A Biblia nem azonnal, hanem fokozatosan szólalt meg magyarul. Már a legelső magyar nyelvemlékekben megfigyelhetők bibliai hatások, majd az előreformációnak is nevezett huszitizmus áramában megszületik az ún. Huszita biblia (három kódex összefoglaló neve), melyben ószövetségi szövegek találhatók.

A reformáció áramában születik a magyar irodalmi és népnyelvet máig formáló Károlyi-biblia. A magyar nép „második bibliája” az énekeskönyv. A Biblia azonban más nyelvekre is hatott. Például a többi finnugor nyelvre. A kisebb finnugor nyelveken leginkább csak a 20. században jelentek meg kisebb részletek a Bibliából. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának Gátszakadás címmel megrendezett konferenciáján a magyar bibliafordításokon túl a finn, észt, lapp, mordvin, mari, komi, udmurt, manysi és hanti bibliafordításokat tekintették át a kutatók. Az előadások anyaga várhatóan megjelenik a Nyelvünk és Kultúránk című folyóirat valamelyik soron következő számában. A programot az Nemzeti Kulturális Alap támogatta.