Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Az új kenyér és illata – anyanyelvünk varázslata (Fehér Ferenc: Nyelv és varázs)

2022.08.20. szombat, 10:11

118 megtekintés

H. TÓTH ISTVÁN (Kecskemét – Budapest – Prága)

Talán nem túlzás azt gondolnunk, hogy a világ magyarságának egyik összetartó kovásza Szent István király és az új kenyér ünnepe s az új kenyér iránti mély, őszinte, elragadtatott tisztelete. Ha augusztus 20-ára figyelünk, akkor rögvest arra juthatunk, hogy ez az ünnep a legbékésebb, a legcsaládiasabb, egyúttal a legősibb is a magyar művelődés- és társadalomtörténetünkben.

Az úgynevezett törvénylátó napok ideje volt ez augusztus közepén Fejérváron, ahol ez idő tájt ült össze a királyi tanács. Lovagkirályunk, I. (Szent) László uralkodása alatt, 1083-ban következett be az a változás, miszerint a korábban, az augusztus 15-én megült törvénylátó nap átkerült augusztus 20-ára. Egyébiránt 1083-ban ezen a napon avatták szentté a fehérvári bazilikában az államalapító Istvánt. I. (Nagy) Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20-a a naptárakban egyházi ünnepként szerepel.

Érdemes és helyénvaló is kutatni s elemezni, hogy miért és mennyiben kötődik az új kenyér köszöntése augusztus 20-ához, egyáltalán: szerves része-e ez a talán aratóünnepekkel is kapcsolatos esemény a magyar néphagyományok sokaságának?

Bárhogy is van, az augusztus 20-ához kötődő események már az első Árpád-házi királyaink óta jeles napi eseményekként tartattak számon.

Ezekben a hetekben érkezik el az az idő, amikor az új termésű gabonából őrölt lisztből kenyeret sütünk, és hosszan ízlelgetve mustráljuk azt: mivégre is volt az évünk eddig, és mire is számíthatunk a jövőben. Ahhoz meg aztán semmi kétség sem fér, hogy a frissen sült kenyérnek, cipónak, kalácsnak, pogácsának milyen mennyei, milyen varázslatos illata van…

Akárcsak nyelvünknek, anyanyelvünknek, a magyar nyelvnek, hisz ez is képes elvarázsolni, kiváltképp, ha olyan szemelvényeket olvashatunk, mint ez az itteni, ez a Fehér Ferenc vajdasági költőnk tollából való elvarázsolás.

Fehér Ferenc az észak-bácskai Nagyfény dűlőföldjeinek egyik tanyai cselédházában, egy zsellércsalád legkisebb fiaként született 1928. augusztus 3-án. Topolyán elemi és polgári iskolákat végzett, innen a verbászi és a szabadkai gimnáziumokba vitte a sorsa. Újvidéken magyar szakos főiskolai hallgató lett. A Jobbágyok unokái című könyvét lapozva, annak a szemelvényeit olvasva azt érezzük, hogy ez az 1951-ből való első Fehér Ferenc-kötet régi ismerősünk, régtől velünk lévő alkotások gyűjteménye. Az itteni gondolatok és az itteni nyelvkincs gazdagsága s a kifejezésmód letisztultsága, érzékeny finomsága egyébiránt mindvégig jelenlévő Fehér Ferenc további műalkotásaiban is.

Hogy mennyire vágyjuk a lélektől lélekig ívelő szeretetteli őszinteséget és a nyelvben, nyelvhasználatban is megmutatkozó igényességet és egyenességet, azt árnyaltan, igen plasztikusan fejezi ki ez az elvarázsoló, eltűnődésre ragadó Fehér Ferenc-vers is. Legyen ez a költemény ünnepi, sőt legyen himnikus köszöntőnk 2022. augusztus 20-án is!

 

Fehér Ferenc: Nyelv és varázs

Mit bánom mint mondja más

nékem csobolyócsobbanás

Másnak csak táj és sík világ

nékem akác és hársvirág

másnak most kapott otthona

nékem édesszép mostoha

olykor jégszívű jégverem

ahol tőkén is jég terem

máskor ribiszke gyöngyei

pipiske szőke könnyei

Tisza-könyökben altató

lányvállra hulló barka-hó

mezítlen talp alatt mácsonya

mákvirágmező mákonya

tavasszal krajcárka fecskefű

gond jégverés pajzstetű

nyáron szeder és kék kötény

marokverő lányok gyöngy ölén

eperfák porcfű láng utak

titkot lehelő mély kutak

tarlón át vízhordó kisgyerek

akit még nevéről ismerek

égzengés ami itt úgy hasad

hogy sírukból vet ki holtakat

s ha jönnek testvéri záporok

vizük mi szívünkön átcsorog

a fájás bő inge ránktapad

s csak szárítkozunk — vert házfalak

 

Másnak paraszti vén kufár

nékem ő a Nagybajszú Pál

szeme öröktelt csobolyó

fölcsobban benne mind a szó

másnak üresült vén csöbör

nékem a toldis két ököl

s asszonynép között kackiás

mókázó garabonciás

ágnyikorgató vén ihar

arcába hetven tél rivall

ifjúsága szép tűnt kakuk

útja ha fut távolba fut

rá már csak királydinnye vár

ha megy magával vinne bár

megóvna hótól széltől és

nem várna itt kenyértörés

karomba bújna szép kacér

dűlőkön járó kósza szél

 

Másnak csupán a lóhere

nékem köménymag jó szere

heréből tűnt tapsi kandikál

ecetfán ökörszem hangicsál

ismerem dombját katlanát

fölöttük életem lobban át

babona rémség förtelem

de élet! életed életem

Mit bánja, mit is tudja más

mi az csobolyócsobbanás

 

Nékem embernyi rozskalász

ahonnan csak a Napba látsz

más fölött dögletes bugyborék

fölöttem hazai bíbor ég

más szemében csak tarka szín

enyémben balladás karmazsin

 

Hát partszakadékok pandalyok

rejtsenek itt ha meghalok

árnyam ha messze kujtorog

verjék sallangos ustorok

nyergeljék bőjti vén szelek

glédicstövisű kengyelek

szájamban nőjön zöld moha

mérgezzen szeretőm csontpora

 

S az idő amely mint gyík oson

az legyen szörnyű gyilkosom.

Forrás: http://adattar.vmmi.org/cikkek/9039/hid_1959_05_04_feher.pdf – Utolsó letöltés: 2022-08-19. Meghallgatható: https://www.youtube.com/watch?v=K-cjWIdqtOk – Utolsó letöltés: 2022-08-19

Kecskemét – Prága, 2022. augusztus 19.

H. TÓTH ISTVÁN kandidátus (CSc) egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, Károly Egyetem Filozófiai Fakultása, Prága, Coventry House Nyelviskola – NovoSchool, Budapest. E-mail: moszkva228@gmail.com

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu