JUHÁSZ ZOLTÁN ANDRÁS

 

Száz vallomás a magyar tájról. Száz örökbefogadott szöveg (versek, prózák és népdalok). A közös bennük, hogy a szülőfölddel való viszonyról, a tájszeretetről, a tájak lelkéről, a hazáról szólnak. Mindet egy-egy személyes emlék kíséretében ajánlják olvasásra az „örökbefogadók”. A kötet ugyanakkor szöveggyűjtemény, példatár is, a Lingua Materna anyanyelvi vetélkedő felkészülési anyaga.

 

A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága és a Rákóczi Szövetség közös kiadásában megjelenő kötet a Lingua Materna sorozat első része. A könyv elsősorban az anyanyelvi versenyre való felkészülést segíti. 2021. június 4-ig három fős középiskolás csapatok nevezhetnek a háromfordulós versenyre. A diákok feladata a földrajzi tájhoz kapcsolódó összművészeti értékgyűjtés. A csapatoknak szülőföldjüket, szűkebb pátriájukat kell bemutatniuk a nyelvi, történelmi, irodalomi, zenei, tárgyi néprajzi, képzőművészeti gyűjtéssel, önálló kutatómunkával.

 

A 2021-ben indított versenysorozat első témája a magyar szellemi haza tájai, mottója a Juhász Gyula-i sor: „Magyar táj, magyar ecsettel”.

 

Elsőre talán zavarba ejthet az alcím: „vallomások a nemzeti tájról”. Milyen lehet a „nemzeti” táj? De az előszóból hamar megtudhatjuk: ez az a vidék, amelynek nincsenek konkrét földrajzi koordinátái, amelyet a magyar nyelvvel barangolhatunk be, amelyet magyarul írtak meg, és amelyről magyar népdalokban, nótákban énekelünk: a szellemi haza tájai.

 

A szerkesztői ajánló után Balázs Géza professzor, Szabó Zoltán és Sütő András soraival indítja útra az olvasót. A kötet három fő részre tagolódik: tájlíra, tájpróza és népdalok, népzenei feldolgozások.

 

 

Az első rész ötven, az utóbbi kettő huszonöt-huszonöt szöveget tartalmaz. Minden verset, szövegrészletet, egy-egy ajánló vezet be, amelyek, ahogy a kötet bevezetőjében is írják a szerkesztők „a tájhoz való kötődés szép megnyilvánulásai”. Szépségük személyességükben rejlik: a kötődésről szólnak, ami nem más mint emlék: életünk, identitásunk alapja.

 

Dupka György „ezredéves történelmi képekbe kódolt üzenetként” ajánlja Kovács Vilmos Verecke című versét, Grétsy Lászlót a személyes ismerettség és a közös munka emléke köti Illyés Gyula Koszorú című verséhez. A zöld hegyek ölében pihenő város emlékeit idézi fel Ady Endre, versét pedig az örökbefogadó, Tóth Ádám ajánlja. Az emlékezésről gondolkodik el Szondi két apródját olvasva Pölcz Ádám is. Babits „Erdéllyel tettértékű szolidaritást vállal az emlékei által”, írja az Erdély című vers ajánlójában Deák Ferenc Loránd. „Lelkünk földje és otthona nyelvünk, gondolataink, emlékeink” – emeli ki Baranyai Katalin Babits: Hazám című verse kapcsán, a Duna-parti emlékeket idézi fel Kótis Nikoletta A Dunánál című vers ajánlójában.

 

Plugor Magor már egy új stílusú nótára hívja fel az olvasó figyelmét, amelynek szövege, mélabús tónusa emlékezetes számunkra, ahogy a háborúra, a katonáskodásra emlékeztetnek a katonanóták: huszonöt nép- és műdalajánló zárja a kötetet.

 

Nem más ez a könyv, mint egy nagy, illatos csokor, méghozzá olyan összeállítás, amelyet a magyar nyelv rétjéről gondosan válogattak az örökbefogadók. Rátekintve, belelapozva egyből érezzük, hogy a „mező jó illatot, az ég szép harmatot ád” ezen a vidéken. És ami még jobb, hogy ez a csokor, a valódival ellentétben sosem hervad el, mindig illatozik.

 

A kötet harmadik része eltér az első kettőtől, ugyanis a dalszövegek közlése után egy QR-kód található, amely egy dalfeldolgozáshoz, interpretációhoz vezeti az olvasót. Érdemes lett volna a népdalokat autentikus, népi gyűjtésekből származó felvételekkel, hiteles feldolgozásokkal, esetleg gyűjteményi anyagok felhasználásával (pl.: OSZK Hangtár, Zenetudományi Intézet, Hangarchívum) közzétenni, a választott előadót röviden bemutatni.

 

A kötet egy ígéretes sorozat nyitódarabja, szép, színes, mind megjelenésében, mind megközelítésmódjában nagyívű vállalkozás. Felismerhetjük általa a magyar nyelv, a magyar nemzeti táj száz és száz szépségét, amely télen-nyáron üde illatozó csokorként ad erőt a mindennapokhoz.

 

Magyar táj, magyar ecsettel. Vallomások a nemzeti tájról. Szöveggyűjtemény a Lingua Materna Kárpát-medencei anyanyelvi vetélkedőhöz. Szerkesztette: Balázs Géza – Blankó Miklós – Cservenka Judit. Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Rákóczi Szövetség, 2021. 264.