Legutóbbi hozzászólások

  1. Azt tanultam Mestereimtől: A. Jászó Annától, Békési Imrétől, B. Fejes Katalintól, Bozsik Gabriellától, Büky Lászlótól, Deme Lászlótól, Dobcsányi Ferenctől, Keszler…

  2. Az én névadóm, Forray Tamás, 25. Losonci Gyalogezred őrmestere a másik podmeleci temető 32. sírjában van eltemetve két másik hősi…

A magyar kultúra áldozatos munkása volt – Emlékezés Tőzsér Józsefre

2014.11.25. kedd, 17:18

1 881 megtekintés

POMOGÁTS BÉLA 

Az irodalom, a magyar irodalom is, nem csak az írók és az olvasók ügye. Ott vannak azok a szorgos, nem egyszer személyes áldozatokat vállaló intézmények és személyiségek is, akik testet adnak annak a lelki összeköttetésnek, amely az író és az olvasó között létrejön. Nélkülük nincs irodalmi élet és nyilvánosság – nélkülük nem lehetséges az a párbeszéd, amely  a nemzeti kultúra rendszerét szabályozza. 
A könyvkiadóról, mint nagyon is gyakorlatias, mégis szinte legendába illő személyiségről beszélek, és a magyar művelődés történetében, hála Istennek, nem egy ilyen akad. Tőzsér Józsefről beszélek, aki a magyar végeken, történetesen Csikszeredában szolgálta az erdélyi magyar irodalom, a magyar kultúra ügyét. Versesköteteket, regényeket, irodalmi és történelmi szakmunkákat, művészeti albumokat juttatott el nemcsak Erdély magyar olvasóihoz, hanem mindannyiunkhoz, akik számára a magyar nyelv és művelődés szakrális fogalmat jelent, nem ritkán életük értelmét jelenti.

Tőzsér József a csikmegyei Gyergyóalfaluban született, édesapja jegyzőként szolgálta a község népét, az 1944 végi erdélyi újabb hatalomváltás után berendezkedő román hatóságok meghurcolták. A gyegyószentmiklósi (egykori katolikus) gimnáziumban tanult, a kolozsvári egyetemen szerzett történelem-földrajz szakos tanári diplomát. Egy kis gyergyói faluban: Borzonton volt tanár, majd Csikszeredában a szövetkezeti könyvterjesztésben vállalt munkát, és ezen a téren szinte legendás szerepet töltött be. Beke György nevezte el „Tőzsér-postának” azt a kezdeményezését, amely révén a legkisebb, legtávolabbi faluba is eljutottak, postai úton, az erdélyi és magyarországi könyvek. 1993-ban alapította meg Csikszeredában a Pallas Akadémia Könyvkiadót, amely az idők során az egyik leginkább tekintélyes erdélyi magyar könyvkiadóvá növekedett. Sok száz szépirodalmi, művelődéstörténeti, néprajzi könyvet adott közre, a többi között ő jelentette meg Nyírő József összegyűjtött szépirodalmi műveit, az erdélyi magyar irodalom többkötetes történetét vagy a kiváló történész, Egyed Ákos munkáit. A kiadó Bibliotheca Transsylvanica címet viselő könyvsorozatában több mint félszáz kötet gazdagította a magyar tudományos irodalmat. A kiadó igazgatójának felesége, Kozma Mária Erdély kiváló elbeszélői közé tartozik, az ő szépirodalmi munkáit is a csikszeredai kiadó gondozta.
 

Mint erdélyi (és magyarországi) könyvek terjesztője következetesen szembefordult a  romániai zsarnokság rendelkezéseivel, ez kétségtelenül emberi bátorságot és nem ritkán székely találékonyságot kívánt. Nem csak erdélyi írók és tudósok műveit kínálta fel az olvasónak, hanem magyarországiakét is, nem jelszavakban, hanem a köznapi gyakorlatban képviselve a „nemzetegyesítés” szellemi stratégiáját. Igaz, különösen az utóbbi néhány esztendőben mind kedvetlenebbül segítette ebben a budapesti művelődéspolitika. Ő mindazonáltal töretlen bizalommal, fáradhatatlanul szolgálta az erdélyi magyar könyv ügyét és tett eleget annak az íratlan erkölcsi követelménynek, amelyet kultúránk, irodalmunk nemzeti egysége jelent.
 

Halála korai volt és váratlan: vasárnap este kellett volna Budapestre érkeznie, útközben érte a halál. Naplója, jegyzetfüzete tele volt tervekkel, súlyos betegséggel küzdve is mindig vállalta és végezte az önkéntes szolgálatot. Október tizedikén temették el a csikszeredai katolikus temetőben, a szertartást Darvas-Kozma József, a csikszeredai Szent Kereszt egyházközség plébánosa végezte, búcsúbeszédet Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia tiszteletbeli elnöke mondott. A temetésen megjelent Markó Béla, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége korábbi és Kelemen Hunor, a szövetség jelenlegi elnöke, és képviseltette magát a magyar diplomácia is. Méltán, hiszen Tőzsér József a magyar kultúra egyik legáldozatosabb és legeredményesebb munkása volt, emlékét meg kell őriznünk, munkáját folytatni kell.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu