Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Határvonalak – fordulópontok

2013.05.15. szerda, 10:56

2 913 megtekintés
Híradás a 2006–10. évi prágai vendégtanári kiküldetésről
H. Tóth István (Prága)-Budapest-Kecskemét

(…) Mert aki többet akar…
valami nagyobbra vágyik, egy ismeretlen világot akar megszerezni,
annak soha nem megy könnyen…
legtöbbször egyedül marad.
(Passuth László)
Kiindulásul
A világban zajló erőteljes átalakulások az oktatás színtereit sem hagyták érintetlenül. Így a nemzetközi kapcsolatok keretében végzendő lektori és vendégtanári teendőket is elérte a változtatás követelménye. Éppen ezért tartom időszerűnek azt, hogy a változások körüli szemtanú szerepében, érdekelt vendégtanárként leltárt készítsek a híradás szándékával a világ más tájain is tevékenykedő vendégoktatóknak, továbbá az őket fogadó egyetemi szakcsoportoknak, tanszékeknek, intézeteknek.

A 2006–10. tanévekben egyetemi vendégtanárként docensi beosztásban tanítottam a prágai Károly Egyetem Filozófiai Fakultásán.
Ebben az időben alakult át a csehországi egyetemi képzés rendszere; ekkor fejeződött be Prágában a hagyományos, 10 féléves magyar szakos képzés, és vette kezdetét a bolognai rendszernek megfeleltetett 6 féléves felsőfokú alapképzés, amelynek keretében a magyar nyelvet már idegen nyelvként tanulták a magyar nyelv és kultúra iránt érdeklődő egyetemi hallgatók. Ezért írtam főcímül a határvonalak és a fordulópontok szavakat, mert a 2006–10. tanévek idején Prágában lezárult egy klasszikusnak nevezhető periódus, a magyar szakos képzés, és kezdetét vette a közép-európai stúdiumok keretében felkínált magyar mint idegen nyelv diszciplína oktatása, mellette felvonult külön-külön tantervekben kidolgozottan a 19–20. század magyar irodalma és történelme is. Annak érdekében, hogy a bolognai rendszer elvárásainak értelmében teljessé lehessen az egyetemi képzés átalakítása, részt vettem a közép-európai stúdiumok szak mesterképzést lehetővé tevő tanterveinek a kidolgozásában.
Ma is sajnálatosnak tartom azt, hogy nem sikerült elindítani a hungarológus szakos képzést, mert a szakmai körülmények ehhez a jelentős képzéshez Prágában nem voltak adottak.
Eredetileg vendégtanári státuszra pályáztam, de a kiküldetésem idején elsősorban lektori teendők ellátása lett a feladatom, mindeközben tananyagszerkesztéssel, feladatgyűjtemények összeállításával, egyetemi stilisztikakönyv írásával és tantervek készítésével, valamint műfordítók nevelésével is megtoldottam a hagyományos, a pályázatommal elnyertem vendégtanári munkakörömet.
Sokáig tűnődtem jelen írásommal kapcsolatban, hogy hagyjam-e beteljesedni az „Omnia mea mecum porto” („Mindenemet magammal viszem.”) valóságos és szimbolikus jelentését, vagy mégis foglaljam össze tanúságtevésül a határvonalak- és fordulópontok-létállapot tapasztalatait. A szemtanú tanúságtevése alapállásra tekintettel készítettem el a prágai vendégtanári munkámról szóló számadásomat, mert a megéltem, megtapasztaltam határvonalak és fordulópontok híradással is lehetnek.
A magyarul tanuló hallgatók létszáma. A tantárgyi szerkezet alakulása a prágai Károly Egyetemen
A 2006–07. tanévben, amikor megkezdtem a kiküldetésem teljesítését, cseh, szlovák és magyar anyanyelvű hallgatók tanultak a prágai Károly Egyetem Filozófiai Fakultásán a hagyományos, öt évfolyamos magyar filológusképzés keretében. Zömük cseh anyanyelvű volt; magyar anyanyelvűnek az akkori 18 hallgatóból mindössze már 6 fő mondta magát.
Ez a folyamat a következő években úgy alakult, hogy nem, illetőleg alig jelentkezett magyar anyanyelvű fiatal magyar nyelvet tanulni a prágai Károly Egyetemre; átalakult a tanulni vágyók szemlélete, értékrendje. Cseh anyanyelvű hallgatók jelentkeztek a 2007–08. tanévben indult új képzési forma keretében meghirdetett, a bolognai rendszernek megfelelő közép-európai tanulmányok folytatására, mert ezt a tudást piacképesebbnek tartották. A 2009–10. évben indult első évfolyamra két szlovákiai magyar anyanyelvű fiatal is jelentkezett; ugyanekkor kezdte meg a magyar nyelv tanulását a közép-európai stúdiumok keretében egy belorusz fiatalember, aki a tanév végén sikeresen pályázott a Balassi Intézetbe hungarológiai tanulmányokra.
A 2006–07. tanévben vendégtanárként magyar mondat- és szövegtant, továbbá stilisztikát tanítottam magyar szakos hallgatóknak. Feladatom volt úgynevezett kötelező nyelvgyakorlatot is vezetnem a harmadik évfolyamon, eközben én taníthattam azt a három elsőéves hallgatót, akik magyar anyanyelvűek voltak, nekik emelt szintű társalgás keretében a magyar nyelvi kompetenciáik fejlesztését tűztem célul. Számomra, magyarországi vendégtanár számára egyértelmű volt, hogy alkalmazott nyelvészeti diszciplína a magyar mint idegen nyelv, ezért a megelőző kilenc tanévben a moszkvai Lomonoszov Egyetemen felhalmoztam tanítási tapasztalataimat messzemenően kamatoztatni kívántam a prágai Károly Egyetemen. A kiküldetésem négy tanéve idején lektorként ezt a tantárgycsoportot oktattam: magyar fonetikai gyakorlatok; alapfokú magyar nyelvi gyakorlatok; középfokú magyar nyelvi gyakorlatok; felsőfokú magyar nyelvi gyakorlatok; szóbeli szövegértés; írásbeli szövegértés; szóbeli szövegszerkesztés; írásbeli szövegszerkesztés; a magyar igekötő morfológiája és szemantikája; a magyar szleng stilisztikája; a műfordítás stilisztikája.
A 2007–08. tanévben vendégtanárként uralisztikai bevezetést, a magyar nyelv történetét és a nyelvi norma kérdéseit is tanítottam, mindeközben az eddigieknél magasabb óraszámban láttam el lektori teendőket is, ugyanis a magyar mint idegen nyelv tantárgycsoport diszciplínáit is én tanítottam. Ekkor kezdődött az úgynevezett felsőfokú alapképzés keretében a közép-európai tanulmányok szakirány bevezetése, amikor a magyar mint idegen nyelv választható tantárgycsoporttá lett.
A 2008–09. tanévben vendégtanárként az öt évfolyamos képzés keretében a még hagyományos, a magyar filológiát tanuló hallgatóknak magyar mondat- és szövegtant, magyar stilisztikát, ezek mellett uralisztikai bevezetést, valamint a magyar nyelv történetét bemutató diszciplínát tanítottam és a nyelvi norma kérdéseivel foglalkozó speciálkollégiumot is én vezettem.
A 2008–09. tanév végére egyértelművé vált, hogy tőlem, a vendégtanártól (és lektortól) független szervezési okok miatt akadályokba ütközik a mesterképzésre való folyamatos felkészülés, és magának a mesterképzésnek a 2010–11. tanévben történő indítása. Hogy rajtam, a Balassi Intézet kiküldöttjén, a magyarországi felsőoktatást képviselő vendégtanáron (és lektoron) véletlenül se múljék a sikeres akkreditáció, elvállaltam, hogy magyar és cseh nyelven egyedül írok meg húsz tantervet a magyar nyelvészet körébe tartozó kb. 25–27 tantervből. Ezeket a tanterveket az arra illetékes döntéshozók – engemet erről tájékoztattak – magas színvonalúaknak tartották, elfogadták, és be is építették a szakcsoport összesített mesterképzési tantervébe. Mindezek után a szakcsoportvezetőnk: dr. Robert Pejsa PhD és intézetvezető főigazgatónk: dr. Rudolf Chmel professzor 2010 februárjában sajnálatos hírről tájékoztatott: technikai problémákra hivatkozással az akkreditációs bizottság nem fogadta el a szakcsoport mesterképzésre készített intézeti összesített tantervét.
A 2009–10. tanévben már elsősorban a magyar mint idegen nyelv tantárgycsoportba sorolandó alkalmazott nyelvészeti diszciplínákat oktattam, vagyis egyértelműen a lektori feladatok ellátása került a munkám előterébe. Ezek mellett az órák mellett magas óraszámban vezettem szakdolgozókat, mert hangsúlyos kérésük volt: velem kívánják befejezni a magyar nyelvészettel összefüggésben kezdett szakdolgozói kutatásaikat záró dolgozat, azaz szakdolgozat formájában.
Előadásaim és szemináriumaim keretében hasznosítottam a Debreceni Nyári Egyetem taneszközeit: a tankönyveket, a munkafüzeteket és a hanganyagokat is. A „Hungarolingua” egyes kötetei között megmutatkozó jelentős méretű nyelvi szintváltásokat saját tervezésű és készítésű feladatlapokkal hidaltam át. A Balassi Intézet nyelvtanárai által kifejlesztett nyelvkönyvek és munkafüzetek gazdag példatárként álltak a rendelkezésemre a Vendégoktatói Irodának köszönhetően.
A következőképpen alakult a prágai Károly Egyetem Filozófiai Fakultásán, ahol szemeszterenként 12–12 szorgalmi héttel számoltunk, a heti, a félévenkénti, az évenkénti és a kiküldetésem négy tanéve alatti óraszámom:
Tanév
A szakdolgozó neve
A szakdolgozat címe
2007–08.
Jiří Januška
A magyar és a cseh írásjelhasználat összehasonlítása az akadémiai szabályzatok alapján
2007–08.
Kastner Katalin
A testrészek megnevezése idiomatikus kifejezésekben (magyar-szlovén összehasonlító elemzés)
2008–09.
Zdeňka Herdová
A cseh húsvéti ünnepek hagyományai és szokásai
2008–09.
Jiří Novák
A magyar műveltető szerkezetek és cseh ekvivalensei az „Iskola a határon” című regény alapján
2009–10.
Beata Marcsová
Sándor Erzsi: „A fogfájás húzós dolog” című kritikájának stilisztikai elemzése
2009–10.
Anna Bečvářová
A hangsúlytalan szavak a magyarban
2009–10.
Anna Št’ovíčková
A magyar szórend kérdései
2009–10.
Katařína Myšlíková
Anglicizmusok a magyar és a cseh nyelvben
2009–10.
Erdélyi Veronika
Nyelvjárási jelenségek a koloni lagzis dalokban
2009–10.
Radek Patloka
A magyar igék paradigmatikus rendszere
A hallgatókkal való együttműködésem a prágai Károly Egyetem Filozófiai Fakultásán
A kiküldetésem kezdetétől a célnyelvet, vagyis a magyar nyelvet és a kapcsolódó magyarságtudományi ismereteket csak és csakis magyarul tanítom, közvetítem. Ezért a hallgatókkal következetesen magyar nyelven kommunikáltam: beszéltem, társalogtam, leveleztem. Valamennyi előadásomat interaktív foglalkozások keretében, magyar nyelven tartottam meg. Az előadásaim írott változatát kiosztmányként a hallgatóimnak mindig, minden óra előtt átadtam, hogy ne csak hallják, hanem lássák is a magyar nyelvű előadásaimat. Így rendszeres és folyamatos munkáltatás keretében tanultak, tanulhattak magyarul a hallgatók az általam megtartott órákon. A szemináriumaimra és a speciális kollégiumaimra változatos tananyagot szerkesztettem, ugyanígy a hallgatók is a referátumaikkal kapcsolatban ezeknek a teljes dokumentációját: a tananyagok leírását, a kötelező és ajánlott szakirodalmak listáját, a kutatási terveket, az aktuális követelményeket mindig megkapták a hallgatók az adott szemeszterek, illetőleg a hallgatói kiselőadások kezdetén.
Rendszeresen tájékoztattam a hallgatóimat a Prágai Magyar Kulturális Központ rendezvényeiről. Ezek látogatását azért is szorgalmaztam, hogy minél több, a magyar kultúrát bemutató eseményről legyen személyes élményük, tapasztalatuk. A látott, hallott előadásokat, filmeket minden alkalommal, folyamatosan magyarul elemeztük, értékeltük.
A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége civil szervezettel való együttműködésemet, kapcsolatrendszeremet arra használtam, hogy a hallgatóim szerepelhessenek a különböző irodalmi, magyarságismerettel foglalkozó rendezvényeken, továbbá cikkeket és beszámolókat írhassanak, mindezt magyarul, természetesen. Radek Patloka két éven át sorozatban mutatta be a Prágai Tükörben a kortárs magyar irodalmat, majd a folytatója ennek a sorozatnak Alžběta Vaculíková lett, aki a közreműködésemmel a Magyar Könyv Alapítvány műfordító pályázatára Kuncz Aladár Fekete kolostor című regényét fordította, ezt követően látott hozzá Hamvas Bélától a Scientia Sacra cseh nyelvre ültetéséhez. Andrik Tamás, Erdélyi Veronika, Kecskés Katalin mellett Jakub Holas, Ladislav Holik hallgatóim cikkei, élménybeszámolói voltak olvashatóak – a kiküldetésem idején – a Prágai Tükör című közéleti és kulturális folyóiratban.
Anyanyelvi lektorként vettem részt Ana Okrouhlá hallgatómnak Grecsó Krisztián Isten hozott és Ficsku Pál Gyerekgyár című regényeinek a csehre fordításában. Ugyanígy támogattam Radek Patloka hallgatóm nemzetközi műfordítói pályázatra való felkészülését. A Magyar Könyv Alapítvány ösztöndíjakkal ismerte el két próbafordítását, jelesül Balog Robert: Elveszett és Kertész Ákos: Aki mer, az nyer című alkotásainak cseh nyelvű változatait, és Babits Mihály műfordító ösztöndíjjal támogatta Tokaji Zsolt: Hová mennek a kacsák teljes regényfordítását.
A Kettős tükrök. A stilisztikáról magyarul – a magyarról stílusosan című egyetemi tankönyvemet (társszerző: Radek Patloka hungarológus) a Károly Egyetem Szláv és Kelet-európai Nyelvek Intézete a magyar nyelv éve alkalmából, 2009-ben jelentette meg. Közösen készítettünk a magyar nyelvi kompetenciák fejlesztésére munkafüzeteket: A sokoldalú igekötő. Tudnivalók, gyakorlatok a magyar igekötős igék megismeréséhez; Elemzési feladatok a magyar nyelvtani ismeretek erősítésére; Kettős tükrök fényében. Stílusgyakorlatok, ezek a munkáink megtalálhatóak a http://www.seminar-stredoevropskych-studii.cz elérhetőségen.
A prágai kiküldetésem négy tanéve idején az én témavezetésemmel 10 hallgató írta és védte meg magyar nyelven a szakdolgozatát.
Tanévek
A heti óraszámom az 1. félévben
A heti óraszámom a 2. félévben
Az ellátott óraszámom összesen
2006–07.
12 (= 144 óra)
11 (= 132 óra)
276 óra
2007–08.
20 (= 240 óra)
20 (= 240 óra)
480 óra
2008–09.
27 (= 324 óra)
29 (= 348 óra)
672 óra
2009–10.
25 (= 300 óra)
27 (= 324 óra)
624 óra
Együtt a 4 tanévben
84 (= 1008 óra)
87 (= 1044 óra)
2052 óra
A prágai Károly Egyetemen kívüli tudomány- és kultúraközvetítő tevékenységemről
Amikor Prágában tanítottam, a 2006–10. tanévekben, akkor 105 tanulmányt írtam, ezek alkalmazott nyelvészeti írások voltak (a leíró nyelvészet köréből, a nyelvtörténettel összefüggésben, olvasáspedagógia, a szövegmegértés fejlesztését segítők, beszédművelés, a helyesírás gondozását támogatók, a tehetséggondozást támogatók stb.), elsősorban gyakorló pedagógusok számára. Négy kötetet lektoráltam, további négynek felelős szerkesztője voltam.
A prágai kiküldetésem keretében tudományos rendezvényeken is részt vettem, vehettem (az ELTE-n, az egri Eszterházy Károly Főiskolán, a Balassi Intézetben, a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karán, a Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kara Tanárképző Intézetében, a Debreceni Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete és a Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület szervezésében, a komáromi Limes Galériában, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán stb.)
Az előző állomáshelyemen, Moszkvában is kitüntetett feladatomnak tartottam a kultúraközvetítést a magyar nyelvészeti diszciplínák tanítása mellett. Prágába már egyértelműen ezzel a tudatossággal pályáztam: szolgálni kívánom a magyar kultúra ügyét, együtt kívánok működni az arra illetékesekkel.
Különösen hálás vagyok a Prágai Magyar Kulturális Központ korábbi igazgatóhelyettesének, Csoma Borbála műfordítónak és Küű Rita kulturális titkárnak, mert elfogadták az együttműködési szándékomat.
Köszönettel tartozom a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége azon vezetőinek, kiemelkedően Rákóczi Anna országos elnöknek, Farkas Éva helyettes országos elnöknek, Becske Katalin prágai szervezőtitkárnak, Fazekas Mónika brünni alapszervezeti elnöknek és Ambrus Tünde brünni szervezőtitkárnak, akik igényelték a tudásomat és a magyar kultúra közvetítésében szerzett ismereteimet, tapasztalataimat, kialakult kapcsolataimat.
Vendégtanári és kultúraközvetítő munkámat mindvégig kitüntetett érdeklődéssel, szakmai és erkölcsi támogatással segítette Prágában a Magyar Köztársaság Csehországi Nagykövetségének valamennyi munkatársa dr. Szőke László misszióvezető rendkívüli és meghatalmazott nagykövet úrral az élen.
Összehangoltan, körültekintő gondossággal sikerült megszerveznünk a 2006–10. közötti prágai kiküldetésem idején 15 olyan rendezvényt, amelyekre jelentős számban érkeztek érdeklődők, tanulni, tájékozódni vágyó magyarok és nem magyar anyanyelvűek is, számukra mindig gondoskodtunk a magas színvonalú tolmácsolásról.
  1. 2007. 02. 26.: Pillantás Egressy Zoltán drámaíró alkotói műhelyébe. Közreműködő: Grendel Lajos Kossuth-díjas szlovákiai magyar író. Beszélgetés és vitaest a Prágai Magyar Kulturális Központtal és a Károly Egyetemmel együttműködve.
  2. 2007. 03. 13–14.: Tisztelgés Kodály Zoltán életműve előtt. Vetítettképes, hangszerrel kísért előadások a Prágai Magyar Kulturális Központtal és a Károly Egyetemmel együttműködve.
  3. 2007. 04. 11.: „… egyedül voltam én sokáig. Majd eljöttek hozzám sokan.” Vers- és próza-összeállítás József Attila köszöntésére Grendel Lajos Kossuth-díjas szlovákiai magyar író közreműködésével a Prágai Magyar Kulturális Központtal és a Károly Egyetemmel karöltve. Fővédnöke: Szabó István, a Magyar Köztársaság csehországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.
  4. 2008. 05. 16.: „Alázatot a töpörtyűtől tanulni…” Író-olvasó találkozó Lackfi János magyar költővel a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége Prágai Alapszervezetével és a Károly Egyetemmel karöltve a Prágai Magyar Kulturális Központban.
  5. 2008–09. minden hónap utolsó péntek estéje: A magyar nyelv élete – ismeretterjesztő sorozat a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége Prágai Alapszervezetével és a Károly Egyetemmel karöltve a Prágai Nemzetiségek Házában.
  6. 2008. 12. 06.: „Hová mennek a kacsák? – találkozó Tokaji Zsolt íróval a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége Prágai Alapszervezetével és a Károly Egyetemmel karöltve a Prágai Magyar Kulturális Központban.
  7. 2009. 03. 20.: Kettős tükrök (A stilisztikáról magyarul – a magyarról stílusosan) – könyvbemutató a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége Prágai Alapszervezetével és a Károly Egyetemmel valamint a Prágai Nemzetiségek Háza intézménnyel karöltve. Fővédnöke: dr. Szőke László, a Magyar Köztársaság csehországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.
  8. 2009. 05. 11.: „Szabad szerettem volna lenni mindig s őrök kisértek végig az uton…” irodalmi est Grendel Lajos Kossuth-díjas szlovákiai magyar író közreműködésével a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége Prágai Alapszervezetével és a Károly Egyetemmel valamint a Prágai Nemzetiségek Háza intézménnyel karöltve. Fővédnöke: dr. Szőke László, a Magyar Köztársaság csehországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.
  9. 2009. 10. 15.: „Csináld magad” – avagy hogy készül a magyar vers? Előadó: Lackfi János költő, író, műfordító. Irodalmi est a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége Brünni Alapszervezetével és a Balassi Intézettel, a vendégoktatók a magyar kultúráért program keretében.
  10. 2009. 11. 07.: A magyar nyelv és kultúra különös találkozásai – szimpózium a Prágai Magyar Kulturális Napok keretében a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége Prágai Alapszervezetével és a Balassi Intézettel, a vendégoktatók a magyar kultúráért program keretében, valamint a Károly Egyetemmel karöltve a Prágai Magyar Kulturális Központban. Fővédnöke: dr. Szőke László, a Magyar Köztársaság csehországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.
  11. 2009. 11. 17.: „Szabad szerettem volna lenni mindig s őrök kisértek végig az uton…” irodalmi délután a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége Ostravai Alapszervezetével és a Károly Egyetemmel karöltve.
  12. 2010. 01. 22.: 2010 – Erkel Ferenc Emlékév – a csehországi rendezvények megnyitása. Fővédnöke: dr. Szőke László, a Magyar Köztársaság csehországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége Prágai Alapszervezetével és a Károly Egyetemmel karöltve a Prágai Magyar Kulturális Központban.
  13. Dr. Szőke László nagykövet úr felkérése nyomán szervezőként vettem részt 2010. május 5-én Liberecben, a Radnóti-emléktábla koszorúzása alkalmából megtartott rendezvényen.
  14. 2010. 05. 19.: „Szabad szerettem volna lenni mindig s őrök kisértek végig az uton…” irodalmi délután a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége Brünni Alapszervezetével és a Károly Egyetemmel karöltve.
  15. 2010. 05. 29.: „Rendezni végre közös dolgainkat…” – 185 éves a Magyar Tudós Társaság. Ünnepi megemlékezés tudományos-irodalmi matiné. Fővédnöke: dr. Szőke László, a Magyar Köztársaság csehországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége Prágai Alapszervezetével és a Károly Egyetemmel karöltve a Prágai Magyar Kulturális Központban.
Összefoglalásul
Jelen írásomban azt a négy tanévet átölelő kiküldetésemet vázoltam fel, amely idején rendkívül jelentős változások következtek be a prágai Károly Egyetemen a magyar szakos képzés, illetőleg közép-európai tanulmányok szakkal összefüggésben. Összegezői aspektusomat meghatározta az a tény, hogy a kiküldetéssel kapcsolatos pályázás időszakában vendégtanári feladatkörről volt még szó, időközben azonban lektori teendők ellátására vonatkozó elvárás formálódott a prágai egyetemen, vagyis megszűnt a hagyományos magyar szakos képzés, helyébe a kelet-európai tanulmányok szak lépett. A tapasztalatom lényege: a kiküldöttnek érzékenynek kell lennie a célállomás igényeire, ugyanakkor mindig szem előtt kell tartania a megbízó elvárásait.
Az elmúlt közel évtizedben mind erőteljesebben alakult át a vendégoktatói hálózat szakmai illetékessége. A világháló, az Európai Unió, a tananyagok széles skálája új dimenziót nyitott, és egyre határozottabban érvényesül ama igény, miszerint a magyar nyelvet idegen nyelvként tanító kiküldött, közismertebben szólva: lektor kultúraközvetítő aspektusból tekintsen saját feladatkörére. Én ehhez az irányhoz tartoztam mind az 1996–2005. tanévekben a moszkvai, mind a 2006–10. tanévekben a prágai kiküldetésem idején: „…futásomat elvégeztem…” (2Timóteus 4.7). Juhász Ferenc gondolataival ezt kívánhatom azoknak, akik mostanában kezdik vendégtanári és/vagy lektori feladataik ellátását: „Tedd hát, amit tenni rendel minden napod, türelemmel végezd dolgaid” (Rezi bordal).

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu