Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Arany Szalontája, Szalonta Aranya — Dánielisz Endre-Faggyas Sándor-Patócs Judit könyve

2017.08.12. szombat, 18:05

990 megtekintés

TUBA MÁRTA (BUDAPEST, ÉRD)


A könyvet 2017. július 26-án vettem a nagyszalontai Arany János Múzeumban, ahol a II. Bihari Nyári Egyetem aznapi előadásai zajlottak a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága rendezésében.

Ez az album az „Arany János 200” emlékprogram keretében, a nagyszalontai FIDEM Egyesület kiadásában jelent meg 2017. március 2-ára. A megjelenést a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány is támogatta. A kemény fedélen és a borítón Arany János kézírásával szedve, csillogó betűkkel áll a cím, a kereszteződéses stílusalakzat. A polgármesteri köszöntőt és a lelkipásztori, majd szerkesztői előszót követően az 1-2. fejezet szól Arany Szalontájáról (12-25. lap, illetve 26-98. lap), a 3. fejezet Szalonta Aranyáról (99-115. lap). A kötetet Deák Csaba képeslapgyűjteményének válogatott példányai illusztrálják.

alt

Dánielisz Endre Nagyszalontán (kép: BG)

Milyen hagyományba születtek Nagyszalonta híres fiai?  A város a Kölesér partján fekszik, a trianoni békediktátum óta Romániához tartozik. Bihar megye második legnagyobb városa, a 18 ezres lakosság közel 56 %-a magyar. A település a 14. században a Toldi család birtokába került, majd a török hódoltság idején az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozott. 1625-ben a Bocskai István által a Kölesér várába telepített 300 hajdú megvásárolta Toldi Györgytől Szalonta birtokát. A város 1692-től ismét a Magyar Királysághoz tartozott, végvári jellegét elvesztette, békésen fejlődő alföldi mezővárossá alakult. 1845-ben érkezett meg az első képzett orvos, Károlyi Sámuel, aki Arany Jánosnak is barátja és kezelőorvosa volt. Ugyanekkor alapították meg a kaszinót könyvtárral és olvasóteremmel, amelynek Arany is tagja volt. A 19. század második felétől polgárosodó város nemzeti öntudatát az 1899-ben megnyitott Arany Emlékmúzeummal és az 1901-ben felállított egész alakos Kossuth-szoborral fejezte ki.

Az Iskola utcában áll az egykori református iskola épülete, amely intézmény lehetővé tette az Arany Jánoshoz hasonló, egyszerű sorból származó, de tehetséges diákok társadalmi felemelkedését. Ide járt – többek között – Földi János, a szűrszabó fia, akiből orvos és a debreceni református kollégium tudós tanára lett, és aki Csokonai Vitéz Mihályt pártfogolta. Sinka István tanyasi juhászból vált posztumusz Kossuth-díjas íróvá, Kiss Ferenc szabómester fiából vált Kossuth-díjas orvosprofesszorrá. Cipész volt az édesapja Kulin György csillagásznak, aki az első általa felfedezett kisbolygót „1436 Szalontá”-nak nevezte el. Arany Szalontája felrepítette a nemzeti hagyományba született, tanulni vágyó ifjakat.

A könyv második fejezete 1851-ig tekinti át Arany János életét, amikor családjával Szalontáról Nagykőrösre költözött. Ebben a fejezetben nekem az tetszik a legjobban, hogy a szerzők nem hallgatják el, hogy Arany pályáját meghatározta a szegénység, és követik ebből fakadó vívódását, miszerint szabad-e neki közönséges hivatalnoki lét helyett színészként, költőként, politikusként élnie. Olvashatjuk a kisdiákkori példát, mikor a család úgy tudta megvenni a német grammatikakönyvet, hogy a felét Arany kapta énekkari szolgálatáért, a másik felét édesapja teremtette elő a bor árából. Tudjuk, hogy 14 éves korától Arany János segédtanítóságot vállalt tanulmányai elvégzése érdekében, de talán kevésbé közismertek azok a tények, hogy csak 1850-ben, 33 évesen jutott annyi pénzhez, hogy saját házat vásároljon, és 1851-ben azért fogadta el a nagykőrösi tanári állást, mert az egyháztanács az utazás és a költözködés tetemes költségeit is fizette.

Szalonta Aranya 1840-49-ig a város jegyzője volt. Kötelessége és vágyai egymásnak feszültek: kollégiumi tanulmányait nem fejezte be, ezért pap, ügyvéd vagy tanár nem lehetett. A jegyzői állás tette lehetővé, hogy elvegye Ercsey Juliannát feleségül, és családot alapíthasson. 1848 áprilisában Petőfi Pestre hívja a Nép Barátja lapot szerkeszteni, de Arany az anyagi fedezet hiánya miatt csak a nevét adja a fejlécre, nem kockáztatja megélhetésüket. 1849-ben csakis azért mondott le a jegyzőségről és lett belügyminisztériumi fogalmazó, mert hitt a forradalomban. Egy alkotását, Az elveszett alkotmányt azonban a hivatali életnek köszönhetjük: 1845-ben annyi csalást tapasztalt a megyei pártharcok során, hogy bosszúságát kitöltendő írta meg a vígeposzt, amellyel megnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját, és országos ismertségre tett szert. Ez az inspiráció vezette a következő pályamű, a Toldi megírásához, amellyel jegyzőből visszavonhatatlanul költővé vált.

Szalonta Aranyát barátai, Szilágyi István, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Nagy Ignác, Szilágyi Sándor segítették vágyai beteljesüléséhez, a pályakezdéshez és az 1849 utáni újrakezdéshez. A költő a segítséget elfogadta, ám az ünneplést élete végéig visszautasította.  Szülőhelye nem hivalkodón, hanem tettekkel őrzi emlékét, művelődési, köznevelési intézményeiben és a mindennapi életben egyaránt. 1894-től működik az Arany Emlékegyesület. 1885-ben nyitották meg az Arany-emlékszobát, ebből nőtt ki az 1899-től a Csonkatoronyban helyet foglaló Arany János Emlékmúzeum. Bár a költő születésének századik évfordulójára tervezett országos ünnepségeket a háborús összeomlás lehetetlenné tette, Nagyszalontán díszközgyűléssel, az újság külön lapszámával tisztelegtek művészetének. A Polgári Leányiskola ekkor vette fel Arany János nevét. Az 1950-es években az Arany Emlékegyesület minden ingatlanát államosították. 1990-től kezdődhetett el az újjáalakulás, a vagyon visszaigénylése. 2010-től látogatható az a felújított parasztház, amely a Csonkatorony szomszédságában, Arany Jánosék egykori telkén áll. A Toldi óvodában és az Arany János Elméleti Líceumban magyar nyelven nevelik a gyerekeket, magyar tanterv szerint oktatják a diákokat. Török László polgármester nem felejti el hivatalában, hogy olyan települést vezet, „melynek utcáin a magyar nemzet legnagyobb epikus költője lépdelt” (5), Mikló Ferenc nagytiszteletű úr prédikációit sokszor Arany János szavaival egészíti ki (6).

A könyv szerkesztője, Faggyas Sándor diákoknak ajánlja a kötetet, hogy Arany műveiből tanuljanak magyarul gondolkodni és beszélni (8). Én ajánlom mindenkinek, aki érti a „patria” szó jelentését, és cselekedeteiben ezt fel is mutatja:

„Ám önösök legyetek, nem tiltalak. Ember, önösség
Nélkül, nem lehet el. De ne légyen szűkkebelű és
Aljas ez önszeretet; ne kicsínyes, mint a mesének
Majmaié, mellyek, történetből, fagyos éjen
Emberrakta tüzet lelvén egy rengeteg erdőn,
Nála pirítkoztak kényökre; de majd, hogy elégett,
Nem vala köztök, mely kényelmét új fahozással
Volna elég elszánt megbontani, s így a közös tűz
Hamvaiból kialudt. Önzéstek nagyszerü légyen:
Ti legyetek gazdag polgárai gazdag e honnak:
Tí legyetek boldog polgárai boldog e honnak;
Légyetek értelmes polgári müvelt e hazának,
És legyetek büszkék, mint gyermeki büszke hazának;
Ez legyen önzéstek, meg ama benső jutalomra
Vágyakozás, amelly olly édes az emberi szívnek.” (Az elveszett alkotmány, VII. ének)

(Dánielisz Endre–Faggyas Sándor–Patócs Júlia. Arany Szalontája, Szalonta Aranya, FIDEM Egyesület–Méry Ratio Kiadó. Nagyszalonta, 2017. 119 lap)

 

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu