Legutóbbi hozzászólások

  1. Drága Csilla! Imádtam a fanyar humorodat, vágytam a csendesen érkező, de annál hatásosabb provokatív kérdéseidre. Hidd el, Csilla, mindig velünk…

  2. Dr. Málnási Ferenc kolozsvári magyartanár itt olvasható írása nemcsak ismereterősítő, hanem ismeretgazdagító is. Miközben olvassuk ezeket az érzékeny gondolatokat, a…

  3. Hálás olvasóként köszönöm a Nyelvünk és Kultúránk 2026. évi 3. lapszámát. Boldogan népszerűsítem az ukrajnai, a csehországi és a szerbiai…

  4. Fantasztikus ez az épület és olyan csodás módon beszél róla Sugár Péter professzor úr, el kell menni és személyesen meg…

Erősödik a barátság

2022.08.08. hétfő, 10:22

543 megtekintés

BALÁZS GÉZA (ARANYOSAPÁTI, BUDAPEST)

A kultúra lovagjai Aranyosapátiban

Nick Ferenc és felesége, Katalin a negyedszázada működő Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a 15 éve létrehozott Böszörményi László Alapítvány vezetőjeként nagyot álmodtak: lehet-e kultúrával életminőséget fejleszteni.  Rátaláltak a beregi Tisza-háton Aranyosapátira, egy Vásárosnamény melletti Tisza-parti falura, és létrehozták Aranyosszigetet. De miért Aranyossziget? Bár a Tisza szinte körülöleli Aranyosapátit, a magyarázat más: a falu Révaranyosból és Kopócsapátiból egyesült, s ennek révaranyosi központjában vertek tanyát és hozták létre (szavaik szerint) a nemzet 21. századi kultúrájának színterét. Felújították az egykori óvodából 2000-ben létrehozott alkotóházat, építettek mellé gyermek- és ifjúsági tábort. A település kopócsapáti részének központjában az egykori téesziroda romhalmazából, korszerű faluházat hoztak létre. 2022-ben pedig belevágtak a vízi turizmusba: megszervezték az első olyan Tisza-túrát, amelynek végcélja Aranyosapáti volt.

  • Feleségem kulturális turizmussal foglalkozó utazási irodát alapított és vezetett korábban. Célkitűzésünk lett, hogy kultúrát vigyünk hátrányos helyzetű településekre, hogy ennek segítségével igényességre, innovációra, például vendégfogadásra ösztönözzük az embereket. Elsőként a bakonyi Olaszfaluban hoztunk létre alkotóházat. Aranyosapátira a felvidéki Kisgéres festőművész és költő, református lelkésze Tiszai Nagy Menyhért hívta fel a figyelmünket. Előbb az egykori, használaton kívüli óvodát újítottuk fel közösségi háznak, majd megépítettük a faluházat és a gyermektábort. Mivel a négyeshatár mellett élünk, így a felvidéki Nagykövesden, a kárpátaljai Rahón és az erdélyi Tordán is alkotóházat, és annak működtetéshez civilszervezet hoztunk létre. Rahói alkotóházunkban hosszú hetek óta élnek a keletről menekültek. Aranyosszigeten minden közösségi rendezvényt befogadunk, legyen az vallási, irodalmi, népművészeti, sport vagy idén először a vízitúra. Évek óta megrendezzük a Kárpát-medencei tehetséges gyerekek olvasótáborát, hazaszeretetre nevelő ifjúsági tábort, de a katonaolimpikon baráti körünk horgászversenyét is. Rendszeresen itt táboroznak a Krúdy Gyula irodalmi kör tagjai, de odaadjuk a házat nagycsaládos rendezvényekre, például születésnapra és lakodalomra iS.

Nick Ferenc és felesége Katalin az aranyosszigeti gyermek- és ifjúsági táborban (2022)

A gyermektábor kertjében létrehozták A kultúra lovagrend emlékparkját. Mit kel tudni erről a lovagrendről?

  • Van egy barátunk, aki egy faluban templomot épített, de ezt nem ismerték el. Akkor határoztuk el, hogy megalapítjuk a kultúra területén huzamos időn át végzett, önzetlen tevékenységet elismerő kultúra lovagja címet. 1999-ben avattuk az alapító lovagokat, majd 2000-tól adjuk át nyílt pályázat eredménye alapján a magyar kultúra napja gálán ezt a kitüntetést. A 800 elismertünkből 201 lovagtársunk emlékét a családdal együttműködve ápoljuk. A kultúra lovagrend elhunyt tagjainak kopjafát állítunk az aranyosszigeti parkunkban, múzeumban és levéltárban gyűjtjük életművüket, lovagi találkozókon, emlékezünk rájuk. A lovagrend alapítását a kultúra lovagja címmel elismertek 2003-ban kezdeményezték. Az elhunytakra való emlékezés nemes alkalma a kezdeményezésünkre hat civilszervezet által 2008-ban alapított európai kultúra napja (szeptember 20). Az emlékpark 2022-ben az elhunyt katonaolimpikonok emlékhelyével bővült, amelyen 123 olimpikonra emlékezhetünk.

Nick Ferenc és felesége kultúramissziója az egész térségre kiterjed: minden vendégüknek kötelességszerűen megmutatják Bereg és Szatmár művelődéstörténeti emlékeit, nem hagyható ki Szatmárcseke, Tiszacsécse vagy a nagygéci faluemlék sem. Különösen felhívják a figyelmet az olyan falumentő tevékenységekre, mint amilyen például Vámosatyán van, ahol a megüresedett házakból közösségi tereket formálnak, a kertekben pedig a közmunkások zöldséget termelnek. A funkcióját vesztő, hátrányos helyzetbe kerülő, elszegényedő települések újraélesztésére sokféle ötlet, program születik; bizonyára mindenhol a helyi sajátosságokat kell figyelembe venni. Egy ezek közül egy Nick Ferencék programja. S hogy mi hajtja őket?

–              Ezer tervünk van. Nem tudunk olyat elképzelni, ami ne tudnánk megvalósítani. S még valami: mindig munkálkodni, tevékenykedni, dolgozni kell. Ha az emberek együtt dolgoznak, erősödik a barátság.

 

 

1 hozzászólás

  1. Semes-Bogya Eszter

    Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és az összefogásért tesznek.

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu