BALÁZS GÉZA (BUDAPEST)

Arany János születésének 200 évfordulóján az MNYNT esszékonferenciát – vagy ahogy Balázs Géza mondta: inkább szimpóziumot – rendezett Széphalomban 2017. június 23-án. Már több éve összejövünk itt és népszerű előadásokkal igyekszünk a magyar nyelv, irodalom és kultúra iránt fölkelteni az érdeklődést.

* Hoványi Márton Arany Ráchel-verseit elemezte.

* Balázs Géza és Pölcz Ádám bemutatta Beke József most megjelent Arany-szótárát (3 kötet, 4,75 kg, 3000 oldal)

* Pomogáts Béla a népi és nemzeti költő kettősségét boncolgatta.

* Pusztay János szerint pusztán finnugor nyelvész legenda, hogy Arany János a Kalevala nyomán kezdett el érdeklődni a naiv eposzunk iránt.

* Pomozi Péter Arany folklór-forrásait kutatta.

* Balázs Géza kortárs írók-költők-kritikusok véleményét idézte Aranyról, következtetése az volt, hogy „Arany János nélkül ma dadognánk magyarul”.

* Mintha pásztortűz ég… De mit is jelent ez – H. Varga Gyula járt utána ennek a szép emlékidéző motívumnak.

* Fráter Zoltán Karinthy Frigyes Arany-élményét nyomozta ki.

* Három pesti lakása volt Aranynak, s az utolsó nem az MTA épületében, hanem a mellette lévő akadémiai bérházban, illetve később szobát bérelt a margitszigeti Nagyszállóban is – Halász Csilla nyomozta ki a helyeket.

* Tanítsuk-e a Toldit? A kérdést Minya Károly vetette fel, és rögtön meg is válaszolta: Igen.

* Vasné Tóth Kornália az ex libriseken élő, továbbélő Arany mutatta be – megtudhattuk, hogy ezek a jelképek a nemzeti emlékezet fontos őrzői…

Az esszékonferencia vagy szimpózium szervesen illeszkedett a 4. nyelvésztábor programjába. A nyelvésztábor számokban: 12 előadás, 3 irodalmi est, 11 előadás, esszé Arany Jánosról, 1 kirándulás Alsóregmecre és Felsőregmecre, 1 látogatás a sátoraljaújhelyi levéltárban, 31 regisztrált résztvevő, 1000 fő a vadételfőző versenyen és a múzeumok éjszakáján… Számokban kb. ennyi a 4. nyelvésztábor, melynek helyszíne „Az év múzeuma” kitüntetést idén kiérdemlő sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum, valamint Széphalomban A Magyar Nyelv Múzeuma. Szilánkok az idei tábor fölvetéseiből:

* Ha nem is ér véget a Gutenberg-galaxis, minden megváltozik (BG)

* „Ha Patakon maradhattam volna, nem futok be karriert, de mindent odaadtam volna, ha Patakon maradhatok” (Rácz Istvánt idézte EE)

* A nyelvleírás és a nyelvművelés úgy kapcsolódik egymáshoz, mint a bőrgyógyász és a kozmetikus. A létrehozó vagy generatív nyelvtan szabályokat keres, a kognitív nyelvészet egyfajta hírnök: felmutat, nem célja a maradéktalan szabály, szintézisre törekszik, de a nyelv működését mégsem értjük meg vele (NÁ)

* Az alsóregmeciek a létrán/diófán alszanak.

* Felsőregmec, 13. századi templom: Korábban két ajtó volt, de az egyik elromlott, inkább kitámasztottuk egy sírkőval.

* Nem mindegy, hogy hány gyerek játszik az árokparton, és hogy milyen zenét hallgatnak. (Alkonyi László)

* A tanulmányi terhek csökkentésének legnagyobb akadálya: a tanár (HVGY)

* Egy jogszabályban szerepel a „friss zöldség”. De mi az? (KF)

* A jog eltávolodik a valóságtól. Érdemes olvasni a most 500 éves Tripartitumot (AB)

* A magyar nyelv nagyon befogadó a köszönésformák terén (KRR)

* A népi gyógyászatot eddig nem lehetett gyűjteni, tabu alatt volt. De ez a tabu most megszűnt (HI)

* Libaszőr… A kultúraosztó központ szerint ez libabőr, de ne kínozzuk egymást (BJ)

A nyelvésztábort színesítette Nádasdy Ádám összeállítása a Dante-fordításokból (előadta: Balázs Géza, Blankó Miklós, Pomozi Péter és Pölcz Ádám), Pusztay János Radnóti-estje, és Berecz András műsora. Balázs Géza Körbejárt Föld címmel tartott előadásában a korábbi nagy, de később elbukott civilizációkról mutatott be fényképeket és egy kisfilmet. Sátoraljaújhely minden évben többször is magyar nyelv központjává lesz. Így történt ez most is.

Válogatás a képekből:

(Krónikás+képek: Manyszi)