Erősen feltételezem, hogy az András napját követő naptári és életviteli időszakot advent néven ismerjük valamennyien. Valóban a lelki megcsendesedés és érzékeny, egészséges befelé fordulással járó önvizsgálat idejét éljük meg várakozón ez idő tájt? De mi is ez a várakozás, másképp: advent? Az advent a nagyjából Szent Andrástól karácsonyig számított négyhetes időszak. Az ádvent kiejtés is gyakori, a szó jelentése Úrjövet. A keresztény kultúrkörben a karácsony a december 25-e előtti negyedik vasárnappal, másképp: Szent András apostol napjához, tehát a november 30-ához legközelebb eső vasárnappal veszi kezdetét a várakozás, az advent. A karácsonyi ünnepkör tehát advent első napjával kezdődik és vízkeresztig, azaz január 6-áig tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Advent eredete a Krisztus utáni 4. századig nyúlik vissza. Az advent szó jelentése eljövetel. A latin adventus Domini kifejezésből származik, ami annyit tesz: az Úr eljövetele. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken kisböjtnek nevezték ezt az időszakot, ugyanis a nagyböjt a hamvazószerdától a Jézus feltámadásig ívelő időszak.

Kép: Mnyknt/BG

A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila, amelyik a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, így is nevezzük: örömvasárnapon – ez a gaudete vasárnap – az Úr eljövetelének közelségét ünnepeljük; e nap liturgikus színe legtöbb helyen a rózsaszín. Az egész adventi időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe az énekek kíséretére korlátozódik. Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali misét tartani, ez a rorate.

Magyarországon az egész középkorban az év kezdetét karácsonytól, azaz december 25-től számították. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582-ben volt) óta vált általánossá, véglegessé XI. Ince pápa tette 1691-ben. Az egyházi év advent első napjával kezdődik. Az ünnepek most is szervesen kötődnek egymáshoz: elsőként az advent, a várakozás és a karácsony, a születés öröme árad szét bennünk.

Aki ismeri a szokást, az tudja, hogy az advent idején csíráztatott búza, hajtatott hagyma zöldje nemcsak termékenységjelző, hanem az ízek tárát is frissítő.

Advent hajnalaiban sivalkodástól hangosak a falusi udvarok, mondják: „nekiszaladt a koca a késnek”. E téli napok idején a disznóölés az időjárás tartósan hidegre fordulásától veszi kezdetét. Közben gondoljunk a friss hó, a szalma, a fa lángjánál pörkölt disznó szagára, azután a disznóölés estjére készített hurka, kolbász, pecsenye, krumpli illatára!

Adventre – egyébként csupán a 19–20. század óta – szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész alkotta meg: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, amelyek közül mindennap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, ezt négy gyertyával díszítjük. A gyertyák színe katolikus körökben lila, kivétel a harmadik vasárnapra jutó gyertya, mert ez rózsaszín. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző szombat este) gyújtják meg, alkalmanként eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése jelképezi a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozóknak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon. Valamennyi gyertya egy-egy fogalmat jelképez, ezek: hit, remény, öröm, szeretet.

Szokások, hagyományok, ünnepváró hangulatunk mélyítése lehet a célunk advent négy hetében. Emlékezünk ezekre a kifejezésekre: advent, betlehem, jászol? És máris elénk sorakoznak a hagyományos ételek, az ünnepi terítékek.

Ki ne hagyjuk adventi emlékezéseink sorából a Kárpát-medence egyik legbecsesebb adventi-karácsonyi népszokását, ami nem más, mint a betlehemezés! A népi alakoskodások közül a betlehemes játékok a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozó, több szereplővel előadott dramatizált játékok.

A Kárpát-medencében élő magyarság köreiben az általános elterjedtségüknek köszönhetően ismertek a betlehemes játékok, nagyon sok helyen ma is gyakorolják. Talán saját falunk, községünk, városunk, avagy kistájunk egyes vidékein ma is dívik ez a karácsonyváró, többnyire a serdülő ifjúság előadásában élő hagyományőrzés?

A betlehemes játéknak a Kárpát-medencében még most is egy-egy településen, egy-egy közösségben több változata is él, élhet, a változatok kevésbé különböznek egymástól. Ukrajnában, a Kárpátalja régióban a II. Rákóczi-főiskola kiváló néprajzkutató docense, Kész Margit kezdeményezte az ottani, a kárpátaljai betlehemezők évenkénti seregszemléjét. Ugye, hogy nagyszerű hagyományőrzés ez is – ez idő tájt is?

Közben-közben verseljünk is, ki nem hagyva nyolcévszázados magyar költészetünkből az ismeretlen szerzőjű alkotásokat sem!

Advent, advent,

gyertya ég,

egy, kettő,

három, négy,

Kisjézuska,

üdvözlégy!

Mécs László: Adventkor

Jézusunk, adj erőt, hogy ékesen járjunk

Illendő ruhában, méltóképpen várjunk!

Add, hogy kerülgessük a bűnt, sötétséget

S ama jobb hazában megláthassunk Téged!

Kassák Lajos: Advent van

Advent van, s átjárja lelkem

a szeretet és az emlékezés.

Rájövök ismét-tán ezredszer-,

hogy szépen élni gyakran túl kevés.

Szeretni szóban és tettekben,

hinni, remélni szüntelen.

Táplálni kell mosollyal, öleléssel,

hogy emléked hibátlan legyen. (…)

Ady Endre: Az úr érkezése

Mikor elhagytak,

Mikor a lelkem roskadozva vittem,

Csöndesen és váratlanul

Átölelt az Isten.

Nem harsonával,

Hanem jött néma, igaz öleléssel,

Nem jött szép, tüzes nappalon,

De háborús éjjel.

És megvakultak

Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom,

De őt, a fényest, nagyszerűt,

Mindörökre látom.

Pilinszky János: Advent (részletek)

Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk. Gyerekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra, ami biztosan megjött. (…) Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.

Legyen megszentelő, egészséges én-képépítő, a lelkünket megerősítő várakozásunk a karácsony megérkezését, a Kisded eljövetelét várva-váró időnk az idei adventi várakozás is!

Prága – Kecskemét, 2023. december 4. A szerző:  Dr. H. Tóth István CSc ny. egyetemi docens