MÁLNÁSI FERENC (KOLOZSVÁR)

az irodalom mint nyelvi művészet  a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét. A nyelvi kompetencia döntő eleme a kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezése, a megértés képessége és a megértéssel összhangban álló aktív részvétel a kommunikációs folyamatokban.

Az anyanyelvi nevelés meghatározza a többi tantárgy tanításának és elsajátításának színvonalát. A szövegfeldolgozó, szövegértelmező olvasásnak, a szöveg lényegi megragadásának a képessége a megértés és a tanulás alapja. Ez a képzési terület tantárgyközi kölcsönösséget és egymásra hatást igényel.

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, jelen és a jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében.

Az iskolában, az osztályban folyó munkát tantervekben rögzített követelményeknek megfelelően végezzük, a szépirodalmi szövegeket, a hozzájuk kapcsolódó kérdések alapján ismertetjük, rögzítjük, tudatosítjuk, „mentjük el”. Mivel diákokról, tanulókról van szó, természetes, hogy játékos módszerekkel, eljárásokkal hatékonyan tudjuk bekapcsolni őket a tanóra sokszor nehéz, máskor könnyebb munkájába.

Egy gyermekkori bibliai társasjáték módszere vezetett el ahhoz a gondolathoz, hogy irodalmi alkotásokat, ismereteket kérdés-felelet formájában, játékosan fogalmazzak meg, és így próbáljam magyaróráimat megtartani, irodalmi-történeti kirándulásaimon felhasználni.

Irodalmi társasjátékom célja: elvezetni diákjainkat jeles íróink, költőink, anyanyelvünk művészei alkotásainak világába. Jó dolog felidézni irodalmi műveink gondolatvilágát, egy-egy szereplő cselekedeteit, rácsodálkozni a művek nyelvi szépségeire, nyelvi képeire, újra átélni a szöveg gondolatait, üzenetét, amelyet számunkra, olvasóknak fogalmazott meg a szerző. S ha alkalom adódik, felemelő élmény a gyerekek számára is felkeresni a szülőházat, az emlékmúzeumot, egy kis időt eltölteni az alkotó társaságában, kegyelettel egy szál virágot elhelyezni az őt idéző emléktáblára, a hamvait takaró sírra…

A játék leírása:

A játékvezető/tanár számára készültek azok a lapok, amelyek a kérdéseket és a feleleteket tartalmazzák. Ez a játék forgatókönyve, ennek alapján vezethető a játék.

A másik típusba tartozó lapokon, 4/4 mezőben, a játékvezető által feltett kérdésekre adandó válaszok találhatók. Ezeket kiosztjuk a játékosoknak. Ha több a játékos, ketten-ketten kapnak egy lapot, esetleg középen kettévágva.

A harmadik típusú lapokon, megszámozott mezőkben szintén a válaszok találhatók. A lapok cédulákra vágva, sorrendbe állítva a játékvezetőnél maradnak.

Kezdődhet a játék!

Fontos, hogy a játékosok a kapott lapon figyelmesen átolvassák a 4/4 mező szavait, mondatait, a kérdésekre adandó válaszokat. Ezek első látásra érthetetlennek tűnnek, de a játék során helyükre kerülnek. A játékvezető a forgatókönyv alapján, a sorba állított játéklapokat magánál tartva olvassa a kérdéseket. Minden kérdés elhangzása után jelentkeznie kell annak – de csak annak –, aki a saját lapján felismerte a kérdésre adandó feleletet. Ha válasza helyes, megkapja a kérdésnek megfelelő, megszámozott cédulát, amelyet ráhelyez a lapja megfelelő mezejére. Ha a kérdés elhangzása után 10-15 másodpercig nem érkezik válasz, a kérdést bárki megválaszolhatja (ha tudja), de a cédulát a tulajdonosa már nem kaphatja meg. A játék addig tart, míg az összes kérdést el nem hangzik, az nyer, aki a lapján szereplő mind a négy mezőre játéklapot kap, vagyis jól válaszolt a kérdésekre. A végén a válasz nélkül maradt kérdéseket újra feltehetjük, és vigaszdíjként a tulajdonosa megkaphatja a cédulát.

Játékunk során egy-egy erdélyi megyét látogatunk meg, s azokat a városokat, falvakat keressük fel, ahol költők, írók, történészek, irodalmárok születtek.

A TELJES JÁTÉK ITT ÉRHETŐ EL.