BINCZE DIÁNA IBOLYA (Jánosháza)
Jólészi Cházár András nevét még ma is kevesebben ismerik, mint megérdemelné. Szabadon áramlik az információ, mégis a névtelen hősök közé tartozik az első magyar siketnéma oktatási intézet alapítója. Idén 205 éve, hogy meghalt. Példaértékű az a tettrekészség, az az akaraterő, amivel egész életében tevékenykedett. Evangélikus nemesi családból származott, ügyvédként, táblabíróként és megyei főjegyzőként dolgozott. Sokoldalúan képzett volt: az egyetemen tanult németet, költészetet, retorikát és bölcseletet is. Sikeres ügyvédnek mondható, hiszen 7 vármegyében is ismerték nevét.
Igazi polihisztor, hatalmas könyvtára tanúskodik végtelen tudásszomjáról. Korának fia, híve volt a racionalizmusnak és a humanizmusnak is. Anyanyelvéhez a felvilágosodás szellemében kötődött. A haladást úgy képzelte el, hogyha a társadalom szélesebb rétege nemzeti nyelvén, magyarul művelődhetne, anyanyelven terjedhetnének a tudományok, a magyar nemzet tagjai felvilágosultak lehetnének. Amikor a kalapos király 1784-es rendelete megjelent, nem vállalt több pert, ezzel tiltakozott az ellen, hogy az ügyvédeknek az új rendelet értelmében latin helyett németül kellett keresetleveleiket benyújtaniuk. Ezzel egy stabil, jól jövedelmező állásról mondott le.
Felemelte szavát a szabad sajtóért, a cenzúramentes közlés jogáért. Pacifista eszményképe volt, a társadalmi-gazdasági haladást is sürgette: szót emelt a szabadkereskedelem mellett, kiállt a halálbüntetés eltörléséért és a kegyetlen börtönrendszer ellen.
Egy alkalommal lehetősége nyílt a bécsi siketnéma intézet működésébe, oktatásába bepillantani. Nagy hatást tettek rá az ott látottak. Onnan jött az elhatározása, hogy megteremti Magyarországon a siketnémák első oktatási intézetét. Az ötletet tettek követték: esedező levélben fordult a pozsonyi országgyűléshez, hogy támogassák ezt a nemes kezdeményezést. 1800 októberében engedélyt is kapott a helytartótanácstól. Próbálta előteremteni az anyagiakat: gyűjtést szervezett. Igyekezett leveleivel minél több főrendet, követet, alispánt, főispánt elérni, 7000 levelet küldött szét. 334 adakozó támogatta az intézet alapítását, sikerült is 50 000 forintot összegyűjteni, amit ő maga is kiegészített. Rozsnyói házát és kertjét is felajánlotta a nemes célnak. Az iskola végül 1802-ben nyílt meg Vácott. Kora hálátlanul bánt vele: az intézmény megnyitójára meg sem hívták.1892-93-ban említik először, hogy kinek is az érdeme az intézet megalapítása. Majdnem 100 évvel később, 1990-ben vette csak fel Cházár András nevét a váci iskola, és ekkor alapították meg a róla elnevezett díjat. Ezt azok kaphatják, akik pedagógusi-gyógypedagógusi munkájukban sokat tettek a hallássérültek oktatásáért és neveléséért, vagy a méltó előd emlékének ápolásáért. 1995-ben a ma Szlovákiához tartozó Jólészen létrehozták a Cházár Alapítványt is.
Felhasznált irodalom:
Evangélikus naptár a 2021. évre, Luther Kiadó, Budapest, 2020
Serlegbeszédek Cházár András emlékére, Cházár András Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szolgálat, 2002
http://12h.hu/feldultak-chazar-andras-sirjat/
Bevallom, én sem ismertem Cházár András nevét. Az olvasottak alapján valóban megérdemelte volna. Köszönöm a tájékoztatást.