Legutóbbi hozzászólások

  1. A honlapon ezt a mondatot olvastam: „2021-2022-ben a Trianon-kislexikonból 5000 példányt sikerült társszervezeteken, alapítványokon, egyesületeken, egyetemeken keresztül eljuttatni a Kárpát-medence…

  2. A Balassi kard irodalmi díj nemzetközivé tétele, a magyar irodalom hírnevének a Világban való öregbítése egy állami elismerés is érdemelne.

Az én Nagyváradom: Európa legszebb szecessziós városai között

2020.01.01. szerda, 14:02

1 469 megtekintés

BORSI VIVIEN (szöveg + kép, Nagyvárad, Románia)

 

Nagyvárad talán Partium legszebb, legnyüzsgőbb nagyvárosa. Nagyvárad gyönyörű és impozáns szecessziós városképeivel csalogtatja mai napig turistáit és nyűgözi le lakosait. Engem is. Nemrégiben Nagyváradot Erópa 23 legszebb szecessziós városa közé választotta be a  „Réseau Art Nouveau Network”.  A szervezet belga eredetű, alapító tagjai pedig olyan városok, melyek szintén számos szecessziós épülettel büszkélkedhetnek, mint például Bécs, Budapest vagy Barcelona. Azonban Nagyvárad nem csak szecessziós épületekkel büszkélkedhet, hanem itt található a lenyűgöző püspöki székesegyház és a palota, a barokk stílusban épült, és idén felújított épületcsoport. Tartsanak velem és barátaimmal Nagyvárad fölfedezésében!

 

A szecessziós város

 

Nagyvárad legismertebb épülete a főtéri Fekete Sas palota. A palota tervezői az akkori Magyarország leghíresebb, a szecesszió irányzatot képviselő Komor Marcell és Jakab Dezső volt. A palota megrendelője két váradi ügyvéd, dr. Kurländer Ede és dr. Adorján Emil volt.  Az épületegyüttes helyén 1714 óta állt a Sas fogadó, mely magába foglalta a városházát is. A XVIII-XIX. században emelettel bővítették, majd a Városháza elköltözött, így az épületben csak a fogadó maradt meg. 1903-ban pályázatot hírdettek a szálló átépítésére. A pályázatot Komor Marcell és Jakab Dezső nyerte el. Az épületegyüttesnek több tervváltozata létezik. Az épület földszintjén, az utcákon, a főtér felé vezető utakon üzletek kaptak helyet. A szálló egy belső udvar köré szerveződik, szárnyai pedig a Kossuth utcára, a főtérre és a főbejáratra néznek.  A földszinten, a főbejárat oldalán a Korona kávéház működött. Az épületrész első emeletén, a passzázsbejárat jobb oldalán Adorján Emil által alapított Magyar Bank Rt. székhelye volt. A  harmadik emeleten lakásokat alakítottak ki. A Kossuth utcai szárny földszintjén volt az egykori vendéglő és a kis Vigadó. Az épület számos eseménynek adott helyet, majd a nagy Vigadó átalakításával mozi is működhetett az épületben. Később összekapcsolták a Zöldfa fogadóval, mely kabaréknak adott színhelyet.

 

A homlokzatok visszafogottabbak, de a díszítőmódok széles skáláját mutatják. A tervezők minden kis részletre odafigyeltek.  A legpompásabb belsőket a szálloda, a vendéglő, az előadótermek sora és a két Vigadó kapta. A fekete sast abrázoló színes ólmozott ablaküveg, mely a város szimbóluma lett, Neumann nagyváradi műhelyében készült.

 

A szövegnél azonban többet mondanak a fényképek. A továbbiakban saját fényképeimmel mutatom be a Fekete Sas palotát.

 

 

 

 

Szent László hagyománya

 

A Nagyboldogasszonynak szentelt székesegyház elődjét még Szent László alapította (ennek helyét a mai várban alapjainak rajzolata jelzi). A legendák (de a legújabb történészi kutatások) szerint ide temették el az uralkodót 1116-ban. László király szentté avatását követően a sírhely körül megnőtt a csodák, ennek következtében a búcsújárók száma, s még jeles uralkodók is elzarándokoltak Váradra. A Váradi Regestrumban a XIII. századtól kezdődően már vannak okleveles adatok, hogy Szent László sírjánál tartottak istentiszteleteket. A székesegyházzal kapcsolatos első csodákat Szent László egyházi legendájában örökítették meg. Egy ilyen történet szerint egy gróf megvádolt egy katonát azzal, hogy ellopta az ezüst ivócsészéjét. A csészét a sírra tették, a katona bűntetlenül elvette onnan, míg a gróf azonban összeesett, mikor megérintette az ivócsészét. Egy másik váradi legenda szerint László szentté avatásának órájában, fényes nappal, két órán keresztül fénylő csillag tűnt fel az égen az egyház felett. A feljegyzett legendák, csodák és gyógyulások legtöbbje a székesegyházban lévő sírnál történtek. Egy középkori okleveles adat szerint a király külön tiszteletben részesített fejereklyéjét a tűzvész érintetlenül hagyta, noha még az azt őrző herma is károsodást szenvedett a tűztől.

 

Szent László váradi újratemetésével kapcsolatosan is feljegyeztek egy legendát, méghozzá a hátracsavarodott állú ember legendáját. A történet szerint ezen alkalomkor az egyházban édes illatot lehetett érezni, a jelenlévő hivek közül egy férfi azt állította, hogy márpedig ő semmilyen jó illatot nem érez. Isteni büntetésképpen azonnal hátracsavarodott az álla, a férfi hosszas megbocsájtás és könyörgés után nyerehette csak vissza arca eredeti alakját.

 

Szent László király sírjából szivárgó olaj hagyománya az egyházi himnuszban, sőt még Janus Pannonius Búcsú Váradtól című versében is szerepel. Az utolsó versszakban Janus Pannonius kölün megszólítja Szent László királyt, Nagyvárad patrónusát.

 

„ S rőt fegyvert viselő lovas királyunk,

Hős, ki bárdot emelsz a jobb kezedben

Márvány oszlopokon pihenve egykor

Bő nektárt verítékezett tested

Utunkban, te nemes lovag, segíts meg. ” (Janus Pannonius – Búcsú Váradtól)

 

Janus Pannonius keresztény költő révén nem egy istenséget szólít meg, hanem a lovagkirálytól kér segítséget, sóhaja úgy hangzik, mint egy hőshöz az ének.  A ”bárdot emelsz jobb kezedben” , valamint a verejtékező alak említése egy régi legendát említ, melyet egyébként Arany János a Toldi estéje  V. énekében is feldolgozott. Ez a motívum vált ihletőjévé a Szent László nevéhez fűződő leghíresebb mondának.

 

A patrocínium-monda (védőszent-monda) szerint 1345-ben a székelyek nagy küzdelmet folytattak a tatár seregekkel, s egyszercsak megjelent a sereg között egy óriási alak bárddal a jobb kezében, és véget vetett az ütközetnek, így a magyar seregek nyertek. Később Szent László király balzsammal borított testét verítékben ázva találták meg koporsójában a nagyváradi székesegyházban.

 

 

A barokk város

 

Erdély legszebb és legnagyobb barokk temploma a nagyváradi római katolikus püspöki székesegyház. Ezen épületegyüttes, melynek stílusa egységes másik két impozáns épülettel büszkélkedhet, a püspöki palotával és a rendkívül hangulatos, árkádos Kanonok-sorral.

 

 

A Szent László alapította nagyváradi székesegyház négyszer költözött: a várból a városközpontba, majd a mai főtérre (mai Szent László templom), és végül a mai helyére. Patachich Ádám püspök a nagyváradi római katolikus egyházmegye központjaként alakította ki a székesegyházat és a püspöki palotát. A palota a késői barokk építészet remekműve. A palotát és az egész barokk városnegyedet a 18. századi Európa egyik leghíresebb építésze, a bécsi Franz Anton Hillebrandt tervezte, kinek a nevéhez fűződik a Kanonok-sor megalkotása is. A néphiedelem úgy tartja, hogy a palotának 365 külső ablaka az év napjaira emlékeztet, de valójában csak 282 ablaka van. A palota késő osztrák barokk stílusban épült, amely visszafogottabb és praktikusabb, mint például a túldíszített francia barokk. Az épületet a híres bécsi Belvedere-kastély kicsinyített másának szánták, részben emiatt és részben egyéb vallási konfliktusok miatt Mária Terézia elítélte az alapítót.

 

2018-as látogatásom során részese lehettem egy nemes eseménynek, melynek díjátadója a nagyváradi püspöki palota adott otthont. A palota akkor renoválták, ennek ellenére aznap egy gyönyörű barokk stílusú épületben voltam körbevezetve és képviselhettem iskolám. (A palota 2019 évére teljesen megújult.)

 

 

Nagyvárad egyik impozáns barokk építménye a Kanonok-sor. A püspöki palota kertje előtt, a székesegyház oldalánál húzódó út mentén található barokk épületegyüttes tíz egyemeletes épület egymáshoz épült sorából áll.

 

 

Mindenik épület más korban épült, ami a homlokzatok változásain jól felismerhető. Az együttes leglátványosabb eleme, amely érdekes térhatást is eredményez, az épületek kiugró emelete alatt mind a tíz ház földszintjén végighúzódó boltozott árkádsoros folyosó.

 

 

Bibliográfia

http://eletmod.transindex.ro/?cikk=16928

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=335

https://kirandulastippek.hu/nagyvarad-szatmar-partium/nagyvarad-puspoki-szekesegyhaz

 

 

Megjegyzés: Borsi Vivien a Partiumi Keresztény Egyetem I. éves angol szakos hallgatója. Dolgozata a művelődéstörténet tantárgyhoz készült.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu