Legutóbbi hozzászólások

  1. A honlapon ezt a mondatot olvastam: „2021-2022-ben a Trianon-kislexikonból 5000 példányt sikerült társszervezeteken, alapítványokon, egyesületeken, egyetemeken keresztül eljuttatni a Kárpát-medence…

  2. A Balassi kard irodalmi díj nemzetközivé tétele, a magyar irodalom hírnevének a Világban való öregbítése egy állami elismerés is érdemelne.

„Itt kell hagynom a szép Körös vidékét…”

2022.02.07. hétfő, 15:05

212 megtekintés

550 éve halt meg Janus Pannonius

MÁLNÁSI FERENC (Kolozsvár)

 

Janus Pannonius, magyarosan Csezmiczei János vagy Cesinge János (Csezmice, 1434. augusztus 29–Medvevár, 1472. március 27.) római katolikus pap, pécsi püspök 1459-től haláláig, az első név szerint ismert magyar költő és humanista.

Janus Pannonius arcképe (Plautus-kódex)

Ötszázötven esztendeje, a tavaszi olvadás napjaiban egy 38 éves fiatalember, tüdőbeteg férfi haldoklott a Zágráb melletti Medvevár falai között. Hazájából menekült, „pannon földről”, ahonnan őt, a humanistát, éppen Mátyás király (1443–1490) üldözte el, Európa egyetlen igazán reneszánsz és humanista uralkodója. Hogyan jutott idáig, akinek  neve (Csezmicsei János) még életében feledésbe merült,  de írói nevét (Janus Pannonius)  az európai latinos műveltségű körök széles körben ismerték. A tehetséges gyermeket anyai nagybátyja, Vitéz János (kb. 1406–1472), a Hunyadiak diplomatája, püspök a szárnyai alá vette, s a híres Guarino ferrarai nevelőintézetébe küldte, ahol latin és görög tanulmányai mellett a fiatalember költői tehetsége is kibontakozott s  padovai jogászként tekintélyes költővé nőtte ki magát.

Hunyadi Mátyás a magyar trónra kerülvén, Janus Pannonius egyenesen az udvarba, királyi kancellárként került. Mátyásnak szüksége volt arra, hogy az egyház mellette legyen központosító politikájához: Hunyadi János örökségének folytatójaként megszabadítani az országot, és egész Európát a török veszedelemtől. Mátyás katonai sikerei folytán úgy vélte, hogy sikerül békét teremteni a népek között, nem háború, hanem tartós béke kell a törökökkel. A hajdani törökverő vezérek, élükön Vitéz Jánossal – akik Mátyást királlyá választották –, összeesküdtek a megbuktatására. Mátyás résen volt, rájuk csapott, de leült velük tanácskozni, s rávette őket hogy csendben  vonuljanak vissza. Janus elmenekült, de betegsége legyűrte, s mire a királyi kegyelem utolérte, már késő volt. Mátyás meggyászolta, összegyűjtette költeményeit és kiadta.

Mi most a költőre emlékezzünk. Ferrarai, latin nyelvű versei között sok volt a pajzán, kétértelmű, melyek ihletője a korabeli, pajkos diákélet, de az ókori Martialis (kb. 42–104), Boccaccio (1313–1375)  és a középkori diákköltészet. A  fiatal költő egyik versében  –  az Életkoráról címűben  –  büszkén említi: „Rég elmúlt a tizenhatodik születésnapom is… férfihoz illő tóga lesz az öltözetem…” (Kálnoky László ford.). Máskor „Panaszkodik,  hogy társai bordélyházba csalták…”   Iskolatárásának, aki megvádolja, hogy  „medvetejen nevelkedett”,  a korabeli diáknyelven vág vissza, a Gryllushoz  című versében: „Gryllus, nem medve volt az anyád, de szuka” (Végh György  ford.). Szerelmes versei is arról tanúskodnak, hogy a humanista elveknek megfelelően a látható, érzéki világ szépségeihez akart visszatérni, amely az antik, a görög-római világot egyszer már halhatatlan művészi alkotásokra késztette. A világ és az ember földi harmóniáját akarta újjáteremteni: ezért Juno és Jupiter, Vénus és Mars mitológiai isteneket idézi például a  Szeretkezni vágyik  című versében: „S mit ha édesanyád nem ád apádnak, / most nem vagy te se és e szép szemek se, / melynek lángjai, lám, agyontüzelnek”  (Csorba Győző ford.).  De a testi és a lelki szenvedés realisztikus leírása is megszólal  a Mikor a táborban megbetegedett  című versben s az Anyjának, Barbarának sírleirata  című versében.

Búcsú Váradtól című elégiko-ódájában a humanista ember értékrendjét fogalmazza meg: végtelen mezők, zöld berek, zúzmarás lepel, dús források, híres ritka könyvtár, királyi szobrok, Szent László. Ezektől fáj legjobban elszakadnia. Saját lelkiállapotáról ír az  Egy dunántúli mandulafáról című elégiájában,  szimbólumba öltözteti a télen rügyező mandulafát,  azaz a korai jelenségnek számító saját költészetét  Magyarországon.

Janus Pannonius magyar irodalmunk első nagy költője, az irodalmi műveltségen alapuló magyar világi költészet megteremtője, Petőfiig az egyetlen magyar költő, akit ismert, elismert Európa.

 

Laus Pannoniae

 

Quae legerent omnes quondam dabat latala tellus,

Nunc a Pannoniae carmina missa legit.

Magna quidem nobis haec gloria, sed tibi maior,

Nobilis ingenia.patria facta, meo.

 

Pannónia dicsérete

 

Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,

S most Pannonia is ontja a szép dalokat

Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,

Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld.

(Berczeli A. Károly ford.)

 

Janus Pannonius szövege eredetiben kézzel, lúdtollal írott, kötetben nyomtatott, lírai alkotás, költemény.  Formája epigramma, rövid, magvas gondolatot tartalmazó vers, az ókori költészetből származó műfaj. Grammatkailag a szövegmondatok mellérendelő viszonyban kapcsolódnak egymáshoz, birtokos  személyjeles szavak egyénítik a szöveget:  földjén, hazám, rám,  szellemem. Igék: ontja,  lehet,  termettek, becsülnek a változás folyamatát érzékeltetik. Jelentéstani elem a szövegben: eddig Itália földje és  a most Pannónia is, ellentétes, egymással való szembeállítása   a mondanivaló kiemelésére, az érzelmi nyomatékosításra szolgálnak. Mellettük  a   földjén,  könyvek, Pannónia, hazám,  szellemem,  föld   szavak a mondanivaló többoldalú megvilágítására szolgálnak. A költeményt kijelentő módú szövegmondatok, egyenes beszédű narráció (a lírai én egyenes kommunikációja) jellemzi.

A költemény címe: Pannónia dicsérete, témamegnevező, utal a szövegre. Janus saját költészetét mutatja be, dicsősége egyben hazája dicsősége is. A költemény 1465 körül születhetett, a lírai én monológban  szólal meg. Valóságos es elképzelt világkép („teremtett világ” – Cs. Gyimesi Éva) jelenik meg az olvasó előtt, amelynek alapján elképzelhet egy elfogadható világképet. Gondoljunk Mátyás király messze földön híres könyvtárára, a Corvinákra.

A szöveg latin nyelvű, egyik fordítója, Csorba Győző szerint a latin szövegen is érződik a magyar észjárás, a költő magyarul gondolkodott, de művésze volt a latin nyelvnek.

A költeményt rímtelen sorok, időmértékes verselés jellemzi:

Eddig  csak  Itália   földjén  termettek   csak  a  könyvek

─  ─       U   U ─UU  ─  ─     ─    ─  ─    U    U   ─    

S most  Pannónia    is   ontja  a  szép  dalokat

─       ─   ─ UU  U // ─   U  U     ─     UU 

Heltai Gáspár szerint: „Drága és jeles tudós ember vala ez a Janus Pannonius, kinek mása ő előtte nem volt Magyarországba”.

 

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu