмо (kugoza jumo) ’nagygazda isten’, holott az Úr fordítható volna Кугу Юмо-nak (kugu jumo) ’Nagy Isten’-nek is. Mindenesetre a mari mitológia és a keresztény vallás sajátosságainak értelmezése után egységesíteni kell a bibliai terminológiát is (Patrushev 2003).

 

A komi nyelvet illetően a XIV. század második felében Sztyepan Hrap püspök, a későbbi Permi Szent István megteremtette az írásbeliséget, létrehozta az ábécét (az ún. abur írást), egyházi szövegek fordításával és írásával egyidejűleg számos területen kidolgozta a komi nyelvű terminológiát. Nagyszabású művének nem akadt folytatója, de hatása a későbbi nyelvfejlesztési, nyelvújítási, terminológia-alkotási törekvések során érezhető volt, nem egy általa és tanítványai által alkotott szót felelevenítettek, pl. uri ’béke’, poltös ’lélek’ stb.

A komi nyelv mint írott nyelv a XVIII. században csak a templomokban működött. Ebből az időből fennmaradt az ’Istentisztelet’ 1000 szót tartalmazó összefüggő szövege valamint egy ’Társalgás’, amelyben mintegy 200 komi szó és 100 rövidebb kifejezés található. Az ’Istentisztelet’ nyelvhasználata közel áll a modern komi nyelvhez (Gudirjeva 2005:71).

A XVIII. századra a Permi Szent István által alkotott egyházi terminológia javarészt elveszett, sok kifejezésre már orosz jövevényszavakat alkalmaztak, de megőrződtek olyan kifejezések mint вежа лов (veža lov) ’Szentlélek’ (Gudirjeva 2005:72).

Ugyanakkor megjelentek új szavak, amelyeket valószínűleg a XVIII. században vezettek be: пан (pan) ’uralkodó, ?főpap’, паналöм (panalöm) ’uralom’, дерт (dert) ’igazság’ stb.

A XVIII. századi komi nyelv két jeggyel jellemezhető:

1) nyelvjárási szavak behatolása az írott nyelvbe (керны [kerniÔ] ’tenni, csinálni’, кеммысьны [kemmiÔśniÔ] ’imádkozni’,

2) jövevényszavak erős beáramlása, főként egyházi terminológia (милость [milost’] ’kegyelem’, пророк [prorok] ’próféta’ (Gudirjeva 2005:72).

A manysi nyelv esetében elsősorban az új bibliafordítások alapján tájékozódhatunk arról, milyen eszközökkel történik a nyelv megújításának kísérlete.

2000-ben jelent meg Szent Márk evangéliumának új északi vogul próbafordítása (a vogul anyanyelvű V. Sz. Ivanova munkája). Ennek elemzését Keresztes László végezte el (Keresztes 2004). Ebből kiderül, hogy a manysi nyelv esetében ugyanazokat az eljárásokat alkalmazzák, mint a többi finnugor nyelv esetében:

1) vogul szavak új jelentésben vagy jelentésárnyalatban (azaz jelentésbővülés): лылы (lələ) ’lélegzet, lélek, élet’ > ’Szentlélek’, Тōрум (tōrum) ’ég, istenség’ > ’Isten’ (Keresztes 2004:76);

2) szóképzés: Ханисьтан хум (xańiśtan xum) ’Mester, Tanító, Rabbi’ (< ханисты [xańiśtə] ’tanít’ (Keresztes 2004:76);

3) önálló szavak agglutinálódása képzőkké (tkp. grammatikalizálódás): йирхатнэ вāрмаль (jirxatne wārmal’) ’áldozat’ (tkp. ’áldozó dolog’) (Keresztes 2004:76);

4) kopulatív (összefoglaló, mellérendelő) összetételek: мā-вит (mā-wit) ’föld + víz’ > ’világ’ (Keresztes 2004:76);

5) alkalmi szóösszetételek: хōн-мā (xōn-mā) ’király + vidék’ > ’királyság’ (Keresztes 2004:76);

6) régi szó felelevenítése: исхор (ishor) ’szellem’ (Keresztes 2004:76).

Az (orosz, zürjén, tatár) jövevényszavak helyenkénti megtartása mellett új szóalkotásokra, szó szerinti fordításra, körülírásokra is van példa: Ёмас Ляùххал (jomas l’āxxal) ’Evangélium’ (tkp. ’jó hír’), körülírások: Торум ляùххал тотнэ хум (torum l’āxxal totne xum) ’próféta’ (tkp. ’az Isten üzenetét hozó férfi’) (Keresztes 2004:77).

A manysihoz hasonlóan a hantiban is a legújabb bibliafordításokon lehet elemezni a nyelvfejlesztési eljárásokat. Widmer (2004) a suriskári nyelvjárásban megjelent legújabb bibliafordítás eljárásait elemzi (Márk evangéliuma).

 

A kereszténység fogalmai a korábbi fordítók többnyire (orosz, zürjén) jövevényszavakkal fejezték ki. Az új bibliafordításban is találhatók jövevényszavak, de számos neologizmust is alkottak a fordítók.

1) Jelentésbővítés: Турăм (turăm) ’ég, isten, védőszellem, időjárás, idő, természet, világ, alak’ > ’szent, ikon, Isten’, a legújabb fordításban egyértelműen ’Isten’ (Widmer 2004:131).

2) A foglalkozásneveket többnyire melléknévi igenév + ’ember’, ’emberek’ szókapcsolattal fejezik ki, pl. му¿вăң рупитты хǒят (mŭwăŋ rupittə xǒjat) ’magvető’ (tkp. ’a földön dolgozó ember’) (i.h.).

3) Grammatikalizáció: Турăм Хона улты вер (turăm xona uлtə wer) ’Isten országa’ (tkp. ’Isten uralkodóvá levésének v. levő dolga’ (i.m. 133).

 

Biblia-fordítás és ideológia

Talán nem érdektelen annak megemlítése sem, miképpen öröklődnek ideológiák egyik politikai rendszerről a másikra. A 19. század második felében Kazányban, a Volga–Káma-vidék gazdasági, szellemi központjában, N.I. Ilminszkij professzor irányításával folyt az őslakosság nyelvén a pópa- és tanítóképzés. A cél az volt, hogy a pogány, illetve az iszlám vallású népeket – nem tudván kellő mértékben oroszul – anyanyelvükön keresztül térítsék meg a pravoszláv hitnek. Ennek az időszaknak néhány esztendejére estek Vlagyimir Iljics Uljanov kazányi egyetemi tanulmányai, aki később – immár Vlagyimir Iljics Lenin néven – a bolsevik eszme terjesztésére használta fel az őslakosság anyanyelvét, az ún. lenini nemzetiségi politika jegyében. Eltekintve az ideológiai töltettől és hátsó szándéktól ez a politika pozitív hatással volt az őslakosság nyelvére: például a finnugor nyelvek esetében termékeny nyelvújítási folyamatok indultak el, bevezették az anyanyelvű oktatást, megjelentek az anyanyelvű sajtótermékek, szárba szökkent a szépirodalom.

 

A reformáció 500. évfordulóján mit is kívánhatnék: adja az Ég, hogy utódaink 500 év múlva is arról számolhassanak be, hogy az Ige még mindig él nyelvrokonaink nyelvein.

 

Irodalom

 

Boriszova (2003): Борисова О.Г.: Терминообразование в языке эрзянских рукописных источников XVIII. в. – In: Проблемы и перспективы развития восточных ыинно-угорских языков. Szaranszk, 226-229.

Gudirjeva (2005): Гудырева Т.А.: Неологизмы коми языка XVIII века. – In: История, современное состояние, перспективы развития языков и культур финно-угорских народов. Sziktivkár, 71-72.

Keresztes László (2004): Nyelvújítási törekvések és módszerek a Márk evangélium új vogul fordításában. – Folia Uralica Debreceniensia 11:73-86.

Keresztes, László (2010): The Questions of Finno-Ugric Literary Languages in the Light of the Latest Bible Translations. – In: Congressus XI Internationalis Fenno-Ugristarum. Piliscsaba 2010, Pars I: 127-168.

Maticsák, Sándor (2017): Lexical Innovations in the Erzya-Mordvin Translations of the Lord’s Prayer – Linguistica Uralica LIII/1:1-19, Tallinn

Patrushev (2003): Патрушев В.: О библейской терминологии на марийском языке. – In: Вопросы терминологии в финно-угорских языках Российской Федерации // Terminology issues in the Finno-Ugric languages of the Russian Federation. Terminologia et Corpora II:99-205, Szombathely

Pusztay János (2006): Nyelvével hal a nemzet. Budapest

Widmer, Anna (2004): Meister der Integration in der Agonie: die Ob-Ugrier. – In: Gerson Klumpp und Michael Knüppel (Hrg.): Die ural-altaischen Völker. Identität im Wandel zwischen Tradition und Moderne. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 63:117-134.

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu