Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Eltűnő tájneveink

2019.12.24. kedd, 10:36

1 094 megtekintés

BALÁZS GÉZA (Budapest)

 

„Dermesztő, hideg reggelen / A hajnali ködöt rágva / Szomorú szívvel gondolok / Az erdélyi fenyőfákra // Ahogy az erdeinket pusztítják / Úgy pusztul vele a népünk / S mikor az utolsó fát kidöntik / Akkor lesz nekünk is végünk”. (Ismerős Arcok)

*

 

 

„Falvak sora mondja álmában becenévként gyermekkori nevét” írja Illyés Gyula a Közügy című versében. Nemcsak falvak, hanem tájak is. Hívja fel a figyelmünket a Vendvidék tájnévért aggódó természettudósunk. 

 

A Vendvidék a szlovén (vend) nyelvterületnek a Magyarországra átnyúló része, Vas és Zala megye határán, a Lendva folyó mentén, az Őrségig nyúló kistáj. Vend szavunk német eredetű, de talán latin vagy kelta előzményekre megy vissza. A Vendvidék tudósa, Pável Ágoston így ír róla a rigászás, azaz rigófogás kapcsán: „Vasvármegyében… a trianoni határ mentén meghúzódó vend (hazai szlovén) falvakban s a velük szomszédos néhány őrségi faluban divatos”. 

 

A trianoni békeszerződést követően a Vendvidék – Szentgotthárd környékét kivéve – Jugoszlávia, majd utóbb Szlovénia része lett. De azért máig él a Vendvidék név. 

 

 

 

Ám mintha manapság a név használata kezdene elhomályosulni. Pedig erre nem kényszerít senki senkit. A kistáj szlovén neve Slovensko Prorabje. Ennek nyomán terjed a Szlovén-Rábavidék megnevezés. Már a helyi napilapban is felbukkan: „a Nemzeti Park erdészeti szakfelügyelője bevezető előadásában elmondta, hogy az Őrség, a Hetés, a Szlovén-Rába-vidék és a Göcsej jellegzetes élőhelyei a kaszáló gyümölcsösök, melyek a hagyományos kisparaszti gazdálkodás által létrehozott apró mozaikos tájszerkezet fontos elmei.” 

 

Sőt már magyarország szakkönyvekben is felbukkan a hagymányos Vendvidék helyett: Szlovén-Rábavidék. Vajon a tudományos állat- és növényföldrajzi, néprajzi, tájföldrajzi stb. nevezéktanokból is kikerül majd a Vendvidék? Vajon ennek párhuzamaként elképzelhető, hogy a szlovéniai magyarok nemsokára Magyar-Muravidéknek fogják hívni térségüket? Ugyanennek a tájnak korábbi neveként szerepelt: Tótföld, Tótság, de ma már – talán valamiféle rosszul értelmezett érzékenység miatt – ezt senki sem használja. Ezt váltotta a Vendvidék. És most, hogy úgy látszik, önfeladásként megjelenik a Szlovén-Rábavidék.

 

Elmondhatjuk: vend, el! 

 

Hasonló esetekről számolhatunk be számos helyről. Ilyen veszendő nevek a Partiumban például Kővár-vidéke, Bányaság, Ugocsa, Meszesalja, Rézalja, Bihari erdőhát, Zaránd. Az egykori Gömör-Tornai-karsztvidék átkelési pontjának neve a kifejező: Szoroskő. Ennek szlovák változata: Soroska (kiejtve: szoroska). A helyi magyarok ma már többnyire Szoroskát mondanak. A határokon túl mindenhol eltűntek a történelmi megyék megnevezései, az új hivatalos közigazgatás szerint születtek újak. Például: Kassa Megyei Önkormányzati Kerület, amelyet rövidítve Kassa megyeként emlegetnek, pedig ilyen sose volt. Abaúj vagy Abaúj-Torna vármegye helyén van most Kassa megye. Nyitra és Nagyszombat megye létrehozásával viszont sikerült kettévágni a tömbmagyar Csallóközt (melynek régi szép, ma már nem használatos neve: Aranykert). A Délvidéken, Vajdaságban eltűnik lassan a Tarcal hegység megnevezése, Fruska Gora lép helyére. Ada település a Bánátban van, de újabban már az Észak-bánáti körzetben. Kárpátalján is visszaszorulnak a tájnevek. Például Bereg-vidék helyett az orosz és ukrán közigazgatási megnevezés, Berehovoi/beregszászi járás szerepel. Így járt az Ugocsa-vidék, Máramaros-vidék is. 

 

Magyarországi tájneveink ismerete is halványul. Egy kiváló egyetem hallgatói nem tudták elhelyezni sehol az Ormánságot és Göcsejt. A Nagykunságot a Dunántúlon keresték. Nincs ezzel semmi gond, mondták, erre van a GPS! 

 

Megjegyzés: Az írás megjelent a Magyar Nemzet 2019. december 21-i számában. Itt olvasható: https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/vendvidek-rabavidek-7586606/

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu