Ady tökéletesen megfogalmazta az érmelléki életérzést Az Értől az Óceánig című versében. Éradony egyszerű, csendes kis település, amely történelmi gyökerei a középkorig visszanyúlnak, egészen a tatárjárás idejéig. Több legenda és hiedelem is övezi a falut és annak térségét, de mindezekre konkrét magyarázat mai napig nincs. E kis falu kiállta a történelem és az idő próbáját, évszázadokon át fennmaradt minden viszontagság ellenére, fejlődött, amennyire a korlátolt körülmények megengedték.

Az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén legalább három Adony nevű településsel találkozhatunk. Az egyiket nagyjából négyezren lakják és a közép-dunántúli régióban, Fejér megyében található, csak úgy egyszerűen Adonyként. A másik kettő a Hajdúságban, Nyíradony, illetve az Ér folyó ölelésében, Éradony. Az előbbi nyolcezres városként, míg az utóbbi alig nyolcszáz lélekszámmal, faluként vonult be az Érmellék történetébe. Az utóbbi két településnek még történelmi gyökereiben is vannak közös vonások. A krónikák szerint a honfoglalást követő időszakban, mindkettő a Gutkeled nemzetség tulajdonát      képezte. Ezután a hűbérurak adták-vették, elfoglalták, hadisarc-, majd hűségdíjként kezelték, volt királyi és császári adomány, egyházi tulajdon, majd a kommunizmus ideje alatt közpréda.

Éradony, az érmelléki hegyek alatti síkságon fekvő kisközség, melynek lakosai magyarok, vallásuk pedig római katolikus, református és görögkatolikus, akik között a reformátusok vannak a legtöbben. Házainak száma 140-150 körüli, lakosainak száma változó, de 1000 lélekszám alatti.

Az Érmellék mint tájegység

Az Érmellék a Partium egyik térsége, amelynek elhelyezkedése Bihar és Szilágy megye közé tehető, határait a Berettyó és Kraszna folyó szabja meg. Nevét a rajta áthaladó Ér folyóról kapta. A régió északkeleti, északnyugati felében nagyobb dombok húzódnak, melynek következtében a szőlőtermesztés és a borászat is kedvező. A térségbe 41 falut sorolunk, Románia és Magyarország területéről egyaránt. Közlekedését a Nagyvárad–Érmihályfalva és a Székelyhíd–Margitta vasútvonal segíti.

„A fák odúiba bújtak el”

A települést említő első írásos források a 13. századból származnak. Ezekben még terra Odum név alatt említik. Az Odum utótagot minden valószínűséggel birtokosa, Odon Ivánka utódjáról kapta. Szintén a 13. században szereztek itt birtokot, és építettek várat a Johannita keresztes lovagok is. A vár nyomai a település határában a mai napig fellelhetőek. Az idők során többféle névalakja volt ismeretes: terra Odum, villa Odun, sacerdos de villa Adon, Oden, Eradon, Ér-Adony és végezetül Éradony. Nevének eredetéről más elképzelés is terjeng a faluban, miszerint a tatárjárás idején az emberek a mocsaras, lápos környéken fák odúiba bújtak el. Ezt alátámasztja az az érdekes tény is, hogy kutatók középkori szerszámokat találtak a fákba rejtve. Ennek következtében alakult ki az odú szóból Adon, majd pedig Adony, tartja a köztudat.

A falut a 13. században a Gutkeled család birtokolta, majd a comes (a vármegye első embere, akit a király nevez ki), Kereki János fennhatósága alatt állt. Az ezt követő évszázadok során több nemesi származású család is szerzett itt területeket: Nagyveszelyi Ivánka fia, Miklós, Korpady Kelemen prépost, Éberhardt püspök, a Jankafalvy és a Vetésy családok is. Az 1500-as évek második feléből származó írásos források Szatmár vármegye részeként említik. Ez idő alatt Éradonyhoz tartozott Asztaghely, Halom és Bélye puszta is. Az 1800-as évek elején a Szilágyi, gróf Haller, Fényes és Okolicsányi családok birtoka is volt. Az Okolicsányi családtól Dobozy Miklóshoz, majd tőle örökség útján került Szilassy Ottó birtokába, aki kúriát is épített (ami azonban nem maradt fenn).

Az egykori kúria a falu központjában, melynek mára már nyoma sincs. (forrás: http://www.erinto.ro/adony-nyiradony-eradony/)

Ez időben az Érmelléken szinte minden falu hanyatlott, a legmostohábban azonban ezzel a kis faluval bánt el a történelem, hisz a középkor és az újkor során hányattatott sorsa mellett, közbejött Trianon is, amely végleg letaszította a fejlődés útjáról, sőt a hetvenes-nyolcvanas évek végére visszataszította szinte a középkori állapotokba. Az 1989-es rendszerváltást követően nagyjából másfél évtizedig hánykódott a falu, sokan azt se tudták, hogy a térképen van. Az elmúlt esztendőkben nyíltak meg Éradony előtt is a lehetőségek, amikor az Érmellék felé is elkezdtek csordogálni az uniós pénzek.

Ma 692-en lakják

Éradony népessége a történelem során, soha nem haladta meg az 1000 lélekszámot.

Az 1886-ban összeírt adatok 716 lakosról számolnak be, ami az 1910-es esztendőre 965-re növekedett. Az 1992-es népszámlálási adatok 855 itt élő emberről szólnak, majd a húsz évvel későbbi dokumentumok szerint a község lakosainak száma 784. A 2021-es népszámlálást követően pedig 692 személyt számoltak.

Valószínűleg, a frissebb népszámlálási adatok kisebb értékeket mutatnának, hisz az 1989-es rendszerváltást követően a lakosság egy része elhagyta Romániát, továbbá az utóbbi években a megélhetőség, a pénz kérdése is igazán fontossá vált, ezért sokan távoznak (vagy ingáznak) – leginkább Nyugat-Európába – a jobb élet reményében.

A faluban magyarok, románok és romák laknak. A 2002-es népszámlálást követően megállapították, hogy a lakosság 89,1%-a magyar (698 személy), 6,1%-a román (48 személy) illetve 4,8%-a roma (38 személy). Az alábbi diagramon a népesség eloszlását százalékokban adtam meg.

A falu lakosai római katolikusok, görögkatolikusok (ortodoxok), evangélikusok, reformátusok. Éradony népe 1552-ben reformálódott, így hosszú ideig a református felekezet volt nagyobb számban jelen a falu életében. Ez viszont megváltozott, az egyházi adatok szerint jelenleg a római katolikus vallás van fölényben, melynek oka valószínűleg a vegyes házasságok.

A helyiek úgy tartják számon, hogy a falu alatt alagútrendszer bújik meg, áthaladva a római katolikus és református templom alatt is. Az alagútrendszer vége a falu határában fellelhető dombos területen van elrejtve, azon a helyen, ahol egykor a Johannita keresztes lovagok várat építettek. Az alagútrendszer a tatárjárás idején épült, támadás esetén az emberek kimenekítése céljából. Régen több kutató is kereste a vár romjait, maradványait, voltak, akik az alagutat is megtalálták, de nem mertek tovább haladni, mert féltek a beomlástól.

Hírességek

A falu egyik szülöttje Fényes László, Fényes Elek dédunokája. Ő volt az első magyar oknyomozó újságíró, valamint országgyűlési képviselő. Adonyi Nagy Mária – akinek sírja egyben műemlék is a falu temetőjében – költő, újságíró és műfordító. Több versében is megjeleníti az Érmellék hangulatát, annyira szerette szülőfaluját, hogy az Adonyi nevet önszántából vette fel. Kerezsi Gábor, kortárs költő, aki verseiben megragadja az érmelléki élet esszenciáját, művei által megismerhetjük az Érmelléket, az itt élő emberek életét és sorsát, gyermekkorát. A 2023-as falunapokon bemutatták a Porszem a szélben című verseskötetét. meghitt körülmények között. Az Érmelléket leginkább lázba hozó sportesemény a több mint 50 éve megrendezett ún. Érkupa, ami egy kézilabda-bajnokság, ahol nyolc érmelléki falu, fiú- és lánykézilabda csapata méri össze tudását.

Irodalom:

Wilhelm, S. (2014). Tanulmányok az Érmellékről. Varadinum Script Kiadó, Nagyvárad (pp.

7-38.)

Sütő, É. (2013). Érmellék, szerelmem. Varadinum Script Kiadó, Nagyvárad (pp. 125-129.)

Kerezsi, G. (2023). Porszem a szélben. Litera Print Kiadó, Nagyvárad

Szilágyi,          F.,        Czeglédi,         J.         és         Molnár,            Zs.       (2012). Szülőföldünk:  Bihari érmellék. DTP Stúdió, Székelyudvarhely.

A szerző: Corodi Victor-Edmond, a Partiumi Keresztény Egyetem magyar szakos hallgatója.