Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Helyes vagy sem? – nyelvi kérdezz-felelek élőben

2021.04.13. kedd, 22:22

384 megtekintés

HORVÁTH FLORENCIA

A magyar nyelv hetének harmadik napja rendhagyó volt, ugyanis az érdeklődők ezúttal nemcsak külső szemlélőként voltak jelen, mint a korábbi napok előadásain, hanem be is kapcsolódhattak a beszélgetésbe és kérdéseket tehettek fel Minya Károly és Pölcz Ádám nyelvészeknek.

Bevezetésként Minya beszélt a „csuklik” ige alkalmazása során felmerülő problémákról és egy viccel szemléltette, mennyire sokszínű a magyar nyelv. „A fiú kiabál édesapjának, hogy jöjjön gyorsan, csuklik a ló, mire az apa válasza az, hogy a fiú adjon neki vizet. Erre az azt válaszolja, hogy nem úgy, hanem össze.” Kifejtette, hogy egy-egy szónak hányféle igekötős alakja létezik és hogy emiatt milyen sok félreértés adódik mindennapi életünk során. Ezután azt vizsgálta, mennyire helyes a halhúsból készült levesre a használt „halászlé” megnevezés. Helyesnek titulálta méghozzá azzal az indoklással, hogy a magyar nyelvben általában kétféleképpen kaphatnak nevet az ételek. Az egyik esetben az étel után, amelyből készül, a másik esetben az után, aki készíti.

Ekkor meg is érkezett az első kérdés egy tanárnőtől. Matematikát oktató kollégáira hivatkozott, akik nem hisznek neki a „messe” szó helyességét illetően. Minya és Pölcz az etimológiai szótárak segítségével igazat adtak a kérdezőnek, tehát annak ellenére, hogy szinte teljesen kikopott nyelvünkből ez a formula, elfogadott. Minya Arany János Toldijának híres első sorait hozta példaként, amelyek a mai ember számára már nagyon nehezen érthető szavakat tartalmaznak, beszélt kétségbeesett szülőkről, akik félnek, gyermekük nem érti meg ezeket és emiatt elmegy a kedve az olvasástól. Azt tanácsolta, aki teheti, minél előbb tanítson meg gyermekének néhány régies szót, így ő, a kisgyerek hozzászokik ezekhez, nem találja őket furcsának. Ennek kapcsán azok az igék kerültek szóba, amelyek már magukban hordozzák azt a jelzőt, amit sokszor helytelenül elé teszünk. Például az idegen nyelvből átvett exportál esetében a ki-, az importál esetében pedig a be- igekötők feleslegességét fejtette ki.

Egy másik kérdés a vesszőhasználatra irányult, a kérdező arra volt kíváncsi, hogy az írásban történő köszönéskor kell-e vesszőt tenni a „szia” szó után. Ekkor személyes és irodalmi példák hangzottak el a vessző fontosságának kihangsúlyozására. Minya elmagyarázta, hogy mivel a köszönő megszólítja a másik felet, szükséges kitennie, elmondta, hogy ennek elmaradása az egyik leggyakoribb hiba az online, írott beszélgetésekben. Pölcz József Attila Altató című versét idézte: „Aludj el szépen, kis Balázs!” Bemutatva, hogy lényegében itt is ugyanez figyelhető meg, ugyan nem köszönésről, de megszólításról van szó.

Az est egyik legfontosabb mondata annak kapcsán merült fel, hogy egy érdeklődő idegen nyelvekből átvett, ma már napi rendszerességgel elhangzó szavakat sorolt fel. „Kreálni, landol, populáció, mutáció, kaotikus, regisztrált, biznisz, szabotálni, obszcén.” Minya ekkor elmondta, nem az a probléma, ha magyar nyelvű szövegkörnyezetben fordulnak elő a fent említett kifejezések, hanem ha a befogadó nem érti ezeket. Tehát aki az ezekhez hasonló szavakat használja, annak ügyelnie kell arra, hogy olyan környezetben tegye, ahol megértik őket, hiszen a sikeres kommunikáció feltétele, hogy a felek kölcsönösen értelmezni tudják egymás mondatait.

Végül azokra a szavakra terelődött a beszélgetés, amik ugyan, nyelvtanilag elfogadottak, helyesek, ellentétet hordoznak magukban. Ilyen a „felmerül” ige is, amiről ha leválasztjuk az igekötőt és csak a „merül” szót vizsgáljuk, akkor a lefelé történő mozgás jut eszünkbe. Pölcz Ádám Grétsy László nyelvészt idézve definiálta a kifejezést: a merülés maga folyékony vagy híg anyagban történő alászállás. Korábbi jelentése a „merítődik”, ami pedig inkább kiemelésre utal, hiszen gondoljunk csak a levesestálra, amiből merőkanállal helyezzük át a levest tányérunkra. ekkor sem a süllyedés jut eszünkbe, inkább az, hogy valamit kiveszünk. Így a „felmerül” tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy adott téma kapcsát kiemelkedik egy kérdés, amire külön ki kell térnünk, választ kell keresnünk.

Zárógondolatként az előzőkhöz kapcsolódva Minya elmondta, ezek az ellentétek teljesen természetesek a nyelvjárásokban, gondoljunk csak a „kicsukom a kaput” kifejezésre. Illetve, hogy bár kissé szokatlan, de a vakcinák „eloltása” is teljesen jó, hiszen ez azt jelenti, hogy a teljes oltóanyagkészlet elfogy, felhasználásra kerül. Ennek kapcsán hívta fel a figyelmet arra a sajnálatos jelenségre, hogy – mivel a nyelv igyekszik minél szűkebben, rövidebben kifejezni valamit – egyre több idegen- és új szó kap hangsúlyt, hiszen a hosszú, többszavas megfogalmazások körülményessé válnak.

Azt gondolom, számos hasznos információ hangzott el, a két nyelvész változatosan és izgalmasan beszélt. A könnyed hangvételű, sokszor poénokkal tarkított beszélgetés egyszerre gazdagította a résztvevők tudását és tartalmas esti szórakozást is nyújtott. Pölcz Ádám bíztatására pedig mindenkinek, akiben további kérdések merültek fel lehetősége van az e-nyelv oldalán feltenni őket.

A felvétel visszanézhető itt.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu