TUBA MÁRTA (ÉRD)

Az Érdi Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnáziumban a 2017/18-as tanévben az idegen nyelvi munkaközösség újítást kezdeményezett: felső és gimnáziumi tagozaton a Halloween megünneplését nem délutáni vetélkedőkkel, hanem órakeretben szerveztük.

Az alsó tagozat számára megmaradt a jelmezes felvonulás, az általános iskolai tagozat számára meghirdettük a hagyományos tökfaragó versenyt. A tematikus órától azt vártuk, hogy több, angolul tanuló gyerek vesz részt a Halloween megünneplésében, akik a korosztályukhoz illeszkedőbb tevékenységeket végezhetnek. A gimnáziumi korosztályt célozta meg a két évvel ezelőtt bevezetett kiejtési verseny is, amelyet a délutáni vetélkedő egyik fordulójaként tartottunk, de nem értük el a kitűzött célt, mert többnyire felső tagozatosok készültek fel rá.

Előadásomban az idegen nyelvi munkaközösség angol szakos tagjainak óravázlatait elemzem az Oktatási Hivatal által kiadott tanfelügyeleti kézikönyv szempontjai szerint[1], azokat kompetenciaterületekhez rendelve. Az óravázlatok kivonatolását táblázatba foglaltam. A kollégák nevét választott betűvel és számmal jelöltem (lásd melléklet).

Kép: wikipedia.hu

Tervezés

A tanórán kívüli foglalkozástervek hogyan kapcsolódnak az intézmény éves munkatervéhez, célkitűzéseihez? (Intézményi és nevelési célokhoz, nevelési területhez, tudásterületekhez, intézményi innovációhoz.)

Hogy jelennek meg a tervezésben a tantárgyi belső és külső kapcsolódások?

A Halloween témájú óratervet beépítettük az éves tanmenetbe: az október 24-27-i hetet szántuk rá. Ezeken a napokon mindenki szabadon választhatta meg az óra időpontját. Ez jó döntés volt, mert ebben a négy napban zavartalanul megtarthattuk a más célú tanóráinkat is a csoportokban. A Halloween természetesen kapcsolódik az angol-amerikai civilizáció őszi ünnepköréhez, a történelem és társadalomismeret, magyar nyelv és irodalom, ének-zene tantárgyakhoz. Az órák anyagában megjelent a Halloween eredete, All Saints Day ünnepe, a Jack-o-Lantern története, a szokások megismerése (trick-or-treat). Egy csoport kitekintett a Bonfire Night ünnepe felé (P1, B2 szint), ők már eddigi tanulmányaik során elsajátították az alapvető civilizációs tudnivalókat.

 

Pedagógiai tudás, értékelés

Az órák/foglalkozások tervezésénél hogy érvényesül a cél–tananyag–eszköz koherenciája?

A feladatok, célkitűzések teljesülését hogyan segítik a tervezett módszerek, tanulásszervezési eljárások és az óra/foglalkozás felépítése?

A célkitűzés mennyiben támogatja a megszerzett tudás alkalmazását?

Mennyiben felelnek meg a célkitűzéseknek a tervezett értékelési eszközök?

Új szempontot adott a KER (Közös Európai Referenciakeret) szerinti tervezés: nem csoportokra, évfolyamokra, hanem A1, B1 stb. szintre tervezve gondoltuk végig az órákat. A melléklet táblázatából látható, hogy A1-A2 szinten előnyt élvezett az alsóbb nyelvi szintek fejlesztése (kiejtés, szókincs). Új nyelvtani anyag tanítása egy csoportban jelent meg (T, Simple past tense, A1 szint), nyelvtani gyakorlás két nyelvi szinten volt az óra része (R, Phrasal verbs, B2 szint; T, Simple past tense, A2-B1 szint). Az órák célja az alkalomhoz igazodott: verstanulás, daltanulás, játék megjelent haladó csoportban (P1, R), és fordítva – szövegértés-szövegalkotás megjelent kezdő csoportban is (T).

A táblázat mutatja, hogy a pedagógiai célkitűzést nem minden esetben követi az értékelés: felteszem, hogy a játék, plakátkészítés jutalma maga a cselekvés volt (P és S tanóráján), esetleg cukorka (R tanóráján), vagy érdemjegy (T). Egy csoportban (J) a tanulók saját maguk is értékelték a prezentációjukat.

 

A tanulás támogatása

Milyen módon jelennek meg az egyéni tanulói igények az órák/foglalkozások tervezésében?

A tanórán kívüli tervezés tartalma mennyire áll összhangban az adott tanulócsoport életkori sajátosságaival?

Óraterveibe épít-e alternatív módszertani és/vagy tartalmi megoldásokat?

Iskolánkban a tanórán kívüli és tanórai igények intézményi szinten differenciálva jelennek meg. Említettem, hogy alsó tagozatban megmaradt a jelmezes felvonulás és a tökfaragó verseny, az angolcsoportok pedig eltérő heti óraszámban tanulják a nyelvet (3-4-5 órában). Ezen kívül két kolléga tervezett differenciált feladatot: P differenciált házi feladatot adott az 5 órás ötödikes csoportjában, R differenciált feladatot adott az 5 órás 8. osztályos csoportjában.

Az internetes források használata, a változatos motiváció és a feladatközpontúság mind-mind a tanulást támogatja. Minden kolléga internetes forrásokra is támaszkodott, öten digitális formájú tananyagot használtak órán (J, P, P1, S, R). J óráján a diákok saját mobiltelefonjukkal oldották meg a feladatot. Kiemelem, hogy P a Halloween iránti érdeklődést nyelvtörők gyakorlásával, valamint zseblámpával megvilágított szavakkal keltette föl. R dallal, S szókereső játékkal hangolta rá a tanulókat a tevékenységekre, T óráját izgalmasabbá tette a történet (A Ghost Story) rémisztő hangon való felolvasása.

 

Közösségfejlesztés

Mennyire támogatja a terv a tanulói együttműködést, szociális tanulást?

Milyen módon jelennek meg a tervben a közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés feladatai?

A tanórák maximálisan támogatták a tanulói együttműködést, a közösségfejlesztést. Minden óra páros munkára és csoportmunkára épült. P, R és S kifejezetten a játékra építette az órát. S óráin hagyományos játékot és online játékot is játszottak a diákok (Monsterbingo, illetve Halloween labirintus).

 

Hogyan lehet az ötletből intézményi jó gyakorlat?

Összegezve elmondhatom, hogy a Halloween témájú óra megtartása elérte célját: a felső és gimnáziumi tagozaton több diákot kapcsolt be a tevékenységekbe, akik érdeklődésüknek megfelelőbb feladatokban vehettek részt. A tanári munkában megvalósult az idegen nyelvi kulcskompetencia[2] fejlesztése: az ismeretanyag hangsúlyozottan segítette más kultúrák megértését, a munkaformák pozitívan formálták a tanulói attitűdöt. Az óratervekben követhető az intézményi differenciáláshoz igazodó pedagógusi adaptivitás. A kollégák összehangolt tervezése jó hatással volt az iskolai szervezetre.

Hogyan tovább? Az idei kipróbálást véleményeztessük a diákokkal. Ha nekik ez a forma jobban tetszik, mint az aulában megrendezett játékos vetélkedő, akkor próbáljuk ki a 90 perces foglalkozást (2 tanórát), amelynek keretében a párban vagy csoportban létrehozott produktumok bemutathatók és értékelhetők. A bemutatást (kiállítást) a szülők is megtekinthetik, az évfolyamonkénti csoportok egymásnak prezentálhatnak, stb. Ha ez az ötlet két-három éven át minden résztvevő számára beválik, korszerű tartalmával és megvalósításával nemcsak beépülhet a helyi tantervbe[3], hanem a tanítási gyakorlatból eredő, minőségjavító, átadható jó gyakorlattá válhat[4].

---