MÁLNÁSI FERENC (Kolozsvár)

Ülj le hát még egyszer szellemárnyam –

Váradra szólít az öreg Müllerei,

Ülj a kávé régi illatában,

Ahol Párizs örök nosztalgiája száll.

Itt ült, beh sokszor, Ady meg Nagy Endre,

S közéjük bújva, oh hányszor ültem én,

S míg szállt a kávé drága régi gőze,

A jövő derengett mindnyájunk szemén.

Künn Tóth András Assunta szobra látta

A vármegyeház ormán száll a páva már,

Szállt a lelkünk felszabadult álma

E kedves kávésbolt tágas teraszán.

Most templom lett a drága régi helyből,

Hol együtt ül örökre hét bátor titán,

Kik dalolva hirről, szerelemről

Hajnalt kurjantottak Várad piacán.

Dutka Ákos versét abból az alkalomból közöljük és versével kérjük olvasóinkat,  hogy üljenek be a Müllereibe a mai  nagyváradi Ady Endre Múzeumba, vagy az Ady Endre Elméleti Líceum előtt téren található, Holnaposok szoborcsoport  mellé (illetve egy hely üresen áll a vendégek rendelkezésére). Ha van egy kis idejük, rögtönözzenek egy rövid történelmi-irodalmi visszatekintést  az antológiában szereplő költők, illetve  az idén ötven éve elhunyt Dutka Ákos (1881. szeptember 11–1972. december 27.) emlékére.

Dutka Ákos Nagyváradon született költő, újságíró, a Nagyvárad ímű. napilap szerkesztője volt. Sokat látott ember, aki amerikai útját követően bejárta Európát is, hazatérése után megismerkedett Ady Endrével és jó barátságba került vele. 1908-ban a Nyugat  előfutáraként emlegetett, Holnap  című antológiában mutatkozott be  Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka  társaságában. A kötetet sokan támadták, mások, Schöpflin Aladár, Lukács György, Kosztolányi Dezső pozitívan  fogadták. Dutka Ákos 1917-ben egyik szervezője Arany János centenáriumi ünnepségeinek.  A trianoni diktátum  mélyen érintette, szülőföldjén  persona non grata lett: Haza kell mennem,   Kárpátok dala,  Erdély  című verseivel vívta ki ezt a “megtiszteltetést”.  A két világháború között széles olvasottsága, nyelvismerete révén megbecsülték, de versekkel  ritkán jelentkezett. A német bevonulás, a háború elvesztése és a kommunista hatalomátvétel hallgatásba taszította. 1955-ben tért vissza az irodalomba Remetei képeskönyv  című verskötetével.  1956-ban a 75 éves költő az  Ember és magyar című versével üzent a magyar fiataloknak.

Remetei magányából 50 éve szólította el a Mindenható… Juhász Gyula szavaival  emlékezzünk rá:  “Hallgatsz, mivelhogy zajt vertek körötted, / Öreg szívűek és idétlenek, / Kik nem látták az embert és a költőt / És benned ember és költő oly egy… Dutka Ákos költői vallomása is ide illik: “Nagy út A Holnap-tól Remetéig, / könnyben, közönyben taposni végig, kaján kortársak sorfalán keresztül, / töretlen hittel  –  bár sajgott veszettül –  meg nem hajolni, csakazért is, / a Sors parancsait végezni mégis.” (Hol volt, hol nem volt…)

Megjegyzés: A szerző kandidátus, ny. magyartanár.