Legutóbbi hozzászólások

  1. Azt tanultam Mestereimtől: A. Jászó Annától, Békési Imrétől, B. Fejes Katalintól, Bozsik Gabriellától, Büky Lászlótól, Deme Lászlótól, Dobcsányi Ferenctől, Keszler…

  2. Az én névadóm, Forray Tamás, 25. Losonci Gyalogezred őrmestere a másik podmeleci temető 32. sírjában van eltemetve két másik hősi…

Csete

2024.05.16. csütörtök, 20:32

6 megtekintés

Csete György, Csete Ildikó, Pécs-csoport – kiállítás a Műcsarnokban

„Építsük fel szavakból építészettörténetünket, Árpád vezérlő fejedelem és Attila király fapalotáját azokból a szavakból, amelyek fennmaradtak.”

A Műcsarnokban ma megnyílt kiállítás Csete György (1937–2016), a magyar organikus építészet egyik alapító atyja, és felesége, Csete Ildikó (1940–2018) textilművész-képzőművész munkásságát mutatja be, együtt a Csete György vezette, 1970–1976 között működő és később Pécs Csoport néven ismertté vált építész társaság, a Pécsi Ifjúsági Iroda 1970-es évekbeli műveivel.

A megnyitón „csettintéssel” és a cset-csete szavak történetével idézte meg a Csete családot Csete György, a művészek örökségét ápoló hagyomány képviselője.

Részletek Balázs Géza: Szélárnyékban (2024) című kötetéből:

„Nemcsak a művészek személye jelent egységet, hanem érzékelés- és gondolkodásmódjuk is: a tudatosan vállalt hagyomány és a merész modernség. Rokonítja munkájuk tárgya is: a természetes anyag: textil, kő, tégla… Közelíti elképzelésüket a világról a teljesség: térben, terekben, valamint a látvány művészeiként verbális nyelvben is gondolkodnak. Abban is egyek, hogy újfajta közösségi művészetet művelnek. A hagyomány sokszor rejtett hatásaira döbbentik rá a szemlélődőt, aki csak annyit érez, hogy valahonnan ismerős mindez…

Csete Ildikó középkori gesztust, alkotásmódot jelenít meg textilkompozícióiban. Alkotásai egyszerre közösségi és egyéni látásmódúak, bennük van a hagyomány, valamint a személyesség.

A hajlítás a magyar nyelvtan elfelejtett, kitett fogalma, holott a magyar kultúra egyik alapjelensége. Csete Ildikó „hajlításai” a nyelvemlékekhez, Csete György építész „hajlításai” az épületekhez kapcsolódnak.

Csete György a legősibb, legalapvetőbb gesztushoz, a hajlításhoz hajolt, bocsánat: nyúlt vissza. Hogyan keletkezett a legősibbnek vélt szálláshely. Úgy, hogy néhány lécet, rudat meghajlítottak, s hamarosan kialakult a hajlítás gesztusából a hajlék. Csete György alapgondolata: a hajlék. Egyébként tovább is gondolta. Ahogy a rúd vagy léc alapállapotában fegyver, védekezőeszköz, meghajlított voltában óvó-védő hely, hajlék. Azt is mondhatjuk, hogy a hajlék humanizált, emberiesített fegyver.”

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu