Legutóbbi hozzászólások

  1. A honlapon ezt a mondatot olvastam: „2021-2022-ben a Trianon-kislexikonból 5000 példányt sikerült társszervezeteken, alapítványokon, egyesületeken, egyetemeken keresztül eljuttatni a Kárpát-medence…

  2. A Balassi kard irodalmi díj nemzetközivé tétele, a magyar irodalom hírnevének a Világban való öregbítése egy állami elismerés is érdemelne.

A kárpátaljai magyarság a 21. században

2020.03.02. hétfő, 09:53

985 megtekintés

NAGY NATÁLIA (UNGVÁR, UKRAJNA, KÁRPÁTALJA)

 

„A múlt arra való, hogy ráálljunk s éljünk!”. Zékány Krisztina (szerk.): A kárpátaljai magyarság a 21. században. (Esszék és tanulmányok.) Nap Kiadó, 2018. 306 oldal

 

A kötet első átlapozásakor megfogalmazódik a gondolat, hogy a Zékány Krisztina által szerkesztett gyűjtemény teljes körű helyzetképet ad a kárpátaljai oktatásról, gazdaságról, kultúráról, sajtóról, egészségügyről.  A trianoni békediktátum következtében a magyarság sok ágra szakadt, egyharmada kisebbségi sorba került. A kisebbségi lét mindig veszélyeztetett állapot. A lakosok helyzetét jelentősen meghatározza a többségi nemzet kisebbségpolitikája, de kijelenthetjük, nagy hatása van az érvényesülés során a kisebbség többséghez való viszonyának is. 

 

 

 

A könyvben a kárpátaljai közélet különböző területein tevékenykedő személyek írásait olvashatjuk, a tematikák széles skálájából szemezgetve. A kötetet a sorozatszerkesztő, Pusztay János előszava nyitja (5–7), ezt követi 13 tanulmány (8–300), végezetül a szerzőkről kapunk néhány fontosabb információt (301–304), a szerkesztő mellékletként Sasi Attila által készített térképet csatol, mely Ukrajna területi megoszlását mutatja be.  Pusztay János előszavában hangsúlyozza a kisebbségi lét sajátosságait, kiemeli, hogy a nyelvi asszimilációt segíti a vegyes házasságok létrejötte, valamint az iskolarendszer. Véleménye szerint az anyanyelv megőrzésének legfőbb támasza a többségi nyelvű iskola. Fontos, hogy a nyelvi kisebbségben élőkben erős legyen a kulturális minőség védelme, s a nemzeti tudat. „A kisebbségben élő népek legjobbjai felismerték, hogy csak a magasabb szintű kulturális szint…hozhat számukra megbecsülést, élhetőbb életet.” (6.) A sorozatszerkesztő a távlati tervekről elárulja, hogy az elkövetkezendő tíz évben hasonló kiadvány minden határon túli magyar régióban megjelenik majd.      

 

Ismertetőm során kiragadnék néhány tanulmányt a kötet tartalmából, mintegy ízelítőt adva a téma iránt érdeklődők számára. Dunda György: A kárpátaljai magyar sajtó múltja, jelene és (elképzelt) jövője című írásában részletesen vázolja a kárpátaljai írott és hangzó sajtóval kapcsolatos információkat. A legnagyobb múltú kárpátaljai sajtóorgánum főszerkesztőjeként az idén századik éves Kárpáti Igaz Szó részletes bemutatásával kezdi tanulmányát. A folyóirat eleinte a Zakarpatszja Pravda című újság fordítása volt, idővel fejlődött önálló szócsővé. Mindezen információkon túl ismerteti a Kárpátalján létezett és létező folyóiratokat, hangsúlyozza, hogy szép számban találhatók irodalmi vonatkozásúak is, melyek a kárpátaljai szépirodalom alkotásait voltak, vannak hivatott bemutatni. Kitér a pedagóguslapok és az egyházi lapok jelentőségére is. A hangzó sajtó közül a jelenleg is aktívan működő Ungvár 21-gyel és a Pulzus Rádióval kapcsolatos információkat oszt meg az olvasóval. Ismertetőjét szomorú következtetéssel zárja: „…anyaországi támogatás nélkül ezen lapoknak a döntő többsége bezárásra ítéltetne.” (153.)    

 

Egy oktatási intézmény helyzetének bemutatásán keresztül kívánja szemléltetni Kovács Péter iskolaigazgató a kárpátaljai magyar nyelvű iskolai oktatás helyzetét. Véleménye szerint a legnagyobb gondot a tankönyvellátottság, az étkeztetés és a gyermeklétszám okozza a magyar tannyelvű iskolák számára. Kiemeli, hogy mindezek mellett a jelenleg érvényben lévő tanterv szintén megnehezíti a pedagógusok munkáját, hiszen az említett oktatásszervezési dokumentum kevés órát irányoz elő a magyar nyelv és irodalom elsajátítására, viszont az ismeretek tárháza, melyet egy tanulónak az adott korosztályban tudnia kell, igen bőséges. Ahhoz, hogy a magyar irodalmi alkotásokat az ifjú nemzedék megértse, ismernie kell Magyarország történelmét, viszont erre a tanterv mindössze egy fakultatív órát ajánl. Nagy probléma az intézményvezetőknek, hogy évről évre több pedagógus hagyja el a tanári pályát, külföldre települ a jobb megélhetés reményében. Így az itthon maradottak még nehezebb helyzetbe kerülnek. Kitér az ösztöndíj- és utazási lehetőségekre, a tanintézményben eddig megvalósított felújításokra. (158–179.)

 

A következő átfogó tanulmány Spenik Sándor, az Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet igazgatójának tollából származik. Az ismertető első részében az ukrajnai oktatásról ír, az óvodától az iskolán keresztül, egészen az egyetemig. Kárpátalján jelenleg két magyar nyelvű felsőoktatási intézmény van: az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézete, valamint a II. Rákóczi Ferenc Tanárképző Főiskola. E két lehetőség közül lehet választania annak a tanulónak, aki Ukrajnában tervezi kamatoztatni tudását, s hazai felsőoktatási intézményekben kíván tanulni. Ezen apropó kapcsán a tanulmány szerzője részletesen ismerteti a két tanintézmény oktatási rendszerét, történetét, napjainkbeli helyzetét, a jövőbeli lehetőségeket. Az UMOTI kapcsán kitér a megvalósításra váró célokra, tennivalókra, kilátásokra. (180–203.)

 

A fiatalság véleményét, pozitív világnézetét képviseli Bence Norbert információ tele gondolatmenete. A Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségének egykori elnöke saját életpályáján keresztül ismerteti, sőt bizonyítja, hogy aki akar, az el tudja érni céljait, meg tudja valósítani álmait, tud itthon, Kárpátalján is érvényesülni. Saját történetének ismertetése után, az általa vezetett szövetségről ír, annak szerkezetét, ünnepi alkalmait, tudományos rendezvényeit mutatja be. Hangsúlyozza, hogy a tevékeny diákok számára rengeteg ösztöndíj-lehetőség van, mellyel javíthatják anyagi helyzetüket. A szerző pozitivizmusa áthatja írását, melynek hitelességét saját pályafutása is alátámasztja. (203–233.)

 

Zékány Krisztina a Magyar Filológiai Tanszék vezetője a kárpátaljai irodalom múltjáról és jelenéről ír. Bevezetőjében részletesen bemutatja Kárpátalja történelmét, hangsúlyozza, hogy e terület az elmúlt évszázadban különböző országok fennhatósága alá tartozott. Természetesen mindez jelentősen befolyásolta az irodalmi élet alakulását is. Kiemeli azokat a 20. században megjelenő sajtótermékeket, melyek jelentős szereppel bírtak a korabeli irodalmi életben. 

 

Jól követhető módon végigvezeti az olvasót az irodalmi élet különböző rétegein, rávilágítva a változásokra. Részletesen ismerteti a korszakok alkotóit, egyéniségüket, kitér politikai vonatkozásukra is. Szépirodalmi idézetek segítségével mutatja be az egyes korszakokban alkotó költők tevékenységének jellegzetes vonásait. (261–278.) 

 

A kötet a részletesen ismertetett írásokon kívül tartalmaz még gazdasággal, politikával, történelemmel, vallással, gyógyászattal foglalkozó tanulmányokat is. Ezzel is teljesebb képet adva a 21. századi Kárpátaljáról. A tanulmányok sokszínűsége, tematikai változatossága biztosítja, hogy a gyűjtemény kellőképpen bemutassa a kárpátaljai jelenlegi helyzetet, reálisan szemléltetve az egyes területek sajátosságait. 

 

A könyv hátoldalán Ungvár egy részletét láthatjuk, valamit egykori magyar filológus diákunk költeményét olvashatjuk, kinek ismerve élete alakulását az általa írt sorok még megrázóbbak, elgondolkodtatóbbak.  

 

Köszönet a kötet kiadását támogató szervezeteknek, hogy ezen átfogó, különféle szempontból ismeretet adó tanulmánygyűjtemény megjelentetését anyagiakkal segítették. Helyénvalónak tartanám, ha kerekasztal-tanácskozások, konferenciák keretein belül is elhangozhatnának a kötet lapjain olvasható tanulmányok. 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu