Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Elment anyanyelvünk kiemelkedő színész népszerűsítője, Rajhona Ádám

2016.05.25. szerda, 00:12

1 334 megtekintés
MORITZ LÁSZLÓ (STOCKHOLM, BUDAPEST)

Döbbenettel és fájdalommal vettük tudomásul Rajhona Ádám színművész hirtelen halálát.

alt


Már hosszú ideje viaskodott nehéz betegségével, de amikor kissé jobban érezte magát, ott volt a világot jelentő deszkákon, hogy nagyszerű alakításaival és páratlan hangorgánumávalelbűvölje az őt szerető nagyérdeműt.


Mint a család hosszú évtízedeken keresztüli barátja, döntőnek tartom életemben azt az 1961. év egyik tavaszi estéjét, amikor Ádám, a kolozsvári Deák Ferenc utcai otthonuk nappalijában, szavalóestet rendezett rokonainak, osztály- és iskolatárs barátainak. Tudtuk, az egyetem kémia szakára készült, mivel rendkívül jó kémiás volt a gimnáziumban, mi alsóbb osztályos barátai sok esetben hozzá vagy általa pallérozott János öccséhez fordultunk egyes nehezebb kémiai tételek, folyamatok megvilágításához.


Azon a bizonyos estén isvalamennyiünketelvarázsolt a versmondás, szavalás magasiskolájával. Áprily Lajos Tavasz a házsongárdi temetőben című versének elszavalása után, végleg elhatároztam a magyar lírával való elkötelezettségemet. Ma is visszhangzik fülemben hangja, ami a több évszázaddal azelőtti kort, de különösen Apáczai Csere János intő szavait lobogtatta.Utolérhetetlen volt a Radnóti versek tolmácsolásábanis.

 

Emlészem kitűnő eredménnyel jutott be a Babes-Bolyai Tudományegyetem kémia szakára, de érezte, nem ez a pálya, amire ő elhivatott, hisz rendkívüli tehetsége a szavalásban, versmondásban küldetést jelentett számára, küldetést a magyar nyelv lírán és drámán keresztüli népszerűsítésében. A következő év már a marosvásárhelyi színművészeti főiskola növendékei között találta, annak ellenére, hogy Romániában a magyar színjátszást visszaszorító intézkedéseknek megfelelően, csak évi öt színész és öt színésznő képzését (felvételét) engedélyezték.Baráti kapcsolatunk akkor sem szakadt meg, hiszen néhányan ott is felkerestük úgy a baráti kötelék erősítése, mint a tiszta magyar szó utáni vágyunk enyhítése céljából. Később a temesvári Állami Színházban bontogatta színművészi szárnyait, belopva magát a magyar színházlátogató közönség szívébe.


Magyarországra való áttelepülése mély űrt hagyott az erdélyi színházi élet palettáján, de hamarosan itt is, számos anyaországi színház tagjaként bizonyította kivételes színi és előadói tehetségét. Mint színházalapító is beírta nevét a magyar színjátszás történetébe, hiszen alapító tagja volt a Katona József Színháznak.


Szerepeire való felkészülése alkalmával mindig a legaprólékosabb körültekintéssel, mély alázattal közelített a szerep szövegéhez, hiszen a magyar nyelv pontos, helyes, minden szempontból tökéletes tolmácsolása mindenek felett állt számára. Ezután következett a szerep megformálásához szükséges részletek kidolgozása. A magyar nyelv szent sérthetetlensége tette őt nyelvünk védelmező, kitartó népszerűsítőjévé.


Emlékezetesek maradnak számomra drámai, jellemábrázoló szerepei, Bolyai János, Ivanov, III. Richárd, Bánk bán, de MoliereDon Juanjais a könnyebb műfajban. Filmbeli és szinkronszerepei több százra tehetők, de művészi karrierjéről nálam sokkal szakavatottabb tollforgatók biztos megemlékeznek.


Felejthetetlen művészetét a Magyar Állam a legmagasabb kitüntetésekkel jutalmazta: mint a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, Érdemes Művész, Jászai Mari-díj.


Az utobbi tizenöt évben ismét szorosabbá vált a kapcsolat a régi barátokkal, akik között irodalommal, képzőművészetekkel foglalkozók felkérésére mindig szívesen vállalt előadói szerepeket, tárlatmegnyitókon vagy éppen könyvbemutatókon, emelve az esemény művészi színvonalát.


A baráti beszélgetések alkalmával bárhol is került erre sor, Budapesten vagy a Balatonfüredi villájában, állandó jelleggel hangoztatta a szép magyar szó életbevágó fontosságát. Ezen intelme időszerűbb, mint valaha, hiszen magyar anyanyelvünk kettős külső és belső veszélynek van kitéve napjainkban.


Ígérjük, lehetőségeink szerint mindent elkövetünk, nyelvünk védelmében, úgy ahogyan Te küzdöttél érte a színpadokon, irodalmi művészeti előadásaidon és a mindennapi életben.


Ádi, emlékedet szívünkben őrizzük! Nyugodj békében!

 

Régi tisztelő barátaid nevében: Moritz László

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu