Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

A homogenizáció cunamija itt és ott, vagy stockholmi levél nyelvünk megszűnéséről

2016.05.02. hétfő, 11:25

1 559 megtekintés
MORITZ LÁSZLÓ (STOCKHOLM)


A Keleti pályaudvar mellett, a Thököly úti buszmegállójában várakoztam.Mellettem egy fiatal borostás arcú, annak rendje módja szerint szakadt, vegytisztának nem mondható farmernadrágos, fiatalember, egy hasonló formában szereplő lánnyal tartott értekezést a fortissimo felső határát súroló hangmagasságban. Akaratlanul is szem és fültanúja voltam többedmagammal, a 7-8 perces társalgásuknak. A mondatok női és férfi nemi szerv különböző formában való tálalásával, szexuális aktusokra utaló kifejezésekkel indultak, és ügyeltek arra, hogy a továbbiakban is a mondatok fűszerezésére gyakran előkapják ezeket a szavakat.A társalgásukban felhasznált szóanyag kb. 70 százalékát az említettés hasonló szavak, no meg a globalizáció szentesített, hivatalos világnyelvének tömegesen használt kifejezései alkották.

alt
Moritz László (Kép: Balázs Géza)


A magyar példa


A személyeket és intézményeket előszeretettel kritizáló megjegyzések között volt egy pozitív is.  A fiatalember egy bizonyos Klaudiával kapcsolatban megjegyezte, hogy az utóbbi időben “bedögösödött “.A szó mai értelmezése szerint dicséretet, valami nagyon épületest jelent, tudtam meg néhány napi érdeklődést követően.  Mert először a bedögösödött hallatán nem erre gondoltam. A nagyanyám faluja mellett volt a három közeli falu közös dögkútja, oda az elhullt állati tetemeket dobták be,rossz szélirány esetén, a kellemetlen dögszag érezhető volt a falu bizonyos részein, amit nem mondhattunk felemelő érzésnek.A be-igekötős neologizmus nem megfelelő, erőltetett módon való használata is “megér egy misét”, de ez a nyelvészek feladata.


Távolabb akartam lépni, amikor döbbenet, a beszélgetésből hirtelen kiderült, egy másod- és egy harmadéves egyetemi hallgató alkotta a párost.Jogosan felteszem a kérdést, ha az egyetemet,főiskolát végzők egy része ugyanezt, a nyelv erózióját jelentő nyelvhasználatot gyakorolják társalgás alkalmával, kik fogják nyelvünket megvédeni az elkövetkezendő évek során, a külső és belső agresszió ellen. Nem lenne helyes csak bizonyos korosztályt vagy társadalmi réteget hibáztatni, hiszen a sajtó, a média ontja a leginkább vulgáris szavakat,elmagyartalanító kifejezésekkel ássák édes anyanyelvünk sírját. Az iskolákban már az alacsonyabb osztályokban is tapasztalható a teljes behódolás a trágár stílusú beszélgetéseknek, a globalizáció oltárára emelt, az interneten közönségesen elterjedt angol szavak tömény használatának.  Sajnos az 1990-es évek elejétől az iskolareformok minden alázatot, az emberi értékek tiszteletét, de nyelvünk és nemzeti identitásunk magasztos érzését is kiirtották a tanuló ifjúságból. A rendszerváltás előtt a magyar gimnáziumi(középiskolai) tanulók nemzetközi versenyeken elért eredményeik alapjána7-8. helyen álltak az OECD rangsorolása szerint, ma a 22 helyen állunk.

 

A svéd példa


A rangsorolásokban mögöttünk kullogó még liberálisabb svéd gimnáziumi oktatás szomorú helyzetéről tart a vita évek óta a svéd médiában és a svéd parlamentben egyaránt. Ennek a helyzetnek tudható be, hogy a 2015. évi tanévkezdéskor több mint 34 ezer tanár mondott fel. Pillanatnyilag több mint 50 ezerre van szükség, vannak iskolák, amelyek azzal büszkélkednek, hogy az ott tanító tanárok 70%-nak van tanári végzettsége. A végzős diákok felkészültsége sem üti meg a magasabb európa szintet, ezért történik meg, hogy a nagyon nívós, kimagaslóan jó svéd egyetemeken, nem bírva az oktatás követelményeit, hamar lemorzsolódnak, a külföldi diákok viszont jobb felkészültségüknek hála,sikerrel befejezik tanulmányaikat. A svéd egyetemekre való felvételre  6 maximális  pontot lehet elérni, ez egyetemenként változó , az orvosi vagy jogi fakultásokra 6 pont szükséges, tanárképzőre elég az 1 pont, de az előző években még 0,1-gyel is bejutottak.


alt
Félmeztelenül szerepel a svéd lány az osztályfotón, mert elege lett abból, hogy ezt csak a fiúk tehetik…


A finn példa


Egészen más a helyzet a szomszédos Finnországban, hiszen az ország gimnáziumi oktatása a fenti rangsorolások szerint világban a harmadik, már hosszú évek óta.A svéd néppárti kiküldött oktatási szakember szerint a finn iskolákban fegyelem van, az iskola területére a mobiltelefonokat bevinni szigorúan tilos. A tanulóknak órák alatt nem hagyhatják el a tantermet.Az iskolákban oktatás és nevelés folyik,nevelés az életre, ami teljesen lehetetlen a svéd iskolában, ahol a tanár és diák együttműködése címén a diákok döntenek még a tanárok fizetéséről is. A fentiek alapján nem meglepő, hogy az újságok olvasói rovatában találunk olyan cikkeket, amelyek javasolják a svéd nyelv tanításának beszüntetését,mivel szerintük fölösleges megterhelést jelent, semmi jövője nincs, hiszen az angolt mindenki beszéli a világon…

 

Degenerált nemzedékek

 

A maipénzcentrikusvilágban nincs helye az emberi értékeknek, az “egyének” csak az önmegvalósítás harci szekerén szeretnének díszelegni a tömegkommunikáció tömjénfüstjében. Nem a szolgálat, hanem a szolgáltatás áll a gondolkodási mód középpontjában.  Napjaink embere mélyen lemaradt az őrült irányban fejlődő technikával szemben, nem tudja felfogni a lemaradás, a technikai spirálban vergődés katasztrofális következményeit. Albert Einsteinnek tulajdonítják: amikor a technika átveszi a társadalom feletti vezető szerepet, akkor degenerált generációk születnek.


Tudatában vagyok, hogy a globalizáció cunamija hengerként fogja homogenizálni első sorban a különböző nyelveket, majd a nemzeteket sepri le a történelem színpadáról, egy olyan emberi szubkultúrát hozva létre, amelyik nem ragaszkodik már semmilyen emberi érték megőrzéséhez, és ideálja sem lesz.


Ha a külső agresszió ellen keveset tehetünk, belülről kell megvédenünk magyar anyanyelvünket,hogy elkerüljük a közeljövőben elkerülhetetlenül bekövetkező nemzeti katasztrófát,ahogyan Pusztay János nyelvész professzor fogalmazott: “nyelvében hal a nemzet”.


A múlt héten szerencsém volt résztvenni az ELTE Finnugor Tanszék rendezésében megtartott Egyetemi Anyanyelvi Napokon, A magyar nyelv jövője című kerekasztal- beszélgetésen.


A kerekasztal résztvevői voltak: Balázs Géza, Pusztay János és Pomozi Péter. Balázs Géza széles körben ismert harcosa a magyar nyelv megtartásának és népszerűsítésének , úgy az ELTE tanszékvezetői katedráján, mint a tömegkommunikációban, rádióban például a Tettenért szavak műsorában, követve és újat, építőt hozva a Lőrincze Lajos tanár úr által az 1950-es évek végén elindított nyelvpallérozó rádióműsorában az Édes Anyanyelvünkben – ami nekünk, akkori magyar diákoknak a Bibliát jelentette azokban az években.  Anyanyelvápoló cikkei több lapban, folyóiratban jelentenek figyelmeztetést anyanyelvünk megvédésével kapcsolatban. Nem kisebb harcot vív Pusztay János és Pomozi Péter sem,hiszen harcukat anyanyelvünk érdekében nap mint nap megvívják az egyetemi katedrától a sajtóban megjelentetett tanulmányokon keresztül számos anyanyelvi konferenciáig, a legmagasabb szinten rendületlenül harcolva anyanyelvünk megőrzése és népszerűsítése érdekében. A kerekas
ztalbeszélgetést végighallgatta néhány bölcsészhallgató, távolról sem annyian, mint a téma fontossága megkövetelte volna az ország legpatinásabb bölcsész fakultásán. Az általános vélemény elég sötét volt nyelvünk jövőjét illetőleg, hiszen a külső agressziót megállítani lehetetlen célnak tűnik, a belső rombolás megakadályozásában pedig hiányzik a politikai akarat, a támogatás.Ez az elmúlt 26 év valamennyi politikusainak, akik tehettek volna valamit nyelvünkért, a számlájára írható.Életbe vágóan fontos lenne az utolsó, 24. órában ráébreszteni a politikusokat, az ebben érintetteket, hozzanak konkrétabb döntéseket, határozatokat anyanyelvünk megőrzése érdekében, annak ellenére, hogy egyesek az ultrakapitalista térhódítást segítik elő.


A kerekasztal résztvevői tudatában vannak annak, hogy harcuk néha szélmalomharc. Minden tiszteletünk és nemzeti megbecsülésünk e három nyelvészé, és azoké, akik naponta küzdenek nyelvünk, és kultúránk megőrzéséért. Azok pedig, akik ma a magyar nyelv tönkretételén munkálkodnak tudatosan, vagy csak úszva az árral teszik azt, nem csak anyanyelvüket, nemzeti identitásukat, hanem hazájukat is elveszítik. Több mint hárommillió magyar ennek a folyamatnak keserű kenyerét már megette, de ami jön, ennél sokkal keservesebb lesz, Svédországban ez már mindennapi tapasztalat. 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu