H. TÓTH ISTVÁN (PRÁGA, BUDAPEST, KECSKEMÉT)

Mindenekelőtt a címbéli, ritkán használatos szó, az évnap kíván némi figyelmet. Az évfordulati nap, jubileum, emléknap, emlékünnep megnevezés mellett az évforduló ünnepe általános értelmezésen túl örömnap és örömünnep jelentés is kapcsolódik ehhez az igen választékos magyar szóhoz, az évnaphoz.

A nyolc évszázados magyar nyelvű költészetünkben Arany Jánosnak az 1850. március 15-én keltezett Évnapra című verse nehéz időket idéz, nehéz, fájdalmas időkre emlékeztet, az irodalmi hagyomány szerint a nemzettudatot ébren tartó ez a vers, a nemzet lelkiismeretét éberen tartó ez a költemény.

Lássuk e ritkán használatos szavunk, az évnap rokon jelentésű változatainak felemlegetése után azt a magyarázatot, hogy miért is említtetett egy címbe foglalva nemzeti mitológiánk, az Egri csillagok című regény írójának, Gárdonyi Gézának a nevével! Még erősen állja a helyét az a nézet, miszerint Gárdonyi Géza életművének csúcsa ez a klasszikus remekmű, mely az egyszerű emberek hősies helytállását, halált megvető bátorságát, tiszta érzésvilágát mutatta meg múlt és tárja fel leendő korok magyarságának szóló érvénnyel is.

Alig pár hete múlt egy esztendeje annak, hogy 2021. július 14-én örvendező drótlevelet kaptunk igen sokan mi, Gárdonyi Géza tisztelői, a Gárdonyi Géza-műveket olvasók, a Gárdonyi Géza elbeszélés- és regényvilágait kutatók. A drótlevél szerkesztője és feladója Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája volt. Ismételten köszönjük, kedves Péter, hogy minket a Dédapádat tisztelőknek és kedves barátaidnak szólítottál. Azért hullámzik bennünk esztendő múltával is felemelő, jóleső érzés, mert örvendetes lelki élmény abba a szellemi környezetbe tartozónak hinni, sőt tudni magunkat, mely szellemi környezet megteremtője és éltetője nem más, mint Keller Péter Dédapja, a még ma is érdeklődéssel, kíváncsisággal, szeretettel olvasott és kutatott Gárdonyi Géza, aki az akaraterő ritka példája a magyar irodalomban, a magyar irodalom- és művelődéstörténetben.

Nemcsak számunkra, a meghívottak számára, hanem a Gárdonyi Géza-ügyet mindig, minden időben magukénak vallóknak is kitüntető élmény s érzés Keller Péter döntése, melynek hála: többünk írásaiból állított össze egy tisztelgő jubileumi kötetet Dédapja, Gárdonyi Géza születésnapjára, 2021. augusztus 3-ára. Akik ott lehettünk ezen a szellemiségében is fényességes napon, köszönjük, hogy részesei lehettünk ennek a jubileumi ünnepségnek, ennek a tiszteletre méltó emlékünnepnek. Hasznos, tanulságos, lélekgazdagító együttlét volt mindannyiunknak, akik jelen lehettünk Szőlősgyörökben 2021. augusztus 03-án A Nemzeti szalóny és Más című, a Gárdonyi Géza életműve előtt tisztelgő kötet bemutatóján.

Talán vagyunk még számosan, akik ez idő tájt is olvassuk az orosz irodalmat, mellette Gárdonyi Géza regényeit, és mindeközben érdeklődéssel hallgatjuk, amikor is lehetőségünk adódik erre, dr. Kovács Árpád professzor úr nagyívű, a tekintetünket messzi horizontokra emelő előadásait. Nem véletlenül, mert általuk Gárdonyi Géza műveit új aspektusból faggatjuk, hiszen világirodalmi mércével mért regényekkel szembesülhetünk újra olvasva Gárdonyi Géza alkotásait.

Dr. Kovács Árpád Gárdonyi-olvasata Petelei István 1880. augusztus 1-jén Jakab Ödönnek címzett levelét juttatja többünk eszébe: „Turgenyev írt az erdőről. Ő az erdőt ismerte. A madarakat és a vadakat. Én a városról írok. Ezt én ismerem: vadaival, madaraival egyetemben.”

Gárdonyi Géza az erdőt, a várost, a vadakat, a madarakat, legkiváltképpen – ezt művészi pályájának a hajnalától tudhatjuk – az embereket ismerte, idézzük csak Az én falum feledhetetlen személyeit, helyzeteit, hangulatait. Dr. Kovács Árpád professzor úr ezekre és újabb világirodalmi összefüggésekre is elvezetett bennünket a Gárdonyi Géza művészete világirodalmi összefüggésekben című előadása jóvoltából.

Aki olvasta már dr. Kovács Gábor egyetemi adjunktus A szó kényszerhelyzetben című, Gárdonyi Géza regénypoétikájába bevezető kötetét, tudhatja, aki meg hallotta már dr. Kovács Gábort előadni a Gárdonyi Gézával kapcsolatos kutatásaiból, tudja, hogy regényköltészetnek nevezi Gárdonyi művészetét. Talán nem túlzás azt állítanunk, hogy új dimenzióba emelte ünnepeltünk, Gárdonyi Géza életművének kutatását dr. Kovács Gábor a Gárdonyi művészete mint habilitációs téma című előadásával.

Tanulmányainkból régóta tudjuk dr. Cs. Varga István professzor úrról, hogy a Jeszenyin világát bemutató kötete 35 év után, ez idő tájt is megkerülhetetlen. Azt meg Keller Pétertől tudhatjuk, hogy az úgynevezett szőlősgyöröki Göre-konferenciák, valamint a Gárdonyi-emléknapok dr. Cs. Varga István professzor úr nélkül elképzelhetetlenek. Ezért is lett ő A nemzeti szalóny és Más című kötet bemutatója, első recenzense. Nagy érdeklődéssel és feszült figyelemmel fogadtuk a könyv bemutatását.

Gárdonyi Géza elmélyült megismeréséhez valóságos útravalónk Passuth Lászlónak ez a lírai gondolata: „A szomjúságnak s tudásnak nincs határa. A valódi ember örökösen kíváncsi, mindig keres valamit, amit még nem tud.”

Az immár egy esztendővel ezelőtti, 2021. évi szőlősgyöröki Gárdonyi-matiné, az Ünnepelt születésnapja alkalmából szervezett-megrendezett találkozó a Göre Gábor Humorkonferenciák előadásaiból készült A Nemzeti szalóny és Más című válogatáskötet bemutatója volt, egyúttal alkalom arra, hogy máris készülődjünk az Egri csillagok és más remekművek írója jubileumi emlékünnepére, születésének 160. évfordulójára, mivelhogy Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született Agárdpusztán.

Ebben a híradó, hírmondó írásban nemcsak felidézni szándékoztam a 2021. évi augusztusi Gárdonyi-matiné tényét, voltát, eseményeit és hangulatát, hanem a résztvevőkben tovább élő hatását itt és most is érzékeltetendőnek tartom jelen írás olvasóiban. Itt és most a bennem rezonáló érzéseket és szellemi utóhatásokat vázolom fel.

Maradok én már csak erősen hívő ember. Tudniillik erősen hiszek abban, hogy még ma is serénykednek pedagógusközösségeinkben olyanok, akik időről időre beszélnek aktuális olvasmányélményük tanulságos részleteiről, szólnak azok hatásairól. Most magam is csatlakozom hozzájuk.

Nagy érdeklődéssel olvastam A Nemzeti szalóny és Más című válogatáskötetben dr. Kovács Árpád professzor úrnak a gondolatait a bölcs humorról, melynek forrásvidékét Gárdonyi Géza művészetét tanulmányozva tárta fel. Már önmagában a gyermekarcú humor bemutatása és a tréfakedv fogalma jellegzetességeinek jellemzése is tudásnövesztő a tanulmány olvasói számára. Mindeközben professzor úr Gárdonyival kapcsolatban világirodalmi összefüggésekre kitekintve Dosztojevszkijtől A kamasz című regényéből Szőllősy Klára fordításában idézett: „De szentül hiszem és vallom, hogy a nevetés a lélek próbája. Nézzük meg a gyermekeket: csak a gyermek tud szépen, tökéletesen nevetni, azért olyan elragadó.” Kétségtelenül megszívlelendő ez a vallomásos intelem.

Felfedezzük-e és értékeljük-e magunk és mások beszédében, viselkedésében a személyiségerősítő, a derűt kiváltó megnyilvánulásokat. Ha tapintattal, empátiával, vagyis a beleélés képességével, a másik személlyel való együttérzéssel viszonyulunk a családi, baráti és szakmai közösségekben felfedezhető, kivirágzó humort, máris sokat tettünk a pozitív én-kép és a közösséghez való sikeres viszonyulás érdekében.

De hát mi is a humor? Nem a röhejes, nem a megalázásból fakadó, hanem a személyiség egészét egészségesen építő, kiteljesítő humor.

Általában úgy vélekedünk, hogy a humor az, ami a dolgokat, a helyzeteket, az eseményeket, a pillanat történéseit tréfássá, megnevettetővé, kissé fanyarul: viccessé teszi. Ehhez a szakkifejezéshez: humor, kapcsolódik rögvest a humorérzék. Ezeket mindig együtt értjük, összetartozó fogalmak, vagyis fogalompárnak nevezhetjük őket. Humorérzéknek a humor felismerésében kifejeződő, tetten érhető kulturális képességet érthetjük. Arról van szó, hogy akit fejlett humorérzékű embernek vélünk, mondunk, az valójában olyan, aki képes felismerni, hogy mi a humoros, az elfogadhatón, tehát nem más kárára vicces az adott környezetben, jelenségben, eseményben. A humorérzékkel megáldott ember a humorával megnevettetni, szórakoztatni, sőt elgondolkodtatni képes másokat.

A jó humorérzék olyan adottság, tulajdonság, tapasztalatgazdagság, életérzés kifejeződése, amire minden ember, így természetesen a gyermekek is támaszkodhatnak, mert segítheti őket számos dologban, helyzetben, kapcsolatban akár egész életünkben.

Tapasztalati tény, hogy akinek pozitív viszonyulása van a humorhoz, az arra is képes, hogy többféle nézőpontból, tehát nem csak és csakis a leginkább kézenfekvő, a legnyilvánvalóbbnak vehető szempontból figyel meg dolgokat, értékeli az eseményeket, helyzeteket. Ezzel van összefüggésben, hogy a humorérzékkel rendelkező szokatlan, esetleg meghökkentő ötleteteket, illetőleg gondolkodásmódokat is felfog, értékel, kezelni is képes, mert képessége van a dolgok, az események, a jelenségek, a helyzetek felszíne mögé látni, azokkal bánni.

És van még a humorral jól bánó emberrel összefüggésben néhány olyan adottság, mint az, hogy megőrizi az ösztönösségét, a közvetlenségét (a spontaneitását); ebből adódóan arra is képes, miszerint egy-egy humoros, tréfás, vicces helyzetben nem igazán veszi túl komolyan önmagát, így élvezi az élet játékos oldalát, ezért kreatív és aktív részese lehet annak.

Hát többnyire nem ezekért szoktuk kissé (esetleg nagyon is) irigyelni az ilyen, humorérzékkel áldott/vert embereket?

Vannak-e jó humorérzékkel rendelkező gyerekek?

Pedagógiai tapasztalatainkból tudjuk, hogy vannak. A természetes megfigyeléseink meg alátámasztják azt az erős feltételezést, miszerint az egészséges humorérzékkel rendelkező gyermekek boldogabbak és kétségtelenül derűlátóbbak, bizakodóbbak. Vajon miért? Bizton állítható, hogy nagyobb az önbecsülésük, ezzel összefüggésben jobban, eredményesebben, ötletesebben képesek kezelni a különbözőségeket, a váratlanságokat, az eltéréseket, a meghökkentő másságokat is. Azok a gyermekek, akik képesek értékelni és használni a humort – kölcsönözve Botás Enikő következtetését –, a társaik körében is népszerűbbek lesznek, valamint a rájuk váró gyermekkori nehézségeket is könnyebben kezelik.

Vannak-e jó humorérzékkel rendelkező óvodapedagógusok, tanítók, tanárok?

Sokan vagyunk, akik úgy gondolkodunk, valóban Isten hatalmas ajándéka a humor. Tapasztalhatjuk mindennapi nevelő-gondozó, tanítói, szaktanári munkánkban, hogy vannak vidám gyerekek, tanulók, diákok, de a humor, a helyzetkomikum megértése nagyobbacska korukban, vagyis a hetedik életévük táján alakul ki – talán nem szentségtörés felvetnem, hogy az értelmes, tehetséges vagy nagyon jó családi háttérrel, avagy az igazán jó értelembe vett paraszti észjárással megáldott gyermekek esetében. Érdemes lenne biztatnunk azokat a pedagógusokat, akik a humor talentumával vannak megáldva, hogy ezt a képességüket is bátran éljék meg a gyermekek között, mert egy humorkedvelő, tréfás, vicces pedagógus nagy/nagyobb hatással van/lehet gyermekre, szülőre, kollégára egyaránt.

Ugye, emlékezünk még erre a katonát kérő-szerző gyermekjátékra? Ugye, játsszák még gyerekek ezt a humoros, jókedvfakasztó, részben irányított játéktevékenységet? Vannak olyan helyzetek, amikor erőfitogtatás, kivagyiskodás, meg-megszólás, kifigurázás, esetleg még sértődés is vetődhet bosszús felhőként a gyerekközösség játszókedvére. Derűs napokon – és szerencsére ebből sokkal-sokkal több van az életünkben! – vidámkodás, önfeledt kacagás, lelkes buzdítás és humoros helyzetre humoros helyzet halmozódása kíséri ezt a csoportos katonaszerző játékunkat.

• Adj, király, katonát!
• Nem adok!
• Ha nem adsz, szakítok!
• Szakíts, ha bírsz!

Kikből is állt a játékunk? A játékosokból (szereplőkből). Mi jellemzi ezt a szövegművet? A feszült, indulattelt, avagy örömtől duzzadó párbeszéd (dialógus/dikció). Mi következett a „Szakíts, ha bírsz!” erőteljes, esetleg a gúnyos felhangot sem nélkülöző, avagy éppen humorral átitatott kiáltás után? A cselekvés (akció). A játszók beszédmódja (indulattelt, ironikus, gúnyos, serkentő, biztató, derűs, tréfálkozó, humoros) fontos eszközül szolgált, mert egy-egy jellemet (karaktert) mutatott meg, nevezetesen a szembenálló, egymásért is aggódó, ugyanakkor győzni is vágyó gyermekek hadseregeit. Összeütközésük (konfliktusuk) az ellentétes akaratot fejezte ki. A seregek egymást felváltva – egy-egy katonával képviselve – egészen addig futottak szakítani, amíg a végkifejlet be nem következett, vagyis az egyik hadsereg királya magára nem maradt. A játék végén oldódott a feszültség, bekövetkezett az a jóleső érzelmi felemelkedés, a derű szétáradása vagy a megtisztulás (katarzis), amely után vidám könnyedséggel láthattak a résztvevők (játszók) újabb fontos dolgok után…

Mi meg elkezdhetjük szőni, formázni Gárdonyi Géza születésének a 2023-ban esedékes 160. évfordulójára terveinket, hogy a nyolc évszázados magyar irodalom e kiemelkedő írója előtt méltóképpen tiszteleghessen a világ magyarsága itthon és külhonban egyaránt. Úgy legyen!

Felhasznált és ajánlott szakirodalom

Botás Enikő 2022. A gyerekek meglepően hamar kezdik értékelni a humort. Forrás: https://www.babanet.hu/gyerek/szulok-es-gyerek/a-gyerekek-meglepoen-hamar-kezdik-ertekelni-a-humort/ – Utolsó letöltés: 2022. 08. 12.

Tóth István 1997. „Az olvasás: fölfedezés”. Egy korosztály irodalomértésének alakulása (Kandidátusi értekezés). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Tóth István 1999. Legendák nyomában (Irodalmi feladatgyűjtemény 11–12 éves olvasóknak). Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged.

Tóth István 2013. Gárdonyi Géza: Egri csillagok (Barangolás az Egri csillagok világában). Magyartanítás, www.magyartanitas.fw.hu/Magyartanitas Budapest. 4: 5–8.

Tóth István 2015. „Nem fecske módra…” Kalauz az olvasmánymegértés fejlesztése nemcsak tanítók és magyartanárok számára. Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa, Beregszász.

Tóth István 2016. „Nem fecske módra…” Kalauz az olvasmánymegértés fejlesztésére nemcsak tanítók és magyartanárok számára. Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa, Beregszász.

Tóth István 2017. A játék és a felelősség az óvodai és a kisiskoláskori pedagógiai gyakorlatban. In: Fehér Ágota – Mészáros László (szerk.): „… Et vocavit vocatione sua sancta” – A pedagógiai hivatás a keresztény nevelésben. Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác. 133–146. p. Ugyanez megjelent: Katolikus pedagógia, Vác–Budapest. 2017. 1–2: 11–24.

Tóth István 2019. Értékkeresés az óvodai magyar nyelvi nevelésért a hagyományápolás tükrében (Szemlélődés – hozzáadás – hasznosság). Sprint Kft. Kiadó, Budapest.

Tóth István 2021. Barangolás a stílus és a stilisztika világában (Tanári feladatgyűjtemény és kézikönyv a stilisztika évfolyamfüggetlen tanításához). Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa, Beregszász.

Kovács Árpád 2021. „Tréfakedvem” – A bölcs humor Gárdonyi Géza művészetében. In: Keller Péter: „A Nemzeti szalóny és Más” (Válogatás a szőlősgyöröki Göre Gábor Humorkonferenciák előadásaiból). Magánkiadás, Szőlősgyörök – Budapest.

Keller Péter 2015. Az élő Gárdonyi-arc. Szent István Társulat, Budapest.

Passuth László 1959. Megszólal a sírvilág. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. 258. p

A szerző: DR. H. TÓTH ISTVÁN kandidátus (CSc) ny. egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, Károly Egyetem Filozófiai Fakultása, Prága, Coventry House Nyelviskola – NovoSchool, Budapest E-mail: david228@freemail.hu; moszkva228@gmail.com

Megjegyzés: Gárdonyi-konferenciára kerül sor 2022. október 20-án az MVM Dome-ban a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes nagyszabású Egri csillagok előadásához kapcsolódva. A rendezvényre való jelentkezésről időben, itt adunk hírt. A szerk.