A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia 2012. november 19. napján megtartott Közgyűlésén alapszabályát az alábbiak szerint módosította és fogadta el egységes szerkezetben, amely egységes szerkezet megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján kialakult hatályos tartalmának:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.
Az Egyesület neve: A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia
Székhelye: 1072 Budapest, Rákóczi út 38.
Hivatalos pecsétje: kör alakú, a kör közepén az Egyesület képi jele (emblémája): Orpheusz (Kazinczy Ferenc egykori hasoncímű folyóiratának címlapjáról), körülötte a felirat: A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia.
Működési területe: nemzetközi. Az egyesület önkormányzati elven működő érdekvédelmi- és érdekképviseleti közhasznú jogállású civil szervezet. Az egyesület jogi személy.
2.
Az Egyesület célja és feladatköre:
Célja: A világ bármely részében – különösen a kisebbségben – élő magyarság magyar anyanyelvének, kultúrájának, anyanyelvi és kulturális önazonosságának megtartása, művelése, fejlesztése. A magyar nyelv és kultúra védelme, fejlesztése. A magyar nyelv kulturált használatának, közéleti szerepének és használati (nyelvi) jogának bővítése. Más nyelvi-kulturális mozgalmakkal kapcsolatteremtés, összefogás keresése az egyetemes magyar nyelv és kultúra érdekében. A kulturális-nyelvi tevékenység kiterjesztése a társadalom minden rétegére és közösségére (család), bekapcsolva ebbe a szellemi és művészeti élet tagjait, kiemelkedő képviselőit is.
Együttműködés minden olyan hazai és külföldi intézménnyel, szervezettel, közösséggel, amelynek tevékenységéhez kapcsolódik a magyar nyelvi kultúra művelése, terjesztése, fejlesztése.
Feladatát elsősorban a kulturális élet területén végzi. Tevékenységnek a körébe tartoznak különösen:
- szervezeti kapcsolat ápolása határon túli, valamint a diaszpórában működő magyar kulturális szervezetekkel, különös tekintettel a következő területekre: Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Moldva, Vajdaság, Horvátország, Szlovénia, Burgenland, valamint: Észak-, Nyugat-Európa, Észak- és Dél-Amerika,
- együttműködés tudományos, nevelésügyi, felsőoktatási intézményekkel, amelyeknek feladata a magyar nyelvvel és kultúrával való foglalkozás,
- együttműködés a gazdasági élet szerepelőivel, amennyiben támogatják a kulturális-nyelvi célokat,
- az időszaki tanácskozások és konferenciák szervezése; előadások, konferenciák, pályázatok, mozgalmak támogatása szervezése,
- oktatási és kulturális gyermek- és ifjúsági táborok, tanfolyamok szervezése,
- kül- és belföldi diákcsere-mozgalom támogatása,
- pedagógusok, könyvtárosok, levéltárosok, könyv- és lapkiadók, újságírók és a nemzeti kultúra fenntartását és terjesztését szolgáló szakemberek továbbképzését elősegítő tanfolyamok, találkozók, táborok szervezése,
- szakelőadók kiküldésének és cseréjének megszervezése,
- tankönyvek és kiadványok (könyvek), a Nyelvünk és Kultúránk című folyóirat, honlap, valamint hírlevél megjelentetése
- szakmai elemzések (tanulmányok) készítése,
- a nyelvi jogok nyomon követése, népszerűsítése,
- az irodalmi és néprajzi kultúra terjesztése
- pályázatlebonyolító feladtok végzése határon túli magyar szervezetek számára
Feladatának tekinti az Egyesület a munkájáról történő tájékoztatást, valamint a magyar anyanyelv és kultúra megtartását, művelését, mint alapvető egyéni és kollektív emberi jogot védő tevékenységet is.
Az Egyesület együttműködik minden olyan magyarországi és Magyarország határain túli társadalmi, kulturális, tudományos, egyházi, ifjúsági szervezettel és intézménnyel, amely a magyarság nemzeti érdekeinek, nyelvének és kultúrájának védelmét és fejlesztését tekinti feladatának, vagy azt támogatja.
Az Egyesület abban a meggyőződésben vállalja feladatait, hogy a világ minden részében élő magyarság lelki és szellemi egységének helyreállítását, magyar nemzeti tudatának fejlődését szolgálja.
Törekvéseiben a nemzet iránt érzett és vállalt felelőssége vezérli.
E célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatását közhasznú egyesület formájában végzi.
EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
3.
Az Egyesület tagja minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, azokkal egyetért, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. A tagsági viszony létesítése belépési nyilatkozattal kezdeményezhető.
A belépési nyilatkozathoz a jelentkezőnek a következő mellékleteket kell csatolnia:
- az Egyesület két tagjának ajánlása;
- saját, az Egyesület alaptevékenységével rokon munkásságot bemutató szakmai önéletrajz.
Az ezen mellékletekkel beadott belépési nyilatkozatot az Elnökség minősített (kétharmados) többséggel elfogadja vagy elutasítja, erről a belépni szándékozót írásban értesíti. A döntés ellen a Választmányhoz lehet a kézhezvételtől számított 30 napon belül fellebbezni.
Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az Egyesület céljaival egyetért, ezt írásbeli belépési nyilatkozattal fejezi ki. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a pártoló tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. A belépésről az Elnökség dönt, erről írásban értesíti a belépni szándékozót. A döntés ellen a Választmányhoz lehet fellebbezni.
Az Egyesület Választmánya tiszteletbeli taggá választhatja azt a személyt, aki az Egyesület céljainak valóra váltásában kiemelkedő érdemeket szerzett. A tiszteletbeli tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.
Az Egyesület a közhasznú szolgáltatásaiból az Egyesület tagjain kívül más személyek is részesülhetnek.
4.
Az egyesületi tagság megszűnik:
- kilépéssel (a kilépési nyilatkozat megküldésével az Elnökséghez);
- törléssel (aki vállalt kötelességét nem teljesíti, illetve éves tagdíját elmulasztotta befizetni, tagsága megszűnik);
- kizárással (az Elnökség azt a tagot, aki az Alapszabály céljainak megvalósítását akadályozza, az Alapszabályt megsérti, egyszerű szótöbbséggel kizárja az egyesületből); a kizárást elrendelő Elnökségi határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Választmányhoz lehet fellebbezni;
- elhalálozással, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén jogutód nélküli felszámolással, feloszlatással.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
7.
A rendes tag jogai:
- részt vehet az Egyesület munkájában, rendezvényein, javaslatokat, indítványokat tehet;
- a sérelmes határozatok ellen felszólalhat (fellebbezési jog);
- választhat és bármely tisztségre választható;
- szabadon tájékozódhat az Egyesület tevékenységéről, az Egyesület működése során keletkezett iratokba az Elnökséghez intézett írásbeli kérelmet követően az Egyesület székhelyén, az Elnökség által meghatározott időpontban szabadon betekinthet;
- igénybe veheti az Egyesület nyújtotta szolgáltatásokat.
A pártoló tag, valamint a tiszteletbeli tag jogai azonosak a rendes tag jogaival és kötelességeivel, kivéve a következőket:
- szavazati joga nincs,
- nem választhat és nem választható tisztségekre.
Az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik.
8.
Valamennyi tag kötelességei:
- előmozdítani az Egyesület céljainak megvalósítását szellemi és erkölcsi támogatásával,
- a megállapított tagdíjat pontosan fizetni (a tiszteletbeli tag mentes a tagságidíj-fizetés kötelezettsége alól).
AZ EGYESÜLET SZERVEI:
KÖZGYŰLÉS
9.
Az Egyesület legfelsőbb szerve a Közgyűlés, amely évenként tartja üléseit (rendes Közgyűlés). A Közgyűlést az elnök hívja egybe. Az elnöknek rendkívüli Közgyűlést kell összehívnia, ha azt a tagok egyharmada vagy az Elnökség többsége az ok és cél megjelölésével írásban kéri.
A Közgyűlési meghívót legalább a Közgyűlést megelőző 8 nappal, a Közgyűlés napirendjének közlésével postai, vagy elektronikus úton az Egyesület valamennyi tagjának meg kell küldeni.
A Közgyűlésen az Egyesület minden tagja részt vehet. A tiszteletbeli és pártoló tagok (szervezetek képviselőik útján) csak tanácskozási joggal vehetnek részt a Közgyűlésen.
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagoknak több mint a fele megjelenik. A Közgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlés időpontját az eredeti Közgyűlés meghívójában is meg kell jelölni azzal, hogy a megismételt Közgyűlés a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes.
A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A Közgyűlés határozatát a jelen alapszabályban külön meghatározott minősített többséget igénylő kérdéseken kívül egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A Közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg.
A Közgyűlésen megjelenni nem tudó tag önmaga helyett tagtársai közül megbízottat állíthat, aki őt teljes jogkörrel helyettesíti (proxy-szavazás).
Az Egyesület Kögyűlése tiszteletbeli elnökké választhatja azt a személyt, aki az Egyesület céljainak valóra váltásában kiemelkedő érdemeket szerzett. A tiszteletbeli elnökök az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.
Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik
- az elnök, a tiszteletbeli elnök, a 2 alelnök, és az Elnökség további 6 tagjának megválasztása, visszahívása,
- a Választmány 30 tagjának (10 tag az anyaországból, 10 tag a Magyarországgal határos szomszéd országokból, 10 tag a nyugati szórványból) megválasztása, visszahívása
- a következő Közgyűlésig terjedő időszakra az egyesület jelölőbizottságának megválasztása, visszahívása
- a tisztújító Közgyűlés idejére a szavazatszámláló bizottság megválasztása, visszahívása
- Alapszabály módosítása kétharmados szótöbbséggel,
- a tagdíj mértékének megállapítása
- az Elnökség által benyújtott a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása,
- a közhasznúsági beszámoló elfogadása,
- a Számvizsgáló Bizottság megválasztása;
- az egyesület más egyesületekkel való egyesülésének, illetve az egyesület felosztásának kimondása,
- döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály a kizárólagos hatáskörébe utal.
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A VÁLASZTMÁNY
10.
A Közgyűlések közötti időszakban a Választmány gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. A Közgyűlés határozatainak szellemében új feladatokat jelölhet meg az Elnökség számára. Tevékenységéről a Közgyűlésnek számol be.
A Választmány 30 tagját a Közgyűlés 5 évre választja (10 tagot az anyaországból, 10 tagot a Magyarországgal határos szomszéd országokból, 10 tagot a nyugati szórványból).
A Választmányt az elnök hívja egybe. A Választmány tagjainak egyharmada vagy az Elnökség többségének az ok és cél megjelölésével történő kérésére az elnök köteles a Választmányt összehívni.
A Választmány szükség szerint, de félévente legalább egyszer tart ülést. A meghívót legalább az ülést megelőző 8 nappal, az ülés napirendjének közlésével postai, vagy elektronikus úton a Választmány valamennyi tagjának meg kell küldeni.
A Választmány határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele megjelent. A választmányi ülés határozatképtelensége esetén a legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott választmányi ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A megismételt ülés időpontját az eredeti ülés meghívójában is meg kell jelölni azzal, hogy a megismételt ülés a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes.
A Választmány feladata az alapszabályszerű működés ellenőrzése, továbbá az, hogy tagjai tekintélyükkel, tudományos tevékenységükkel, gyakorlati tapasztalataikkal segítsék munkájában az Egyesületet és az Elnökséget.
A Választmány kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- a tiszteletbeli tagok megválasztása;
- a hozzá intézett fellebbezések elbírálása.
Határozatait a Választmány személyiségi kérdésekben, illetve személyes adatokkal kapcsolatos kérdésekben titkos, más ügyekben nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg.
A Választmány ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. A Választmány határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő.
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
AZ ELNÖKSÉG
11.
Az Egyesület Elnöksége 9 főből áll, elnökét, két alelnökét és további hat tagját a Közgyűlés 5 évre választja egyszerű szótöbbséggel.
Az Elnökség az Egyesület ügyintéző szerve, hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés, melyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés, a Választmány hatáskörébe.
Az Elnökség jogköre:
- elkészíti és a Választmány elé terjeszti az egyesület éves munkaprogramját és éves tevékenységéről szóló beszámolót,
- elfogadja vagy elutasítja a tag, a pártoló tag belépési nyilatkozatát;
- javaslatot tehet a Választmánynak tiszteletbeli tag megválasztására;
- elbírálja a hozzá benyújtott fellebbezéseket, indítványokat, előkészíti és megtárgyalja a Közgyűlés, a Választmány elé kerülő tervezeteket, javaslatokat;
- az Egyesület céljainak elérése érdekében javaslatokra, ajánlatokra szakmai bizottságokat, munkacsoportokat állíthat fel, megbízásokat adhat;
- elkészíti és a Választmány elé terjeszti az Egyesület éves költségvetését és éves tevékenységéről szóló pénzügyi beszámolóját, valamint a közhasznúsági beszámolót, gondoskodik a Közgyűlés által elfogadott beszámoló, valamint az Egyesület szerveinek döntései nyilvánosságra hozataláról.
- kezeli az Egyesület vagyonát, ellenőrzi gazdálkodását, méltányosságból mérsékelheti vagy el is engedheti a tagdíjat, vagy más felajánlást beszámíthat a tagdíj fejében;
- hazai és külföldi szervezetekkel, személyekkel megállapodásokat, szerződéseket köthet, közös állásfoglalásokat adhat ki;
- megválasztja az Egyesület folyóiratának, a Nyelvünk és Kultúránk című lapnak a főszerkesztőjét;
- meghatározza az alelnökök feladatkörét.
Az Elnökség minimum öt tag és az elnök, illetve az elnök akadályoztatása esetén az egyik alelnök jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest – de évente legalább kétszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie.
Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő.
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú Egyesülettel kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról – beszámolási kötelezettség és a Számvizsgáló Bizottság tájékoztatása mellett – dönteni.
12.
Mind a Közgyűlés, mind a Választmány, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség, illetve Választmány jelenlévő minden tagja, Közgyűlés esetén a levezető elnök és a Közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.
A Közgyűlés levezető elnöke a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.
Az Elnökség elnöke köteles a Közgyűlés, a Választmány és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
Az Elnökség elnöke köteles a Közgyűlés, a Választmány és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 15 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.
A Közgyűlés, a Választmány és az Elnökség valamennyi döntését nyilvánosságra kell hozni valamely országos sajtó útján, vagy az egyesület honlapján.
Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt az egyesületi teendők ellátásával megbízni, illetőleg az egyesületi feladatok ellátásának érdekében ilyen személlyel munkaviszonyt létesíteni.
13.
Az Egyesület elnöke képviseli az Egyesületet, a testületi szervek ülései között gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, összehívja és vezeti az Elnökség üléseit, összehívja a Közgyűlés és a Választmány üléseit. Tevékenységéről beszámol az Elnökségnek.
Akadályoztatása esetén tevékenységét az alelnök látja el.
JELÖLŐBIZOTTSÁG
14.
A háromtagú Jelölőbizottságot a Közgyűlés választja ötéves időszakra.
Feladata a tisztújító Közgyűlés elé terjeszteni az Egyesület Közgyűlése levezető elnökére, a Választmányra, Elnökségre, elnökre tett jelöléseket.
A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG
15.
Az Egyesületnél háromtagú Számvizsgáló Bizottság működik. Tagjait öt évre szóló megbízatással a Közgyűlés választja meg.
A Számvizsgáló Bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági egyesületeket, amelyeknél már felügyelőbizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.
A Számvizsgáló Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.
A Számvizsgáló Bizottság feladat- és hatásköre különösen:
- Összehívja az Egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők, illetve az egyesületi teendők ellátásával megbízott személyek tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit.
- Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
- Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló: számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére.
- Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.
- Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.
- Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól.
- Megvizsgálhatja, ill. betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba.
A Számvizsgáló Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Ha a Számvizsgáló Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – nem hívták össze Közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Számvizsgáló bizottság is jogosult.
Haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
A Számvizsgáló Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a Számvizsgáló Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a számvizsgáló bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE
16.
A Számvizsgáló Bizottság testületként jár el. A Számvizsgáló bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ.
A Számvizsgáló bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.
A Számvizsgáló bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Számvizsgáló bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
A Számvizsgáló Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Számvizsgáló Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Számvizsgáló Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
A Számvizsgáló Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá.
Tagjai szavazati joggal vesznek részt vesznek a legfőbb szervek ülésein.
Ha a Számvizsgáló Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a Számvizsgáló Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.
Ha a Számvizsgáló Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a Közgyűlést.
A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGRA ÉS A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
17.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás
- a megbízás időtartamának lejártával, elhalálozással, lemondással, visszahívással.
Ha a vezető tisztségviselő az Egyesület célját veszélyezteti, az Egyesület Közgyűlése határozatával megbízását visszavonja.
18.
Nem lehet a számvizsgáló bizottság elnöke vagy tagja, az a személy, aki
- az Egyesület Elnökségének tagja,
- a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
- a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
- az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ugyanannál a szervezetnél a Számvizsgáló Bizottság tagjává nem választható meg.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
19.
Az Egyesület képviseletére az elnök önállóan jogosult. Az Egyesület bankszámlája felett az elnök önállóan rendelkezik.
KÖZHASZNÚSÁGI NYILATKOZATOK
20.
Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi:
- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
- gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
- a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
21.
Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, az 1991. évi XX. törvény 121. § a)-b) pontja, valamint a 2011. évi CLXXIX. törvény 115. § és 163. § alapján.
Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról.
22.
Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
23.
Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
24.
Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
25.
Az Egyesület közhasznú tevékenysége során közfeladatot lát el.
26.
Az Egyesület a működésének módját, szolgáltatásai igénybevételének módját és beszámolóit, közhasznúsági mellékletét a székhelyen történő kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését és saját költségére másolat készítését).
A közhasznúsági melléklet tartalmaznia kell:
- a számviteli beszámolót;
- a költségvetési támogatás felhasználását;
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
- a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását;
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
- a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét, és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását;
- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat.
A közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
27.
Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.
Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
28.
Az Egyesület vagyona a befizetett tagdíjakból, magánfelajánlásokból, hozzájárulásokból és egyéb – Magyarország költségvetésében biztosított – forrásokból tevődik össze.
Az Egyesület jelen Alapszabályban meghatározott céljai megvalósítása érdekében vállalkozói tevékenységet is folytathat; alapítványt tehet, de a gazdálkodási tevékenység a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetheti, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a közhasznú tevékenységére fordítja. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez.
Az Egyesület tartozásaiért vagyonával felel, a tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.
Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
29.
Az Egyesület megszűnik Közgyűlésen kétharmados többséggel hozott határozat alapján. Az Egyesület megszűnése esetén a vagyonáról a Közgyűlés, kétharmados szavazattöbbséggel hozott döntése alapján rendelkezik.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
30.
A jelen Alapszabály a Közgyűlés elfogadó határozatának időpontjától kötelezi az Egyesületet.
31.
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók.
Budapesten, 2012. november 19.
Balázs Géza
elnök
0 hozzászólás