Legutóbbi hozzászólások

  1. Lehet-e többet tudni erről a határkőről? Vajon minek a határát jelölte? Azért kérdezem, mert láttam a bejegyzésben, hogy Botlik József…

  2. Kedves Krisztina, véletlenül jutottam hozzá írásodhoz, amely minden átgondolt szavával, mondatával, mondani akaratával egyetértek. Leírhatnám mindezt, Bélával kapcsolatban, de minek…

Erősödik a barátság

2022.08.08. hétfő, 10:22

396 megtekintés

BALÁZS GÉZA (ARANYOSAPÁTI, BUDAPEST)

A kultúra lovagjai Aranyosapátiban

Nick Ferenc és felesége, Katalin a negyedszázada működő Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a 15 éve létrehozott Böszörményi László Alapítvány vezetőjeként nagyot álmodtak: lehet-e kultúrával életminőséget fejleszteni.  Rátaláltak a beregi Tisza-háton Aranyosapátira, egy Vásárosnamény melletti Tisza-parti falura, és létrehozták Aranyosszigetet. De miért Aranyossziget? Bár a Tisza szinte körülöleli Aranyosapátit, a magyarázat más: a falu Révaranyosból és Kopócsapátiból egyesült, s ennek révaranyosi központjában vertek tanyát és hozták létre (szavaik szerint) a nemzet 21. századi kultúrájának színterét. Felújították az egykori óvodából 2000-ben létrehozott alkotóházat, építettek mellé gyermek- és ifjúsági tábort. A település kopócsapáti részének központjában az egykori téesziroda romhalmazából, korszerű faluházat hoztak létre. 2022-ben pedig belevágtak a vízi turizmusba: megszervezték az első olyan Tisza-túrát, amelynek végcélja Aranyosapáti volt.

  • Feleségem kulturális turizmussal foglalkozó utazási irodát alapított és vezetett korábban. Célkitűzésünk lett, hogy kultúrát vigyünk hátrányos helyzetű településekre, hogy ennek segítségével igényességre, innovációra, például vendégfogadásra ösztönözzük az embereket. Elsőként a bakonyi Olaszfaluban hoztunk létre alkotóházat. Aranyosapátira a felvidéki Kisgéres festőművész és költő, református lelkésze Tiszai Nagy Menyhért hívta fel a figyelmünket. Előbb az egykori, használaton kívüli óvodát újítottuk fel közösségi háznak, majd megépítettük a faluházat és a gyermektábort. Mivel a négyeshatár mellett élünk, így a felvidéki Nagykövesden, a kárpátaljai Rahón és az erdélyi Tordán is alkotóházat, és annak működtetéshez civilszervezet hoztunk létre. Rahói alkotóházunkban hosszú hetek óta élnek a keletről menekültek. Aranyosszigeten minden közösségi rendezvényt befogadunk, legyen az vallási, irodalmi, népművészeti, sport vagy idén először a vízitúra. Évek óta megrendezzük a Kárpát-medencei tehetséges gyerekek olvasótáborát, hazaszeretetre nevelő ifjúsági tábort, de a katonaolimpikon baráti körünk horgászversenyét is. Rendszeresen itt táboroznak a Krúdy Gyula irodalmi kör tagjai, de odaadjuk a házat nagycsaládos rendezvényekre, például születésnapra és lakodalomra iS.

Nick Ferenc és felesége Katalin az aranyosszigeti gyermek- és ifjúsági táborban (2022)

A gyermektábor kertjében létrehozták A kultúra lovagrend emlékparkját. Mit kel tudni erről a lovagrendről?

  • Van egy barátunk, aki egy faluban templomot épített, de ezt nem ismerték el. Akkor határoztuk el, hogy megalapítjuk a kultúra területén huzamos időn át végzett, önzetlen tevékenységet elismerő kultúra lovagja címet. 1999-ben avattuk az alapító lovagokat, majd 2000-tól adjuk át nyílt pályázat eredménye alapján a magyar kultúra napja gálán ezt a kitüntetést. A 800 elismertünkből 201 lovagtársunk emlékét a családdal együttműködve ápoljuk. A kultúra lovagrend elhunyt tagjainak kopjafát állítunk az aranyosszigeti parkunkban, múzeumban és levéltárban gyűjtjük életművüket, lovagi találkozókon, emlékezünk rájuk. A lovagrend alapítását a kultúra lovagja címmel elismertek 2003-ban kezdeményezték. Az elhunytakra való emlékezés nemes alkalma a kezdeményezésünkre hat civilszervezet által 2008-ban alapított európai kultúra napja (szeptember 20). Az emlékpark 2022-ben az elhunyt katonaolimpikonok emlékhelyével bővült, amelyen 123 olimpikonra emlékezhetünk.

Nick Ferenc és felesége kultúramissziója az egész térségre kiterjed: minden vendégüknek kötelességszerűen megmutatják Bereg és Szatmár művelődéstörténeti emlékeit, nem hagyható ki Szatmárcseke, Tiszacsécse vagy a nagygéci faluemlék sem. Különösen felhívják a figyelmet az olyan falumentő tevékenységekre, mint amilyen például Vámosatyán van, ahol a megüresedett házakból közösségi tereket formálnak, a kertekben pedig a közmunkások zöldséget termelnek. A funkcióját vesztő, hátrányos helyzetbe kerülő, elszegényedő települések újraélesztésére sokféle ötlet, program születik; bizonyára mindenhol a helyi sajátosságokat kell figyelembe venni. Egy ezek közül egy Nick Ferencék programja. S hogy mi hajtja őket?

–              Ezer tervünk van. Nem tudunk olyat elképzelni, ami ne tudnánk megvalósítani. S még valami: mindig munkálkodni, tevékenykedni, dolgozni kell. Ha az emberek együtt dolgoznak, erősödik a barátság.

 

 

1 hozzászólás

  1. Semes-Bogya Eszter

    Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és az összefogásért tesznek.

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu