Legutóbbi hozzászólások

„A köd, a csönd sosem ragyog. / Én már ködből, csöndből vagyok.” – Vecsei H. Miklós József Attila-estje a Pesti Színházban

2018.03.18. vasárnap, 21:16

543 megtekintés

BLANKÓ MIKLÓS (BUDAPEST)

 

József Attila halálának 80. évfordulója alkalmából készített egy monodrámát a Vígszínház fiatal tehetsége, Vecsei H. Miklós, amelyben a költőóriást teljes belső világában jeleníti meg.

 

Nem véletlenül választották az alkotók a Mondjad, Atikám! címet, hiszen az egész darabban a költő belső monológjait, beszélgetésfoszlányait, pszichológusainak elmesélt gondolatait hallhatjuk. A darab tehát töredékekből áll, amelyeket valójában a krisztusi szenvedéstörténettel való párhuzam formál kerek egésszé. Felidéződik a Juhász Gyula-i megállapítás, miszerint „József Attila Isten kegyelméből való költő”. Így tehát – Krisztushoz hasonlóan – küldetése van, amelynek beteljesüléséhez a passió állomásai is hozzátartoznak. Vecsei a költői életművőn kívül a legkülönbözőbb József Attila-mítoszokból is merít, s mindezzel az általános József Attila-képet színezi újra. A pszichés gyengeség és a nőkhöz fűződő erőszakos viszony, szexuális túlfűtöttség jól megjelenik a színpadon: József Attila lelki megnyilvánulásait a gyermekkor traumatikus élményeire, különösen az édesanyjához fűződő ambivalens kapcsolatra vezeti vissza. A szobakonyhás lakásban apa nélkül, édesanyja és lánytestvérei között felnövő fiatalember nem találja a helyét a világban, sőt az emberiség fájdalmát is – egyfajta Megváltóként – a saját vállára veszi. Nem képes a világot pusztán szemlélni, ahhoz, hogy azt költői nyelven megszólaltassa, szenvednie kell, cipelnie kell az emberiség keresztjét. József Attila sorstragédiája, hogy vágyai sohasem teljesülhetnek be, hiszen ő egyszerre gyermek és felnőtt: nem tud betagozódni a két világháború közötti társadalmi rendbe.

 

A nőkkel való kapcsolatai is csak pillanatnyi gyönyörökhöz juttatják, József Attila azt várja szerelmeitől, hogy betöltsék az édesanyja után maradt űrt a lelkében, de erre nyilvánvalóan sohasem lesznek képesek. A szerelmi kalandok és a visszautasítások között Szántó Juditban talált hű társra hat éven keresztül – kapcsolatukat a túl heves érzelmek tették tönkre. Ettől a ponttól kezdve már nincsenek felfelé ívelő szakaszok a történetben, a költő egyre mélyebb depresszióba süllyed.

 

A Vecsei H. Miklós által alakított költő ragyogása percről percre kopik, a stációk szinte megkerülhetetlenül követik egymást, és nem adnak lehetőséget a visszaútra: egyre mélyebbre zuhan. Ezzel együtt egy új világ nyílik meg előtte: a köd és a csönd világa. Ebben a világban oldódik fel belső konfliktusa, és teljes megnyugvásra találva ugrik a balatonszárszói vonat elé. Arra a kérdésre, hogy miért dobta el a földi létet, meg is kaphatjuk a választ: „Ám eddig sohasem voltam boldog. / Ebben a megváltozott világban / egy pillanatom nem volt nemes; / sem langyos, édes, kellemes”.

 

A költemények megjelenése is egészen újszerű: Vecsei nem elszavalja a verseket, hanem pár, a monológjához szorosan kapcsolódó sort mond el azokból. Olyan érzésünk lehet, mintha József Attila ezekben a hétköznapi helyzetekben költötte volna ezeket, mintha a verssorok a színpadon születnének. Az idézett művek között nem szerepelnek közéleti versek, pusztán a magánember vívódásait, lelke belső világát mutató sorok. Vecsei átlényegül József Attilává, minden hangsúly és minden mozdulat aprólékosan kidolgozott, mégsem színpadias, így szakít az elmúlt évtizedek sokszor mesterkélt József Attila-szavalataival. A költő, az életmű, a magánember és a színész eggyé válik, egy testet ölt Vecsei H. Miklósban. Ahogyan a nyolcvan évvel ezelőtti sorstörténet is eggyé válik a jelennel…

 alt

Pillanatkép az előadásból. Fotó: Vígszínház, Szkárossy Zsuzsa

 

Az írás a Bolyai Önképző Műhely Bon-BOM című magazinjának 2018. márciusi számában jelent meg.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu