Legutóbbi hozzászólások

  1. Drága Csilla! Imádtam a fanyar humorodat, vágytam a csendesen érkező, de annál hatásosabb provokatív kérdéseidre. Hidd el, Csilla, mindig velünk…

  2. Dr. Málnási Ferenc kolozsvári magyartanár itt olvasható írása nemcsak ismereterősítő, hanem ismeretgazdagító is. Miközben olvassuk ezeket az érzékeny gondolatokat, a…

  3. Hálás olvasóként köszönöm a Nyelvünk és Kultúránk 2026. évi 3. lapszámát. Boldogan népszerűsítem az ukrajnai, a csehországi és a szerbiai…

  4. Fantasztikus ez az épület és olyan csodás módon beszél róla Sugár Péter professzor úr, el kell menni és személyesen meg…

Fábián Antónia: A nagyváradi vár – ma

2024.02.28. szerda, 16:39

185 megtekintés

A nagyváradi vár a város egyik fénypontja, vonzza a turistákat és a város lakóit is. A vár számtalan érdekes felfedeznivalót rejt a történelem, a kultúra rajongóinak. Nincs olyan diák Nagyváradon, akinek ne lett volna legalább egy történelemórája a várban. Ezért a várat a kisebb osztálykirándulások törzshelyének is nevezhetnénk. A várnak persze nagyobb szerepe is van annál, hogy megismertesse az emberekkel a történelmet. Minden évben sok változatos rendezvény, fesztivál és koncert színhelye. A legnépszerűbb események közé tartozik a középkori fesztivál, a majális/Festum Varadinum és a különféle koncertek.

A középkori fesztivál

Románia egyik legnagyobb középkori fesztiválja minden év júniusában kerül megrendezésre a nagyváradi várban, s mintegy 50 embert vonz. A középkori fesztiválon lovagok és középkori figurák vonulnak fel, vannak középkori táncok, korhű játékok gyerekeknek, tűzzsonglőrök, vadállat-idomítás. A rendezvények a bástyás vár minden zugát betöltik, nemcsak a falakon belül, hanem a várat körülvevő egykori sáncban is.

A majális/Festum Varadinum

Széchenyi Miklós nagyváradi megyéspüspök 1914-ben körlevelében engedélyezte Szent László egyházmegyei ünnepét a húsvét utáni negyedik vasárnap. A Püspök így okolja meg az ünnepet a pápához küldött felterjesztésében: „Szent László emlékét nem ülhettük megillető módon június 27. napján, amit a munkaidő, a hatóságok távolmaradása, az iskolai ifjúság hazaszéledése idézett elő, pedig Szent Lászlót mint a legdaliásabb magyar királyt, mint a vitézség, igazságszeretet és életszentség személyesítőjét, mint a nagyváradi püspökségnek és káptalannak az alapítóját, ki annyi szeretettel vonzódott az általa alapított Nagyvárad városához, hogy ezt választotta ki még testének nyugvó helyéül is: ezt a Szent Lászlót úgy kell ünnepelnünk, hogy abban a hatóságok, iskolák és egyes emberek a keresztény katolikus és magyar lélek nemes büszkeségével és örömével osztozzanak. A Főtisztelendő Székeskáptalanom meghallgatása után tehát azt kértem az apostoli szentszéktől, hogy szent alapítónknak és az egyházmegyém pártfogójának ünnepét olyan időben tarthassuk, amikor a magyar társadalomnak minden tagja bevonható az ünneplésbe…”Ettől kezdve az 1892-ben készítetett hermával a székesegyház kertjében megtartották a Szent László-körmenetet. 1992-ben jött létre a Varadinum ünnepségsorozat – ekkor ünnepelték Szent László király szentté avatása 800. évfordulóját. Ekkor újra visszaállt az eredeti formája az ünnepnek, újra volt körmenet a székesegyház parkjában. 1995-ben Szent László király halálának 900. évfordulóján még nagyobb hangsúlyt kapott ez az ünnepség. 2010-től egyházmegyei zarándoklati nappá nyilvánította a főpásztor Szent László ünnepét.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu