Legutóbbi hozzászólások

  1. Azt tanultam Mestereimtől: A. Jászó Annától, Békési Imrétől, B. Fejes Katalintól, Bozsik Gabriellától, Büky Lászlótól, Deme Lászlótól, Dobcsányi Ferenctől, Keszler…

  2. Az én névadóm, Forray Tamás, 25. Losonci Gyalogezred őrmestere a másik podmeleci temető 32. sírjában van eltemetve két másik hősi…

Dobos László hazatért

2015.10.26. hétfő, 09:34

1 626 megtekintés
MÁTÉ LÁSZLÓ, KASSA (SZLOVÁKIA)
 
Dobos László Királyhelmecen felavatott mellszobra a város mellett közösségünket is rangosítja, mert egy olyan emberi és alkotói életpályának állít emléket, melynek a mindennapjainkat meghatározó üzenetei vannak. 

alt

A prágai tavasz generációs reménykedését és lelkesedését Dobos László így összegezte: „1968 a szlovákiai magyarság első lázadása; az autonómia elvére épülő, európai rangú kisebbségi alkotmánytörvényt vívtunk ki.” Igen, egy törvényesített egyenrangúságunkat az önigazgatás alapján, amelyet ha meg is hamisítottak, aztán elhallgattak, mégis a mai napig példaértékű közel százéves kisebbségi státuszunk demokratikus és jogi rendezésére. Az alkotmánytörvény alapján aztán új intézmények születtek (többek között a kassai Thália Színház), képviseletünk számarányunkhoz viszonyítva jelent meg a végrehajtó hatalom központi, kerületi és járási szintjén, iskoláink tovább gyarapodtak (ekkor járt legtöbb gyerek magyar iskolába!), és ami talán mindennél fontosabb: növekedett önbecsülésünk! Mindezekhez olyan vezetők kellettek, mint Dobos László, dr. Szabó Rezső, Tolvaj Bertalan, és mások!

A több mint negyedszázados rendszerváltás közösségünknek a mai napig legnagyobb adósa, mert elég széttekinteni a Bodrogközben, Királyhelmecen, de más általunk lakott területeken. 25 év szelektív demokráciája minket továbbra is másodrendű állampolgároknak tekint, és még csak próbálkozások sem történtek helyzetünk jogi rendezésére egy kisebbségi törvény keretében, miközben a két és fél évtized majdnem fele alatt (8+2) kormányzati szerepet vállaltunk a végrehajtó hatalomban?!

Fábry Zoltánnal együtt Dobos László is többször hangsúlyozta, hogy a határon kívüli magyarokat az anyaországgal mérik. „Elengedhetetlen egy gazdaságilag erős, szellemileg gerjesztő anyaország megteremtése, amely már a létével is elősegíti a kisebbségi magyarság helyzetének a pozitív változását” – írja. Szemfényvesztés tehát jó szlovák-magyar kapcsolatokról beszélni mindkét oldalon, amíg ebben az országban létünk és helyzetünk nincs biztosítva a törvény és a jog erejével! Mert amíg nyelvünk, iskoláink, intézményeik napi permanens veszélyeztetettség állapotában vannak, és a hatalom módszeres kiiktatásunkra törekszik, addig nem érezhetjük magunkat biztonságban ebben az országban!

Dobos László mindig fontosnak tartotta széttekinteni saját sorainkban is. A népszámlálásban dokumentált magyarságfogyást, a magyar nyelv visszaszorulását térfelünkön, közösségeink szembetűnő amortizálódásának okát elsődlegesen drámai megosztottságunkban látta. Ahogyan ő fogalmazott: „Sajnos, a sok szekértábor nem mindig egy sereg. Pedig seregre van szükség. A magyarságnak ma csak közös erőfeszítéssel van esélye.” Ez egyaránt vonatkoztatta az összmagyarságra és itteni nemzeti közösségünkre.

Dobos László jelképesen hazatért szülővárosába, Királyhelmecre. A neki állított szobor egyben üzenet is szülővárosa lakosainak, a bodrogközieknek és egész közösségünknek, amelyben benne van a sorokat kiegyenlítő szándék fontossága, a lelkekbe békességet hozó igyekezete, az árkokat betakaró és az összetartozókat egyesítő szándéka. A globális világ összevisszaságában lankadó, néha talán frusztrált önbecsülésünkre ez az általa ajánlott stratégia: közösségteremtés, közösségépítés, közösségerősítés és közösségmegtartás. 
Ennek van most itt az ideje, erre kell figyelnünk, és erőinket erre kell összpontosítani a Dobos László által megfogalmazott üzenettől vezérelve: „Megmaradni, fennmaradni, s a küzdelemben is emelkedni!”




Megjegyzés: Az írást a szerző engedélyével vettük át a Felvidék.ma honlapról. (A szerk.)
 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu