Így köszöntenek ők
„A Magyar Nyelvőr szerkesztése 2022. januárjától méltatlan eljárásban az alapító Magyar Tudományos Akadémiától független intézményhez került. A Magyar Nyelvőr néven 2022-ben megjelent négy folyóiratszám törölte a százötven évnyi szakmai színvonalat és elhívottságot (sic!), megtörte a tudományos folytonosságot. A négy lapszámban 26-ból 15 cikk nem nyelvész, nem szakember tollából származik, többek között gépészmérnök, villamosmérnök, közigazgatási szakértő, agrármérnök és rehabilitációs foglalkoztató kíván nyelvi kérdésekben laikus eligazítást adni.” (Tolcsvai Nagy Gábor [akadémikus]: A Magyar Nyelvőr 150 éves történetének korszakai. A helyesség értelmezése a programokban. 287—306. In: Nyelv, kultúra és tudomány. Köszöntő kötet a Magyar Nyelvőr alapításának 150. évfordulójára. Szerk.: Tolcsvai Nagy Gábor—Laczkó Krisztina—Tátrai Szilárd. Eötvös Kiadó, Budapest, 2023. A kötet megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia támogatta.
És így értékel a független nemzetközi minősítő (Scopus)
A Magyar Nyelvőr a korábbi Q3-as minősítésből szintet lépett Q2-re. Vagyis az MTA akadémikusa szerint a Magyar Nyelvőr „törölte a százötven évnyi szakmai színvonalat”, a nemzetközi minősítő pedig felértékelte a lapot.
Balázs Géza, a Nyelvőr felelős szerkesztője 2024. április 16-án kedden 16:30-kor a Nemzeti Színházban, a magyar nyelv hete megnyitóján Megtalált hagyomány című rövid előadásában beszél a Nyelvőr megújulásáról, és a friss nemzetközi elismeréshez vezető útról.
Azt tanultam Mestereimtől: A. Jászó Annától, Békési Imrétől, B. Fejes Katalintól, Bozsik Gabriellától, Büky Lászlótól, Deme Lászlótól, Dobcsányi Ferenctől, Keszler Borbálától, Kiss Jenőtől, Szabó Józseftől, Szépe Györgytől, Szikszainé Nagy Irmától, Takács Eteltől, Zsolnay Józseftől, hogy a nyelv mindannyiunké, mindannyiunk tudásától, hozzájárulásától való, emberminőségünket éltető, gondozandó forrás. Mindenki, aki hozzátesz: adatot, ápolást, gondozást, kritikus megjegyzést, az közös kincsünket, nyelvédesanyánkat erősíti. Alkalmazott nyelvészként örülök annak, hogy ez idő tájt olyan főszerkesztői szemlélet érvényesül, amely teret ad többek között agrármérnöknek, gépészmérnöknek, közigazgatási szakértőnek, jogásznak, rehabilitációs foglalkoztatónak, villamosmérnöknek és másoknak is, hogy a maguk sajátságos érvrendszere és nyelvi adatai közkinccsé tételével gazdagítsa a nyelvünkről való és valló gondolkodásunkat. Más időkben más főszerkesztők szemlélete serkentette, illetőleg serkenti majd új távlatok kijelölésére, új adatközlők bevonására a Magyar Nyelvőr szerzőinek körét, úgy legyen, hisz a magyar nyelv sokszínűségének a bemutatása mindannyiunk célja — nemde?