Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Az álmodni merés, az alkotni vágyás mintaképe. Emlékezés Apáczai Csere Jánosra halálának 360. évfordulóján

2019.12.29. vasárnap, 20:09

1 624 megtekintés

BINCZE DIÁNA IBOLYA (Jánosháza)

 

 

360 évvel ezelőtt halt meg Apáczai Csere János (Apáca, 1625. 06. 10- Kolozsvár, 1659. 12. 31.).

 

 

Ezer szállal kötődik Erdélyhez, Gyulafehérvárhoz, Kolozsvárhoz és a művelt nyugati világhoz. Korát megelőzve jeles európai tudósok műveiből fordította magyarra és állította össze a Magyar enciklopédiát. A köznép számára is hozzáférhetővé akarta tenni az átfogó szintézisbe fogalmazott tudományos körképet. „Világosan látta, hogy meg kell teremteni a tudományos nyelvet, az értekező próza nyelvét, s azt is látta, hogy ez a nyelv ne legyen távol a magyar népnyelvtől, a maga természetéből szülessék meg.” – írja Málnási Ferenc. Célja eléréséhez új tudományos szakkifejezéseket kellett alkotnia. Mindezt bő 150 évvel a Kazinczy vezette nyelvújítási mozgalom előtt tette. Nyelvújító, nyelvgazdagító terminológiai tevékenységét a népnyelvből, a tájnyelvből való átvétellel, valamint tudatos szóalkotással, fordítással valósítja meg. Tegyük hozzá, hogy ekkor még nincs kialakult köznyelv sem. Minden tiszteletem ezé a hatalmas szellemi munkáé: olyat kifejezni, amit korábban még senki: elhivatottságot, magas szintű elvont gondolkodást és a tudomány iránti alázatot feltételez.

 

 

 

 

 

Mentora, Geleji Katona István püspök hatására a nyelvre neológusként tekintett, vagyis nem félt az újítástól. Tevékenysége a tudatosan alakítható nyelvre épül: nyelvújítás, nyelvgazdagítás, szókincsbővítés, szakterminológiák megalkotása. A tudományok nevének magyarításai általában jelzős szerkezetek. És amit befogadott a nyelv, az az idők folyamán összetett szóvá válthat: pl. orvosi tudomány ~ orvostudomány, gazdasági tudomány ~ gazdaságtudomány. Több tudomány neve latinos alakjában illeszkedett be nyelvünkbe és ma már senkiben nem kelt idegen érzést.

 

Habár Apáczai több nyelven beszélő, művelt pedagógus és tudós volt, szinte sosem használt idegen szavakat: minden latin szót magyar közszóra akart cserélni. Lehet, hogy ebben a nyelvtudása is ösztönözte? Csak azért sem használt idegen szavakat? Mindenesetre ebben az ötletben is érezni az alkotni vágyást, de jobban belegondolva a közszavak használata a szaknyelvekben esetleg pontatlanságot és elcsúszást eredményezhet.

 

Fiatal tudósunkat Németalföldön (a mai Hollandiában) az az erős benyomás érte, hogy a fiatalok anyanyelvükön tanulják a tudományokat. És ez számára szokatlan volt. Képzeletében összekapcsolta a művelt, civilizált Németalföld (Hollandia) jólétét az anyanyelvi oktatással. Ez a gondolat egész munkásságát meghatározta, s igyekezett erdélyi magyar környezetbe átültetni. A Magyar enciklopédiával a tanulók kezébe olyan módszertani segédkönyvet adott, amellyel magyarul közelíthették meg, tanulhatták a tudományokat. Az enciklopédia alapján a tanulók elkészíthették maguknak a fogalmak rendszertáblázatát. Ezekkel könnyebben áttekinthetővé vált a nagy mennyiségű korszerű ismeretanyag.

 

Apáczai gyakorlati tanácsokkal látja el a fiatalokat a Tanács, mellyet Joachymus Fortius ád Apáczai János által egy tanulásba elcsüggedt iffjúnak című művében. Magasra teszi a lécet, nem elégszik meg a középszerűvel. Nem titkolja, hogy az eredményes tanulás érdekében meg kell hozni az áldozatokat.

 

Ma is érdemes lenne hangoztatni: „Nem is lehet derekas dolog, úgy tetszik, az, amelyhez fáradság nélkül juthatsz.”

 

Lelki háttere is van a tanulásban való előrehaladásnak. Az akkori vallásos világképben, egy egyházi iskolában, egy teológus tollából nem is furcsa. Tanítványait kitartásra inti, a gazdagság elutasítására. A kurdarc okának keresésével, a hozzáálláson való változtatással önvizsgálatra buzdít. A kritika elfogadását és megszívlelését is hasznosnak tartja. Az esti számvetést, az aznapi szellemi tevékenységről való számot adást is tanácsolja a tanulásban elcsüggedt tanítványainak. Mindezekben ott látom a hívő ember értékrendjét, a megbocsátást és a bűnbánatot.

 

Apáczai erdélyi iskolakoncepciójában (Az iskolák szervezésének nagy szükségességéről) olyan dolgokat ír és fogalmaz meg, amelyeknek már a megnevezése is áldásos. Az iskolaügy hiányosságaival, elmaradottságával szembesít, mély lelkiismeretességgel szól a tudatlanságban élő népről: alsó iskolák alapítását sürgeti. Akadémiák alapítását, tananyagainak bővítését, bővebb ismeretek átadását is javasolja. A magiszteri és doktori fokozatot adó egyetem hiányát is fájlalja, ugyanis így a fiataloknak külföldre kell menniük tanulni. A szomorú műveltségi viszonyokért mind Erdély fejedelmét, nemeseit, papjait, mind a jobbágyait, tanítóit is felelősnek tartja. Apáczai rámutat, hogy egy országnak a földrajzi elhelyezkedésénél vagy a katonapolitikájánál is fontosabb kérdése a tudományok ismerete, művelése, a kulturális szint emelése, ha egyenrangú félként be akar illeszkedni a nemzetek közé.

 

Ehhez álmodni merő, tanult fiatalokra van szükség a határon innen és túl is. December 31-én gondoljunk az Olt mellől indult gondolkodóra, akinek őszinte lelkesedése még ma is sokak munkásságára van hatással. Legyen így a jövőben is!

 

Források:

Málnási Ferenc: Hittel, szóval, cselekedettel, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2012

http://kerikata.hu/publikaciok/text/apaczahu.htm

http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/06.03.html

https://mek.oszk.hu/05000/05038/html/gmapaczai0002.html

http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2009/osz/15.pdf

 

Megjegyzés:

A Magyar Szemiotikai Társaság 2003-ban A kezdetektől a máig címmel adta ki a modern magyar szemiotika olvasókönyvét (szerk.: Voigt Vilmos és Balázs Géza), melyben Voigt Vilmos tanulmánya olvasható Apáczai Csere Jánosról: Apácazi Csere János magyar szemiotikája.

 

2004-ben jelent meg a Magyarul megszólaló tudomány című kötet (Péntek János szerkesztésében, a Lucidus kiadó gondozásában), amelyben 20 tanulmány foglalkozik Apáczai munkásságával. A kötet alcíme: Apáczai enciklopédiájának ösztönzése és példája a magyar tudományos nyelv és stílus megteremtésében.

+6

1 hozzászólás

  1. SÁrdiné Máhonfai Zsuzsanna

    Gratulálok! Zs.

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu