Legutóbbi hozzászólások

  1. Azt tanultam Mestereimtől: A. Jászó Annától, Békési Imrétől, B. Fejes Katalintól, Bozsik Gabriellától, Büky Lászlótól, Deme Lászlótól, Dobcsányi Ferenctől, Keszler…

  2. Az én névadóm, Forray Tamás, 25. Losonci Gyalogezred őrmestere a másik podmeleci temető 32. sírjában van eltemetve két másik hősi…

Ághegy évkönyv

2019.04.20. szombat, 07:00

2 215 megtekintés

BALÁZS GÉZA

 

Amikor a Magyar Liget és az Ághegy közös évkönyvének bemutatójára összegyűlünk, nekem az Ághegy szimbolikája ugrik be elsőnek.

 

Legelsőnek egy Duras-darab címe: Naphosszat a fákon – Kaposváron Törőcsik Mari főszereplésével mutatták be éppen 10 éve.

 

A második, s ez mindannyiunk közös élménye Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén. Csak az első két és utolsó négy sorát mondom:

 

valaki jár a fák hegyén / ki gyújtja s oltja csillagod

valaki jár a fák hegyén  / mondják úr minden porszemen / mondják hogy maga a remény / mondják maga a félelem

 

A fák hegye, az ághegy itt tehát a remény és a félelem egyszerre. S ha most az Ághegy című skandináviai magyar irodalmi és művészeti folyóiratra gondolunk, akkor érezzük, hogy ebben is benne van a remény: még vagyunk, és benne van félelem: de még meddig.

 

Nemrég olvastam Kodály Zoltán feljegyzéseiből összeállított kötetet: Magyar zene, magyar nyelv, magyar vers…

Egy pillanatra megállok: rezignáció fog el: nem céltalan az egész? Belátható időn belül a magyar nyelv meg fog szűnni, mondják a tudósok. 16

 

A magyar lélek 12-ik kapuja a dal. Aki belép rajta, bejut a magyar lélek tündérpalotájába. Tele kinccsel.

Az utcán szeretném megállítani az embereket, mikor loholnak a haszon, a falat kenyér után, hogy vigaszt és bátorságot merítsenek a csodakútból

A régi beata Hungaria nyomait kereshetjük… Aki nem ünnepli a jeles napokat, annak a kalendárium élettelen, száraz papír.

Csoda, hogy a magyar megmaradt. De minden csoda három napig tart. S egyre csak bámuljuk, s nem gondoskodunk további megmaradásáról, mégis csak elfogy.

Ne éljünk vissza a csodával. Adjuk meg létének természetes alapjait minden téren. Engedjük, hogy természete szerint éljen és fejlődjön tovább.

 

Nyelvünk gyönyörű zenéjét oly sokan fújják hamisan! Elhangolt, húrhíjas zongora szól úgy, mint sokak beszéde. Lehet ezt még rendbetenni? Lehet.

És hogyan? Például anyanyelvi művelődéssel.

Olvasok a Ághegyben:

 

Bartók Béla emlékezetéről

Cserhalomról

Nemzeti érzésről

Az első világháború emlékezetéről

A Magyarország Barátai Alapítványról

A Kolozsvári Magyar Napokról,

egy olyan érdekes színjátékot, hogy Hatvan év Lundban.

És olyan érdekes összeállítást is, mint:

Hogyan viselkedjünk Norvégiában,

56 nyomós ok, amiért egyszer mindenkinek Magyarországra kell menni

És persze látok remek színes képeket.

 

 

1 hozzászólás

  1. Moritz László

    Köszönjük, hogy ennyien megtiszteltek jelenlétükkel!

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu