BALÁZS GÉZA (BUDAPEST–NAGYVÁRAD)

Képek: HEVESI ZOLTÁN (NAGYVÁRAD–SZÉKELYHÍD)

Minden év első novemberi hétfőjén az MNYKNT időszerű kulturális-nyelvi kérdésekben tanácskozik, idén ráadásul két napra szóló előadásokkal és beszélgetésekkel; 2018. november 5-6-án Nagyváradon. A konferenciát a Partiumi Keresztény Egyetemmel közösen valósította meg a társaság.

Néhány kiemelt gondolat:

• Nagyváradon a kollektív emlékezet harcban áll a szimbolikus térhódítással (Fleisz János)
• a „minőségi” irodalmi kánon mellett figyelmet érdekel a marginális irodalom, például az alkalmi költészet is (Verók Attila)
• brassói szász alkalmi költészet (Nagy Andor)
• negyven év alatt a népi műemlékek 80%-a eltűnt (Veres Gábor)
• elméletekkel tele a padlás, egyre fontosabb, hogy hogyan csináljunk jó gyakorlatot, például gyakorlati filozófiát (Bertók Rózsa)
• Lejött Osvát Ernő Nagyváradra, és mindenkit magával vitt Budapestre (Boka László)
• Panek Zoltán a provincializmust genius lócának hívta, és javasolta a tőle való megszabadulást (Boka László)
• a magyar irodalom öt-, hat- és hétágú stb. „sípja” nyomán születtek meg a nyelvészek körében a magyar nyelv többközpontúságának, állami változatainak elképzelései (Balázs Géza)
• 10 kötet Ághegy, a svédországi magyarság enciklopédiája (Moritz László)
• a jiddis a héber egy etnolektusa Csernovicban (Nagy Ágnes)
• debreceniség (Debreczeni Attila)
• transzszilvanizmus, kolozsváriság, Korunk (Cseke Péter)
• irodalmi bölcsőink Erdélyben (Málnási Ferenc)
• fontos a kollektív emlékezet kutatása (János Szabolcs)
• a diákszínjátszás erdélyi „nyelvjárásai” (Hevesi Zoltán)

A konferencia egyik tematikus blokkja: Karácsony Benő munkásságának újraértelmezése volt. Gintli Tibor felhívta a figyelmet az írónak az anekdotikus hagyományokhoz és a derűs életszemlélethez való kapcsolódására. Balázs Géza sajátos ökolingvisztikai szemlélettel a Napos oldal „biormorfikus”, az élővilághoz kapcsolódó metaforikus stílusát mutatta be. Demény Péter a derűs látásmódon belül a felülemelkedésre képes iróniát elemezte: „az életet nem fogjuk élve megúszni”. Balázs Imre József a Napos oldal filmadaptációját, és az informatikai világban felbukkant infografikai megjelenését tette mérlegre. Karácsony Benő életrajzában nagyon sok a fehér folt. Balogh Andrea a gyulafehérvári gimnáziumi időszakot nyomozta ki, de Karácsony egyetemi évei még továbbra is teljes homályban vannak – ami (éppen a kanonizálás elégtelen volta miatt) megdöbbentő.

Az MNYKNT számára továbbgondolásra kiemelt gondolatok (javaslatok a 2020-ban megrendezendő Anyanyelvi Konferencia számára):

• sokat kerestük az írót, de most már keresni kell az olvasót is
• feladatunk a magyar kultúra terjesztése, de ez hogy lehetséges kulturális érdektelenségben
• szerepünk a kulturális hibriditás közegében