Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Bihar, Partium, szabadegyetem

2018.07.27. péntek, 22:45

2 235 megtekintés

Harmadik alkalommal rendezett szabadegyetemet Berettyóújfaluban a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága a Partiumi Keresztény Egyetemmel közösen (Partiumi szabadegyetem, 2018. július 23—27.) A szakmai programot az Anyanyelvápolók Szövetsége és Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport is támogatta. A 2018. évi fő téma A szülőföld szálai: kulturális és nyelvi topográfia volt. A szabadegyetemen 40 regisztrált résztvevő vett részt: nagyváradi, egri és budapesti egyetemi hallgatók, előadók Kolozsvárról, Nagyváradról, Debrecenből, Újkígyósról, Érmellékről. Szervezők: Balázs Géza, Blankó Miklós, János Szabolcs, Vesszős Balázs.

A szabadegyetem résztvevői szakmai kirándulást tettek az Érmelléken és Bárándon (utóbbi helyen megkoszorúzták Balassa Iván néprajztudós sírját). A szabadegyetemről beszámolt a helyi televízió, valamint a Magyar Rádió is. A Partiumi Keresztény Egyetem honlapján képösszeállítás is megtekinthető.

Gondolatok a programból:

  • A „szerelmes földrajz” Szabó Zoltán kapcsán műfajjá vált. Ugyanakkor és ugyanazon szellemi hatás alatt született, mint Hamvas Béla „öt géniusza”. (Balázs Géza)
  • A lélek térképe (Pomogáts Béla)
  • Bácsi, messze van még Kovácsi? – Menjen az úr szaporán, még ma oda is ér korán! (A. Molnár Ferenc)
  • Egy eltűnt mocsár nyomában (Hevesi Zoltán)
  • Székesmester (gyékényszéket készítő mester) (Gálospetri)
  • Földrengéses hely Érmellék.
  • Egy homogén vallású és nemzetiségű hely egy évszázad alatt 7—8 vallás/etnikum szerint kombinált területté változott. (Szilágyi Ferenc)
  • A szentelő (névadó) hősök mondája: megnevezni a dolgokat.
  • A profán idő (kronosz) elfelejtette velünk a szent időt (kairosz). (Harangozó Imre)
  • Az idő mellett a tér is struktúraképző. A „tér korába” léptünk. (János Szabolcs)
  • A tér leképezi a hatalmi struktúrákat. (János Szabolcs)
  • Nagyváradon semmi nem úgy történt, mint máshol. (Lakatos Attila)
  • Volt idő, hogy Nagyváradon egyszerre öt napilap jelent meg. (Balogh Andrea)
  • Az érzelmek helye áttevődött a szívről az agyba. (Bartha Krisztina)
  • A turistakalauz egy lehetséges szövegtípus lehetne az érettségin. (Tuba Márta)
  • A névteremtő képesség nem pusztán a hasznosság miatt van, hanem azért, mert jó! (Bárth János)
  • Irodalmi emlékeink Romániában. (Málnási Ferenc)
  • A magyar szentkultusz a nyugati kultúrába való beilleszkedést szolgálta. (Blankó Miklós)
  • Csengő örökségünk. Kossuth székébe sem ülünk bele, ilyen értékes csengőt nem akasztunk az állat nyakába. (Báránd)
  • Zsúfolt, sokszor értelmezhetetlen, „augmentált” szemiotikai táj vesz bennünket körül. (Balázs Géza)
  • Egy nyelvészeti topográfia alapvonalai. (Minya Károly)

A program fő támogatója a Nemzeti Kulturális Alap volt.

További képek itt.

(Szöveg: VSZ, kép: BG)

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu