Legutóbbi hozzászólások

  1. Azt tanultam Mestereimtől: A. Jászó Annától, Békési Imrétől, B. Fejes Katalintól, Bozsik Gabriellától, Büky Lászlótól, Deme Lászlótól, Dobcsányi Ferenctől, Keszler…

  2. Az én névadóm, Forray Tamás, 25. Losonci Gyalogezred őrmestere a másik podmeleci temető 32. sírjában van eltemetve két másik hősi…

Álmodozó szerelem – Gárdonyi Géza első regényének bemutatója

2023.09.26. kedd, 11:05

92 megtekintés

TUBA MÁRTA BESZÁMOLÓJA

2023. szeptember 18-án a Devecseri Kastélykönyvtár és Művelődési Központ lovagtermében rendezte meg a Gárdonyi Géza Emléktársaság a kötet formájában kiadott Álmodozó szerelem című Gárdonyi-regény bemutatóját. A meghívottakat Bognárné Simon Katalin, az emléktársaság elnöke és M. Mester Katalin, elnökségi tag üdvözölte. Ferenczy Gábor polgármester megnyitójában elmondta, hogy Devecser második alkalommal indult a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézete szakmai támogatásával meghirdetett Városmarketing Gyémánt Díjért, és a Fel nagy örömre! című pályázattal 2023-ban sikerült elnyerniük. Bognárné Simon Katalin megnyitó szavaiban kiemelte, hogy az Álmodozó szerelem könyvet az író születésének 160. évfordulójára jelentették meg, és most az első kiadás első országos bemutatójára kerül sor. Gárdonyi Géza pályakezdő íróként Devecserben vetette papírra a regényt. A szövegkiadást Keller Péter, az író dédunokája kezdeményezte, Balázs Géza nyelvészprofesszor írt a könyvhöz előszót, Cs. Varga István irodalomtörténész professzor utószót. Ők hárman lesznek az elemző beszélgetés résztvevői.

Ezután az egybegyűlt vendégek a devecseri kórus műsorát hallgatták meg. Németh Ernő, az emléktársaság elnökségi tagja felidézte a 2015. decemberi első könyvbemutatót, amelyen két elhatározás született: a társaság létrehozása és Cs. Varga István egyetemi tanár köszöntése a Boldogasszony Anyánk régi himnuszunkkal. Az emléktársaság már megalakult, de ez alkalommal a Mária-himnusz is felhangzott a kórus és a közönség együttes előadásában.

A kötetbemutató beszélgetést moderátori szerepét Balázs Géza egyetemi tanár vállalta.

B. G.: Az irodalomtörténészek tudtak a mű létezéséről, miért éppen most került sor a kiadásra? Gárdonyi ott van a magyar kultúrában, nem méltatlan minősítés-e (egyébként egy egri irodalomtörténésztől), hogy Gárdonyi első regénye „felejthető”?

Keller Péter: Az emléktársaság a Szőlősgyörökön megrendezett Göre Gábor konferenciát egy kötet kiadásával zárta le, ezért gondoltuk, hogy 2023-ban Gárdonyi Géza születésének 160. évfordulóját is egy könyv kiadásával lenne méltó ünnepelni. Gárdonyi úgy fogalmazott, hogy nem meri kiadni a szöveget, de Balázs Géza szerkesztői tevékenységével ez az akadály elhárult.

B. G.: Idén nemcsak születési évfordulója van az írónak, majdnem napra pontosan 140 éve, augusztus 29-én Devecserben zárta le a regény kéziratát. Miért nem került eddig elő?

Cs. Varga István: Talán nem tartotta világirodalmi szintűnek. Tudjuk, hogy Gárdonyi a világirodalomban is tájékozott volt, Cervantes Don Quijotéját tartotta a zsebében. Első regényét az életmű ismeretében olvassuk, és kijelenthetjük, hogy Gárdonyi humora Arany Jánoséval vetekszik, Gárdonyit a Somogy megyei pantheonban Csokonai és Berzsenyi mellé helyezhetjük.

B. G.: Milyen olvasói élményetek kapcsolódik az Álmodozó szerelemhez?

Keller Péter: A regény érdekessége egyrészt a főhős fiatalember, Pajándi Sándor visszaemlékezése, vallomása diákéveiről, segédtanítói időszakáról. Másrészt az az életbölcsesség, miszerint nem lehet remeteként élni, a csalódások ellenére vissza kell menni a társadalomba, ketten kell élni, családban kell élni – ez Gárdonyi későbbi regényeinek mondanivalója.

Cs. Varga István: Az élvezetes szöveg, valamint a kegyelem, a megbocsátás szerepe. Bródy Sándor is elismerte Gárdonyi kereszténységét egy nyílt levélben. Az Álmodozó szerelem Németh László utolsó nagy regényéhez, az Irgalomhoz is hasonlítható, noha ebből a pályakezdő írásból még nem lehetett tudni, hogy Gárdonyi születik, hogy megkapja-e a tehetség kegyelmét.

B.G.: Ha nem teljesedett volna ki a Gárdonyi-életmű, akkor a regény eltűnik?

Cs. Varga István: Akkor valami olyasmi történt volna, mintha Vörösmarty csak a Zalán futását, Goethe csak a Werthert írta volna meg.

B. G.: Az 1886-os regény a felfutó hírlapirodalom szappanoperája. Kalandos, fordulatos, több szálon párhuzamosan futó cselekménnyel, tömör, filmszerűen megírt, párbeszédes jelenetekkel. Melyik a kulcsmozzanata a regénynek?

Keller Péter: Az indítás: a sárospataki diákévek, a barátságok köttetése.

Cs. Varga István: A szent, a hős és a szörnyeteg típusa. Az ember végtelen jóra és rosszra is képes, ebben Gárdonyi Jókait mintázza. De mi a célja vele? Meg kell felelni az utókornak, az ifjúságot a kegyelemre kell nevelni. Egy házasságot nem az minősít, hogy milyen külső-belső erők rángatják, hanem hogy milyenek sem tudják széttépni. Itt fénylik fel a szakralitás a regényben.

A beszélgetést játék szakította meg: Balázs Géza a szöveghez fűzött 173 magyarázó jegyzetéből kérdezett szójelentéseket a közönségtől.

B. G.: Hogyan ajánlanátok a regényt?

Cs. Varga István: Benne van Gárdonyi emberképe. A megszentelődéshez kell az akarat és kell a kegyelem. Az ember „agyagedénybe zárt istensugár”. A regény keresztény, nemzetek feletti értékrendű.

Keller Péter: Ha valaki rejtvényt szeretne fejteni, vagy meg szeretné tudni, mit jelent a megbocsátás, olvassa el! Köszönetet mondok Tömösközi Péternek is, aki a nyomdai előkészítést végezte.

A könyvbemutatót a három beszélgetőtárs köszönete zárta: az irodalom erősíti a közösségeket – jelentették ki egybehangzóan, a hallgatósághoz fordulva.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu