Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Jelentés a magyar nemzeti közösség helyzetéről Ukrajnában (2008)

2008.09.23. kedd, 11:17

805 megtekintés

1. DEMOGRÁFIAI MUTATÓK

2001-ben Kárpátalján 151,5 ezer magyar élt, ami az ukrajnai magyarság (156,6 ezer fő) 96,8 %-t tette ki. A Kárpátokon túli magyarság nagyobb városokban él szórványként, és túlnyomórészt kárpátaljai gyökerű. Az utolsó két népszámlálás között a kárpátaljai magyarság lélekszáma 4,2 ezerrel (2,7 %-kal) csökkent, a megye összlakosságán belüli aránya pedig 12,5 %-ról 12,1 %-ra módosult.
A természetes szaporulat az elmúlt bő évtizedben a kárpátaljai magyarság körében huzamosan negatív előjelű volt. Ennek átlagos becsült értéke évi -3 %, ez önmagában közel félezres évi fogyást, vagyis a két összeírás között kb. 5 ezer fős csökkenést kellett, hogy eredményezzen. Egyértelmű volt a kivándorlási többlet is a bevándorlással szemben. A múlt század 90-es éveitől kezdve közel 5 ezer kárpátaljai magyar települt át végleg az anyaországba. Más források az áttelepültek számát 25–30 ezerben adják, de ez túlzónak látszik, inkább az ideiglenesen, munkavállalási és tanulmányi céllal Magyarországon tartózkodók száma lehet ennyi. Megjegyzendő, hogy a közelmúlt szlovákiai, romániai, vajdasági népszámlálásai a magyarság nagyobb arányú fogyását regisztrálták.

Összességében tehát, még ha jelentős asszimilációs vesztességgel nem is számoltunk, a magyarság számának kb. 10 ezerrel való csökkenése volt prognosztizálható. Elmondható, hogy a Kárpát-medencében a kárpátaljai magyar nemzetközösség korfája a legfiatalabb, magyarság számának szinten tartásához egyébként több tényező is hozzájárult: az ukránok-ruszinok, szlovákok, németek és főleg a cigányok közül többen újra magyarként lettek számba véve. A kedvezménytörvény megszületésével „érdemes” lett magyarnak lenni, ennek következtében a bizonytalan, vagy kettős (olykor hármas identitású: magyar, szlovák, ukrán-ruszin) etnikai identitású népesség nagyobb részben vallotta magát magyarnak. Megjegyzendő az is, hogy a Nagyszőlősi járásban és Munkács városban regisztrált 10 %-ot meghaladó magyarság gyarapodása részben az ottani magasabb természetes szaporulatnak, részben a korábban nyomás hatására magukat ukránnak vallók visszatérésének, részben a magyar anyanyelvű cigányság magyar nemzetiségűként való számbavételének köszönhető. A kedvezménytörvény hatására utalva, Kárpát-medencei viszonylatban a magyar lakosság arányához mérten a Magyar igazolványok iránt továbbra is Kárpátalján van a legnagyobb érdeklődés. Igazolja ezt a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal Magyar Igazolványok és Internetes Közigazgatási Szolgáltatások Főosztálya legutóbbi kimutatása a Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány iránti kérelmek és okmányok állapotáról. 2002. január 1-től a 2008. szeptemberi állapot szerint összesített adatok alapján a Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvánnyal kapcsolatos benyújtott kérelmek száma eddig meghaladta a 138 000. Magyar hozzátartozói igazolvány: 3851. Csupán 3 %-ot tesz ki a vegyes házasságban élő személyek által igényelt Magyar hozzátartozói igazolványok száma. A hivatalos statisztika által megállapított 151 500 magyar él Kárpátalján, azaz közel 16 000 fő, még nem igényelt Magyar igazolványt. Ettől függetlenül, még mindig jelentős lakossági tartalékkal rendelkezünk. Elég, ha a magyar történelmi egyházaink lakossági, úgynevezett vallási hovatartozásra épülő statisztikai adataira támaszkodunk, mely szerint több mint 200 000-re tehető a különböző felekezetekhez tartozók száma. Természetesen az egyházi statisztikai adatok nem hivatalos statisztikai adatok, de jelzésértékük van a további munkatervezés tekintetében, amelyből kiindulva fokozható a lakosság körében a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos felvilágosító, további igényléseket felmérő és begyűjtői munka.
2. POLITIKAI ÉRDEKKÉPVISELET
A kárpátaljai magyarság két politikai párttal rendelkezik. Ukrajna Igazságügyi Minisztériuma 2005. február 17-i dátummal bejegyezte a „KMKSZ”—Ukrajnai Magyar Pártot, amelynek megalakítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kezdeményezte. 2005 márciusi dátummal az igazságügyi minisztériumban bejegyezték az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) által kezdeményezett Ukrajnai Magyar Demokrata Pártot. A két magyarságszervezet azért döntött a pártalapítást mellett, mert a módosított választási törvény kizárólag pártok számára teszi lehetővé a jelöltállítást.
A rendszerváltás utáni ukrán parlamentnek 3 magyar nemzetiségű független képviselője volt. Az 1994–1998. évi ciklusban dr. Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke (függetlenként), a 1998–2002. évi parlamenti ciklusban Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke (függetlenként), 2002-2006. évi parlamenti ciklusban Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke (az USZDP/e/ támogatásával jutott mandátumhoz, 2005-től a szocialista frakció tagja) képviselte a kárpátaljai magyarokat a kijevi törvényhozásban.
2006-tól érvénybe lépett pártlistás szavazás nem kedvezett az egymással szemben álló két magyar szervezetnek ahhoz, hogy magyar képviselő befutó helyet kapjon, hiányzott az összetartás. A magyar-magyar széthúzást az ukrán pártok kihasználták, a magyar választókat megosztották saját javukra. Jelenleg a két magyar párt csak a megyei tanácsban rendelkezik 9 képviselővel, tehát a 90 képviselői helyből a KMKSZ pártja 5 (Kovács Miklós, Brenzovics László, Milován Sándor, Orosz Ildikó, Gulácsy Géza), az UMDSZ pártja 4 (Kőszeghy Elemér, Dupka György, Péter Csaba, Medvigy István) mandátummal rendelkezik. A Kárpátaljai Megyei Tanácsban elnökhelyettesként Brenzovics László képviseli a helyi magyarságot. Mindkét magyar párt képviselői tagjai a kárpátaljai nagykoalíciónak. A kilenc állandó bizottságból kettőt magyar képviselő irányít (humán: Orosz Ildikó, határ menti együttműködés: Kőszeghy Elemér), ők egyben tagjai a megyei tanács elnökségnek is. Beregszász megyei jogú város polgármesterévé Gajdos Istvánt, az UMDSZ elnökét választották meg.
Számos települési önkormányzatban a magyar képviselők abszolút többségben vannak. Nagy problémát jelent azonban, hogy szakképzett káderek hiányában a magyarság kiszorul a helyi apparátusokból (kevés a magyar nemzetiségű köztisztviselő), még ott is, ahol lehetőség nyílik a magyar nyelvű ügyintézésre.
A legutóbbi, 2006. évi választásokon a polgárok közvetlenül választhatták meg a községi/nagyközségi/városi tanácsok elnökeit. Az önkormányzatokat érintő törvényeket, rendelkezéseket többször változtatták, módosították. 1995 júliusában központosították a megyei, helyi közigazgatást, amivel tulajdonképpen átruházták a helyi önkormányzatok jogait az állami közigazgatásra.
3. MAGYAR CIVILTÁRSADALOM, ESÉLYTEREMTÉS
A kárpátaljai magyar kulturális intézményrendszer adatfelvételét – a NKÖM és az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet megbízásából 2003-ban a MÉKK és a beregszászi főiskola munkatársai végezték el. A határon túli magyar kulturális intézményrendszer kutatási adatbázisába 185 kárpátaljai magyar intézmény adatfelvétele került, amely megtekinthető az ENKI honlapján: www.mtaki.hu is. A magyar kulturális rendezvényeket rendszeresen lebonyolító és magyarságintézmények érdekeit védő magyar civilszervezetek száma a felmérés óta is növekszik Kárpátalján, illetve Ukrajnában, ahol nagy szerepet játszanak a magyar nyelvű közművelődés életben tartásában. Megjegyzendő: az ukrajnai magyar civilszervezetek, intézmények is négyes tagoltságúak: KMKSZ közeli szervezetek, UMDSZ közeli szervezetek, független civilszervezetek, intézmények, valamint államilag fenntartott magyar intézmények. Évente országos és megyei szinten 150, helyi szinten félezer különböző szintű kulturális rendezvényt szerveznek. Kárpátaljára is jellemző, hogy az itteni magyar kultúra és közművelődés a magyarországihoz hasonlóan egyre inkább fesztivál- és rendezvényközpontú. Sajnos a civilszervezetek támogatottsága nem teszi lehetővé nagyobb számú rendezvény lebonyolítását. A kulturális és művészeti élet lehetőségeit korlátok közé szorítják a súlyos ukrán gazdasági nehézségek. A csőd szélén álló vállalkozók nem tudják szponzorálni a magyar kultúrát, a köröket, egyesületeket sem, illetve azok, csak könyöradományokhoz jutnak.
Ezek közül a legjelentősebbek:
Országos szinten bejegyzett magyar szervezetek: Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Kárpátaljai megyei szinten bejegyzett magyar társadalmi-politikai érdekvédelmi szervezetek: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ); Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma (KMSZF).
A fontosabb szakmai és egyéb érdekvédelmi szervezetek: Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK); Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ); Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KáMCSSZ); Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT).
A magyar iskolák és tanulók érdekvédelmi szervezeteként jött létre a KMPSZ kezdeményezésére a Kárpátaljai Magyar Szülők Szövetsége, az UMDSZ kezdeményezésére a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Szülői és Pedagógus Tanács (KAMOT), a KAMOT Jótékonysági Alapítvány, a Kárpátaljai Magyar Iskolaigazgatók Fóruma.
Regionális szinten ugyancsak fiatal alkotó értelmiségieket tömörít többek között a Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Ifjúsági Szövetsége (UMDSZ ISZ) Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége (KMDFKSZ), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szövetsége (KMKSZ ISZ), a Gordiusz – Kárpátaljai Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség, stb.
Megyei szinten bejegyzett szakmai szervezetként fejt ki tevékenységet a Kárpátaljai Magyar Tudósok Társasága, Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége, Kárpátalja Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága, stb.
A hágón túli, belső ukrajnai magyar diaszpóra egyesületei: Lvovi (Lembergi) Magyarok Kulturális Szövetsége, Magyarok Kijevi Egyesülete, Ivano-Frankovszki Balaton Magyar Kulturális Szövetség, Krími Magyarok Petőfi Sándor Társasága.

Fontosabb gazdasági civil szervezetek: Felső-Tisza-Vidéki Vállalkozók Clubja (Técső), Kárpátaljai Magyar Agrárvállalkozók Jótékonysági Alapítványa (Beregszász) (2003); Kárpátaljai Magyar Gazdaszövetség (Ungvár) (1996); Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ (Ungvár) (1998); Négyhatár Vállalkozók Szövetsége (Beregszász) (1996); Híd Hitelszövetkezet ( Ungvár) (1998); Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség.(Visk) (1995), Teradei Mezőgazdasági Szaktanácsadó (Beregszász) Irodája (2002), Beregvidéki Farmerek Szövetsége (Beregszász) (1992), Széchényi Alapítvány (2001), Ukrán-Magyar Területfejlesztési Iroda (Ungvár) (2004), Ukrán-Magyar Jogtanácsadó Központ (2006).

Távlati célként minden magyar szervezet programjában szerepel az autonómia különböző formáinak megteremtése. Ennek a célnak a megvalósítását a különböző szervezetek eltérő módon képzelik el. A KMKSZ 1999 decemberében javaslatot tett egy olyan, az ukrán törvényekkel összhangban lévő önálló közigazgatási egység kialakítására, amely Tisza-melléki járás néven Beregszász központtal magában foglalná a kárpátaljai tömbmagyarság valamennyi települését.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségbe tömörült szervezetek a nemzeti–kulturális önrendelkezés megvalósulásában látja az ukrajnai magyarság további boldogulásának és szülőföldjén való megmaradásának lehetőségét. Az UMDSZ-UMDP által támogatott Autonómia-tervezet: Ukrajna törvénye az ukrajnai nemzeti kisebbségek nemzetiségi kulturális autonómiájáról. Tervezet. Ukrajna Legfelső Tanácsába beterjesztette: Gajdos István Ukrajna képviselője. A törvénytervezet regisztrációs száma: N-3464-1/2005.09.14. Kijev.
A magyar kulturális és szakmai szervezetek érdekvédelmi tevékenysége jelenleg döntően a magyarság identitástudatának és kultúrájának megőrzésére, az anyanyelvű oktatás fejlesztésére, a magyar nyelvű oktatási rendszer megtartására, továbbfejlesztésére és egy önálló magyar tankerület létrehozására irányul. Nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megmaradjon az anyanyelven történő felvételi vizsga lehetősége az Ungvári Nemzeti Egyetemre. A Magyar–Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság XII. ülésén elfogadott jegyzőkönyv alapján még az ukrán oktatási tárca hozzájárult az Ungvári Nemzeti Egyetem felvételi szabályzatának kiegészítéséhez, amely a magyar tannyelvű oktatási intézmények végzős diákjai számára lehetővé teszi az anyanyelvi felvételi vizsgát. Ezzel szemben új helyzet állt elő, a 2007 végén felállították az ukrán vizsgaközpontokat, akadályozzák a teszt-kérdések ukránról magyarra való fordítását, amely a magyar tanulóifjúságot hátrányos helyzetbe hozza. A legnagyobb problémát a két nyelvű oktatás bevezetése okozza majd, ha ez be következik, megszűnnek a magyar iskolák, felgyorsul az asszimiláció. Ezeknek a problémáknak a megoldásáért sokat tesz és tett az UMDSZ, aláírási akciókat szervez, beadványokkal fordul az ukrán államhatalmi szervek vezetőihez, stb. Élesen elítéli az ukrajnai nemzetiségi iskolák ukránosítását célzó miniszteri rendeletet. Mindent megtesz a magyar kormányzattal együtt a soron következő ukrán-magyar tárgyalásokon a nagynehezen kivívott önálló magyar iskolarendszer megmaradása érdekében. Felhívjuk a magyar parlamenti pártok képviselőit, e pártok európai parlamenti képviselőit, hogy fejezzék ki ők is tiltakozásukat a kárpátaljai magyarság kisebbség anyanyelvi oktatását hátrányosan érintő ukrán rendelettel kapcsolatosan. Valójában az érettségiző magyar fiatalok számára ezzel beszűkül a felsőoktatásba történő bekerülés lehetősége, a szülők ukrán iskolába íratják át gyermekeiket, hosszú távon ez a folyamat a magyar iskolák elsorvadásához és magyar diplomás értelmiség számának csökkentéséhez vezethet.
Általános problémának tekinthető, hogy a politikai bizonytalanság, a gyakori jogszabály-módosítások miatt áttekinthetetlenek a jogérvényesítés intézményes keretei, hiányos a jogi kompetenciák kijelölése. Az érvényes törvények, rendeletek a kisebbségek vonatkozásában megengedő jellegűek ugyan, ám ezek végrehajtása némely esetben helyi szinten elakad.
A kárpátaljai magyarság ugyanakkor sérelmezi, hogy Ukrajnában eddig sem anyagilag, sem erkölcsileg nem kárpótolták azokat a személyeket, akiket etnikai alapon hurcoltak el a sztálinizmus idején.
Fontos fejleményként értékelhető, hogy az ukrán elnöki adminisztráció mellett kisebbségi tanácsadó testület működik.
2005. április 15-én Kijevben az UMDSZ kezdeményezésére ukrán-magyar történész vegyes bizottság alakult, amely a jövőben a két nemzet, a két ország történelmének közös eseményeit vizsgálja. A bizottság társelnöke Fodor István akadémikus, történész, régész (Magyarország) és Vidnyánszky István történész professzor (Ukrajna) lett.
Az ukrán állam kormányzati szintű anyagi támogatást nem nyújt sem a magyar, sem pedig az országban működő más kisebbségi szervezeteknek, mivel ezt a hatályos törvények nem írják elő. Ebben a helyzetben a kárpátaljai magyarság a jövőben sem nélkülözheti az anyaország fokozott támogatását a Szülőföld Alapon keresztül.
A kárpátaljai magyarságot érzékenyen érintette Magyarország csatlakozása a schengeni határőrizeti rendszerhez. 2007. december 21-től a két ország között hatályba lépett a schengeni vízumegyezmény, és kishatár-átlépési engedélykiadása, amelynek értelmében a magyar állampolgárok vízummentesen utazhatnak Ukrajnába, az ukrán állampolgárok pedig 35 Euróért (kishatárátlépő engedély 20 euró) hosszabb időre és többszöri beutazásra szóló schengeni vízumot és kishatárátlépő-engedélyt, illetve matricát igényelhetnek. A vízumok és engedélyek kiadása rendben zajlik az ukrajnai magyar külképviseleteken, de a különböző engedélyek, a magyarországi közjegyzők által hitelesített meghívók beszerzése nagy megpróbáltatást jelent a helyi magyarságnak, sokakat elriaszt a nehézkés, időigényes ügyvitel, mindez előidézi a korábbi magyaroszági kapcsolatok visszaszorítását, beszűkítését a kárpátaljai magyarság körében.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöksége üdvözli és támogatja a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának azon döntését, hogy jelentős könnyítéseket vezetett be a magyarországi vízumeljárási rendben. Az anyaországgal való akadálymentes kapcsolattartás megkönnyítése egyik fontos feladata az országos szövetségnek, ezért képviselői minden lehetséges fórumon, így a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF) is felvetették az eddigi vízumkiadási gyakorlat megkönnyítésének szükségességét.
Igen előremutatónak tartjuk, hogy az anyaország külügyminisztériuma a maga részéről támogathatónak találta a kérdésben a határon túlról érkezett kezdeményezéseket. A könnyített vízumeljáráshoz szükséges Felelősségvállalási nyilatkozat augusztus elsejétől a két mérvadó magyar szervezet, az UMDSZ és a KMKSZ elnöke aláírásával kerül kiadásra. Összességében eddig közel kétezer garancialevélhez jutottak a magyarigazolvánnyal rendelkező személyek, így sok száz kárpátaljai magyar juthatott schengeni vízumhoz. Kárpátalja magyarságának több mint 90 százaléka (közel 140 ezer fő) váltotta ki a magyarigazolványokat, amelyek a kezdeményezésben szereplő intézményes felelősségvállalási nyilatkozat alapját képezhetik.
4. A GAZDASÁG
Felismerve, hogy a szülőföldön maradásnak elengedhetetlen feltétele az egzisztenciális biztonság, a magyar szervezetek nagy figyelmet fordítanak a kárpátaljai gazdasági folyamatokban való részvételre, a privatizációból és a szovjet típusú gazdasági rendszer lebontásából, valamint a határ menti együttműködésből adódó lehetőségek kihasználására (vállalkozásfejlesztő központ létrehozása, gazdaszövetség alakítása, gazdaképzés). A bizonytalan ukrajnai helyzet miatt azonban eddig a magyar szervezetek ezen a téren nem könyvelhettek el jelentős sikert. Különös fontossággal bírt az egykori kolhozrendszer felbomlását követően az Új Kézfogás Közalapítvány által támogatott földprivatizációs program (1998-2004), amely 14 ezer magyar gazdát juttatott földtulajdonhoz, s elindította a falusi gazdálkodó réteg kialakulását.
Kárpátalja meghatározó termelési formája a mezőgazdaság. A megye gazdasága – valamennyi ágát tekintve – alacsony hatásfokú, a műszaki színvonal és a szervezettség elmaradottsága jellemzi. A meglévő városi ipar tönkrement, leépült.
A magyar kisebbség 75 %-a kistelepülésen él, s az anyanyelvű képzési lehetőség hiányosságai miatt döntően alacsonyabb társadalmi presztízsű foglalkozást űz (alig van például magyar jogász), így nagymértékben ki van téve a munkanélküliség veszélyének.
A vidék magyar lakosságának jelentős része számára a túlélést a jelenlegi helyzetben a határ menti kereskedelem jelenti. Sokan vállalnak mezőgazdasági idénymunkát a szomszédos Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében. A magyar férfilakosság jelentős hányada az év nagy részében különböző magyarországi és belső ukrajnai építkezéseken dolgozik.
5. MŰVELŐDÉS, KULTÚRA, TUDOMÁNY
Beregszászon 1994 óta hivatásos színház működik Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház néven. A kiemelkedő szakmai színvonalon tevékenykedő társulat szüntelenül anyagi nehézségekkel küzd.
Kárpátalján a kultúra, a hagyományőrzés, az irodalmi élet területén több magyar egyesület működik, illetve működött. Ide tartoznak a művelődési körök, a nyugdíjas klubok, az irodalmi körök. Számuk együttesen megközelíti a húszat. A kulturális és művészeti élet lehetőségeinek szűk korlátokat szabnak a gazdasági nehézségek. A veszteséges vagy nem működő vállalatok nem képesek szponzorként megjelenni a kultúra területén, s az állam sem tud támogatást nyújtani. A kárpátaljai magyar írók szakmai érdekvédelmi szervezete a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportja, amelynek több mint10 tagja van. Fóruma az Együtt című irodalmi művészeti kulturális folyóirat, amely negyedévente jelenik meg a MÉKK kiadásában. Kárpátalján 3 alkotót tüntettek ki József Attila-díjjal: Balla D. Károly, Vári Fábián László, Nagy Zoltán Mihály írót és költőt.
Könyvkiadás
A ’90-es évek elejéig Kárpátalján két állami intézmény, a Kárpáti Kiadó és a kijevi Ragyanszka Skola (Szovjet Iskola) Tankönyvkiadó Ungvári Magyar Tankönyvszerkesztősége jelentetett meg magyar nyelvű könyveket.
A Kárpáti Kiadó 1951 és 1990 között a helyi magyar alkotóktól összesen tíz szépirodalmi antológiát, almanachot, több mint tíz elbeszélés- és verseskötetet, kilenc regényt és kisregényt, tucatnyi gyermekvers-kötetet, ifjúsági regényt, riport- és publicisztikai gyűjteményt, helytörténeti művet adott ki. Legnépszerűbb kiadványa a folyóiratpótló Kárpáti Kalendárium volt.
Az Ungvári Magyar Tankönyvszerkesztőség 1946-tól 1994-ig évente 25–30 különböző tankönyvet és módszertani segédkönyvet jelentetett meg mintegy nyolcvanezres példányszámban.
A ’90-es évek közepén a csőd szélére került Kárpáti Kiadó gyakorlatilag felszámolta magyar részlegét.
Az első magánkiadók a ’90-es évek elején alakultak meg. Elsőként a Galéria Kiadó jelentkezett a piacon, és 1992-től 1996. évi megszűnéséig 30 szépirodalmi kötetet adott ki. Az ugyancsak 1992-ben alapított Intermix Kiadó 2008-ig közel 200 szépirodalmi és tudományos jellegű könyvet jelentetett meg. A legnépszerűbb sorozata a Kárpátaljai Magyar Könyvek, 2008 augusztusáig jelent meg 183 kötete.
Az említetteken kívül még féltucatnyi kisebb kiadó ad ki évente egy–két magyar nyelvű könyvet. Jellemző azonban, hogy a határon túli magyar könyvkiadás számára évente kiírt minisztériumi pályázatok révén mindegyik magánkiadó teljes egészében magyarországi támogatásból tartja fenn magát.
6. OKTATÁS
Az ukrajnai és azon belül a magyar oktatási intézmények legtöbb gondja jelenleg pénzügyi természetű. Az egy diákra jutó évi támogatás összege 920 hrivnya (173 USD), ami magában foglalja a fenntartási, működési, bér- és egyéb költségeket is. Az utóbbi években télen az iskolákban rendre kényszerszünetet kellett tartani, mivel nem volt biztosított az épületek fűtése, világítása. A falusi iskolák a közművek hiánya miatt gyakran a legelemibb higiéniai követelményeknek sem felelnek meg. Komoly gondok mutatkoztak a magyar iskolák tankönyvellátásában, s ez befolyásolja a magyar tanintézetek helyzetét is. Nem biztosítottak az ukrán nyelv megfelelő szintű elsajátításának feltételei, hiányoznak az ukrán nyelvkönyvek, a magyar iskolák számára képzett ukrán nyelvtanárok, a kétnyelvű szótárak.
Óvodák
A magyar többségű falvakban az óvodák zöme magyar nyelvű. A ’90-es évek kedvezőtlen gazdasági folyamatai következtében sok óvodát bezártak, mert a szülők nagyobb része elvesztette munkáját. Ez általános jelenség volt, így nem csak a magyar anyanyelvű óvodákra vonatkozott. Ehhez képest 2000-től a magyar nyelvű óvodák száma nőtt, és míg 2001-ben 57 óvodában volt magyar nyelvű oktatás, addig a tisztán magyar nyelvű óvodák száma Kárpátalján mára elérte a 64-et, továbbá 1 orosz–magyar és 9 ukrán–magyar-nyelvű óvoda is működik a megye területén. Ukrán–magyar–orosz óvoda – az előző évek gyakorlatától eltérően – jelenleg nincs.
Általános és középiskolai oktatás
A kárpátaljai magyarság közoktatási helyzete Ukrajna függetlenné válása után sokat fejlődött. Sikerült megállítani a magyar iskolahálózat sorvadását. Sok, korábban két vagy három tannyelvű iskola több községben önálló magyar iskolává alakult át. Több faluban újra megnyílt az elemi iskola (I–IV. osztály), illetve általános iskolákká (I–IX. osztály) szerveztek elemi iskolákat. Nőtt a magyar tannyelvű osztályok létszáma. 2005–2006-os tanévben 8 önálló magyar és 3 vegyes tannyelvű elemi, 40 önálló magyar és 11 vegyes tannyelvű nyolcosztályos, illetve 19 önálló magyar és 16 vegyes tannyelvű középiskola működött Kárpátalján. Az említett intézményekben összesen 20 468 diák tanult magyar nyelven. A megyében két állami magyar gimnázium (Beregszász, Ungvár), hat magyar líceum működik: négy református (Nagybereg, Nagydobrony, Péterfalva és Técső), egy római katolikus (Munkács) és egy görög-katolikus (Karácsfalva).
Szakképzés
Magyar tannyelvű szakiskolák Kárpátalján nem működnek; a megyében összességében 19 szakközépiskola van. Számos szakiskolában volna igény magyar osztályok indítására, ha sikerülne megteremteni ennek anyagi feltételeit, és biztosítani a magyar nyelven is oktatni tudó szakembergárdát. 2008-tól az UMDSZ kezdeményezésére Makkosjánosiban a helyi líceum bázisán a megkezdődött a magyar kormány és az ukrán hatóságok által is támogatott Mesterképző Akadémia beindítása. A líceum új épületszárnyának, kollégiumának és tornatermének alapkőletételére ez év szeptember 2-án került sor.
Felsőoktatás
Kárpátalján 5 felsőoktatási intézményben működik magyar nyelvű oktatás: az Ungvári Nemzeti Egyetem, az Ungvári Állami Egyetem, a Munkácsi Technológiai Főiskola, Munkácsi Humán-pedagógiai Főiskola (a két Latorca-parti tanintézmény összevonása Munkácsi Állami Egyetem néven jelenleg is folyik), a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola.
Az Ungvári Nemzeti Egyetemen 1963 óta folyik magyar nyelv- és irodalom-szakos tanárok képzése a Magyar Filológiai Tanszéken. Eddig több mint ezer hallgató szerzett itt magyar nyelv- és irodalom-szakos tanári oklevelet. Jelenleg több mint 130 nappali tagozatos hallgató folytatja itt tanulmányait. Az oktató munka mellett a tanszék tanárai 1966 óta tudományos kutatással is foglalkoznak. A magyar-tanszék szoros kapcsolatokat ápol magyarországi és külföldi felsőoktatási intézményekkel, hungarológiai központokkal, tudományos és akadémiai intézményekkel. A tanszék bázisán jött létre 1988-ban az ungvári Hungarológiai Központ. Az Ukrán Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium Legfelső Minősítő Bizottsága 2000 áprilisában az Ungvári Nemzeti Egyetem Filológiai Karán Tudományos Szaktanács működését engedélyezte kandidátusi értekezések megvédésére magyar nyelvből és irodalomból.
2005. április 13-án az UMDSZ képviseletében Gajdos István elnök és Mikola Vehes az egyetem rektora együttműködési szerződést írt alá az UNE történelem karán létrehozandó magyar történelem és európai integrációs tanszék beindításáról. Már 2004-ben 10 főből álló magyar csoport indult, 2005-től már 20 diákot vettek fel az állami megrendelés keretében az új tanszékre. Megegyezés született arról is, hogy az UNE matematikai, újságírói karán szintén magyar tanszéket szerveznek. Így 2008 szeptember 25-én lehetőség nyílik az egyetem magyar tanszékeit összefogó UNE Humán és Természettudományi Magyar Kar felavatására, amelynek kinevezett dékánja dr. Lizanec Péter, a filológiai tudományok doktora, a Magyar Filológiai tanszék vezetője, az Ungvári Hungarológiai Központ igazgatója.
1994 szeptemberétől Beregszászon a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozataként négy szakon indult főiskolai képzés. Ez a nem állami – a KMKSZ, a KMPSZ, a Kárpátaljai Református Egyház és a Beregszászi Polgármesteri Hivatal által létrehozott alapítvány részéről kezdeményezett – oktatási intézmény 1996-tól Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola néven folytatta tevékenységét, az 1999–2000-es tanévtől pedig immár teljesen önálló intézményként működik a magyar állam támogatásával. A főiskolán óvodapedagógusi, tanítói, angol–földrajz-, angol–történelem-, 1997-től földrajz–történelem-, 1999-től pedig kertészmérnöki szakokon folyik képzés. 2003. december 11-én a főiskola ünnepélyes keretek között felvette a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nevet.
Az 1914-ben alapított Munkácsi Tanítóképző 2003 óta főiskolaként működik. Jelenlegi hivatalos elnevezése: Munkácsi Humán-pedagógiai Főiskola. Trianont követően hosszú ideig szünetelt a magyar nyelvű oktatás, de az 1950-es években újra indultak a magyar tannyelvű csoportok. A főiskolán jelenleg 1 000 diák tanul, közülük 150 magyar nemzetiségű, arányuk tehát meghaladja a 10 %-ot. A Munkácsi Humán-pedagógiai Magyar Tagozata 2004-ben a Zrínyi Ilona Magyar Tagozat nevet vette fel. A magyar diákok három szak – óvodai, tanítói és zene-pedagógiai – közül választhatnak. A tantárgyak 80 %-át hallgatják magyarul. A végzősök a magyar oktatás mellett kiváló minősítéssel tesznek szert az ukrán nyelvtudásra is. A diplomával rendelkezők több mint 90 %-a Kárpátalja magyarlakta településein helyezkedik el tanárként vagy a közigazgatási szférában.
Beregszászon 1993 óta működik a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Fiókintézete, amely a magyar tannyelvű iskolák pedagógusainak módszertani továbbképzését végzi (nem önálló intézményként).
A legújabb felsőoktatási létesítmény Ungváron a Kijevi Szlavisztikai Egyetem Kárpátaljai Fiókintézete. Ez a multifunkciós oktatási intézmény 2000-től működik a következő szakokkal és szakpárokkal: pénzügy, vámügy, nemzetközi kapcsolatok, kommunikáció, honismeret, történelem-angol, pszichológia-angol, cseh-angol, szlovák-angol, ukrán-angol, ukrán-angol .Ezekhez társult 2004 szeptemberében a régió nyelvi szükségleteire való tekintettel a magyar-angol szak. Az oktatás ez utóbbiban természetesen magyar nyelven folyik.
1990-től lehetővé vált a kárpátaljai fiatalok magyarországi továbbtanulása. Ekkor 11-en, egy évvel később 27-en, 1992-ben 53-an, 1993-ban 80-an, 1994-ben 84-en, 1995-ben pedig 88-an kezdték meg magyarországi egyetemi, főiskolai tanulmányaikat. Az 1995–96-os tanévben összesen 350 kárpátaljai diák tanult magyarországi felsőoktatási intézményekben. 1996-ban 66, 1997-ben 70, 1998-ban 78 kárpátaljai magyar diák fejezte be felsőfokú tanulmányait Magyarországon, de több mint 75 %-uk nem tért haza a diploma megszerzése után.
7. MÉDIA
A 2005-től a kárpátaljai magyarság két magyar nyelvű napilapszerű kiadvánnyal rendelkezik. Az történt, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség jelenlegi tulajdonában lévő Kárpáti Igaz Szó (a kiadásáért felel Erdélyi Gábor, hetente egyszer lát napvilágot, jelenlegi példányszáma: 3 103) c. anyalapból kiszakadt és azóta önállóan lát napvilágot Az igazi Kárpáti Igaz Szó (főszerkesztője: Kőszeghy Elemér, jelenlegi példányszáma: 8010), amelyet országos (Ukrajna 14 megyéjéből vannak előfizetői) közéleti lapként jegyeznek, lapalapítói Tisza FM Stúdió Kft. és a szerkesztőség kollektívája. A lap hetente háromszor jelenik meg, (kedd, csütörtök, szombat), heti példényszáma: 22 550.
2001-től jelenik meg a KMKSZ közéleti és kulturális hetilapja, a Kárpátalja (megbízott főszerkesztője Riskó György, példányszáma: 15 100). Három helyi lap magyar kiadásban is megjelenik: a Beregi Hírlapot (főszerkesztője Zubánics László, példányszáma: 3 700) magyar nyelven szerkesztik, míg az Ungvidéki Hírek (3 700 példányban), a Nagyszőlősi-vidéki Hírek (4.000 példányban) az ukrán változat tükörfordítása. Mindhárom lap lapalapítói a helyi önkormányzatok, a végrehajtó hatalom és a szerkesztőség kollektívája. A Beregszászi Polgármesteri Hivatal 2000-től Beregszász címmel (megbízott főszerkesztője: Papis Mihajlo, példányszáma: 1000) kétnyelvű kiadványt jelentet meg. A kárpátaljai magyar sajtótermékek választékát a Kárpátinfó (régebben Bereginfó) családi- és ifjúsági heti lap (főszerkesztője: Szoboszlai István, példányszáma 8750). Az Irka (főszerkesztője, P. Punykó Mária, példányszáma 5100) a Kárpátaljai Pedagógusszövetség gyermek- és pedagóguslapja. A Közoktatás (főszerkesztője, Marton Erzsébet, példányszáma 5100) a KMPSZ Irka című lapjának melléklete. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége kiadásában jelenik meg a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának szintén negyedéves folyóirata, az Együtt c. irodalmi, művészeti, kulturális kiadvány, havi alkalommal a Kárpátaljai Magyar Krónika Beregszászban, a Tiszaháti Hírmondó Tiszapéterfalván. Több településen indult hasonló közösség építő és egyházi havilap. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség támogatásával 2003-ban Ukrajnai Magyar Krónika címmel megyei terjesztésű magyar nyelvű hetilap jelentkezett (főszerkesztő: Bíró László, példányszám: 5000), amely aktuális kárpátaljai, ukrajnai és magyarországi híreket, kommentárokat tartalmaz. 2007 őszétől negyedévi kiadványkét lát napvilágot. Szakmai érdekvédelmi szervezetként 1998-ban jött létre a Kárpátaljai Magyar Újságírók Szövetsége, amelynek közel 70 tagja van. A szervezet támogatásával Ungváron épül a Kárpátaljai Magyar Médiaközpont és Magyar Ház. A legtöbb magyar nyelvű lap már internetes elérhetőséggel is rendelkezik.
Kárpátalján a Magyar Televízió adását az 1990-es évek végéig a hegyvidéki járások (Rahó) kivételével szinte mindenhol fogni lehetett. A Magyar Televízió 1-es műsorát sugárzó Tokaji 04-es csatornájú adó 1995. december 31-e után beszüntette működését. Különösen azoknak a kárpátaljaiaknak a számára okozott ez gondot, akiknek régi típusú vagy fekete–fehér televíziókészülékük volt. A műholdról sugárzott Duna Televízió adásai megfelelő vevőrendszer híján csak kevesek számára hozzáférhető. Mivel a magyarországi lapokra gyakorlatilag nincs előfizetés, sőt sok magyar család számára a helyi lapok járatása is nehézséget okoz, ezért a televízió és a rádió az egyetlen információforrásuk.
A kárpátaljai rádió magyar adásainak műsorideje évi 470 óra, a televízió adásideje évi 70 óra. (az adás a TISZA-1 műholdas csatornán fogható) Az Ukrajnai Rádió és Televízió Kárpátaljai Stúdiója Magyar Nyelvű Adások Főszerkesztősége (felelős szerkesztője Kulin Zoltán) szerződéses kapcsolatban áll a Magyar Televízióval és Rádióval, illetve 2003 őszétől kéthetente önálló műsorral jelentkezik a Duna TV „Régiók” című közéleti magazinjában.
8. EGYHÁZI INTÉZMÉNYRENDSZER, VALLÁSGYAKORLÁS
A kárpátaljai magyarok a református, a római katolikus és a görög-katolikus egyházak keretein belül gyakorolják hitüket. Ezeknek az intézményeknek a becslése szerint Kárpátalján kb. 100 ezer református, 65 ezer római katolikus és 30 ezer görög katolikus vallású magyar él.
A Kárpátalja gazdasági és kulturális életében évszázadokon át meghatározó szerepet játszó – többségében magyar ajkú – zsidóság főként a holocaust következtében mára lényegében eltűnt. Kárpátalján – hivatalos adatok szerint – napjainkra alig 3000-en maradtak, ebből magyar ajkú, közel félezer, akik a Kárpátaljai Magyar Zsidók Egyesületébe tömörültek.
Minden felekezet számára komoly gondot jelentett a korábbi évtizedekben a paphiány. Az utóbbi néhány évben azonban jelentős előrelépés történt ezen a téren, mivel korlátozott számban ugyan, de kárpátaljai magyar fiatalok is tanulhatnak magyarországi és erdélyi egyházi felsőoktatási intézményekben.
Ma a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház kárpátaljai kerületeiben mintegy harminc lelkész szolgál, s jelenleg több, mint 15 római katolikus papnövendék tanul Magyarországon. A magyarországi római katolikus egyház szerzetespapok küldésével igyekszik segíteni a krónikus lelkészhiányon. 2002-ben II. János Pál pápa bullájával egyházmegyei rangra emelte az apostoli kormányzóságot, amelynek első megyéspüspökévé Majnek Antalt nevezte ki.
A nehéz gazdasági helyzetben a lelki szolgálat mellett a katolikus egyház kiterjedt és egyre pótolhatatlanabb karitatív tevékenységet fejt ki a kárpátaljai hívek körében, akik közül sokan fordulnak felé anyagi támogatást is remélve. Jelenleg csaknem minden római katolikusok által is lakott kárpátaljai településen működik karitatív csoport. A katolikus egyház a segélyszállítmányok elosztásának szervezése mellett hét ingyenes patikát működtet Nagyszőlős központtal, és ingyen konyhát tart fenn ugyancsak Nagyszőlősön, valamint Técsőn.
A katolikus egyház – látván, hogy minden rászorulón nem tud segíteni – a segélyezés hagyományos módszereit megtartva új utakat keres: megpróbál segíteni híveinek a gazdálkodásban és vállalkozásban. A római katolikus fiatalság nevelésére az egyház Munkácson katolikus líceumot hozott létre. Új hajtás címmel havi lapot ad ki.
A református egyházon belül 3 esperesi megyében 97 gyülekezet működik (1988-ban számuk 81 volt). Az utóbbi időben 15 új parókia épült, és 4 református líceumban (Nagydobrony, Nagybereg, Tivadarfalu, Técső) folyik oktatás. Közel 40 lelkész tevékenykedik, több mint 50 diák tanul külföldön teológiát. Püspök: Zán Fábián Sándor. Küldetés címmel havi lapot ad ki. Több parókia is jelentette meg egyházi kiadványt. Az egyház Sion néven rádióadást sugároz.
A református egyház is a nélkülöző hívek segélyezését tekinti egyik fő feladatának.
A megye négy református és egy római katolikus és egy görög katolikus líceumának működtetése mellett az egyház úgy is kiveszi részét a magyarság képzésének feladatából, hogy állandó használatra a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolának adta át a Beregszász központjában álló épületét, amelyet visszakapott az államtól.
A görög katolikus egyháznak több mint 100 temploma van (1941-ben még 400 volt). Kárpátalján ugyanakkor hivatalosan 264 görög katolikus parókia van bejegyezve. Az egyház legégetőbb gondja egykor elkobzott ingatlanjainak visszaszerzése. Sok településen ugyanis tíz évvel a görög katolikus egyház működésének engedélyezését követően a hívek még mindig a szabad ég alatt vesznek részt a szertartásokon. A paphiány enyhítésére az ungvári szemináriumban és külföldön folyik a lelkipásztorok képzése. Püspök: Milan Sasik. A magyar görög katolikus hívek vezetője dr. Bendász Dániel esperes, a beregszászi esperesi kerület vezetője. 1 magyar tannyelvű líceumban (Karácsfalva) folyik oktatás. Megmaradni címmel havi lapot adnak ki.
A kárpátaljai görög-katolikus egyház másik nagy gondja az, hogy a papság 30 százalékát kitevő nacionalista érzelmű ukrán papok szeretnék a közvetlen római fennhatóság alá tartozó munkácsi görög katolikus egyházmegyét a többmilliós galíciai (immár kijevi központú) görög katolikus főegyházmegyéhez csatolni. A papság 70 százaléka erről azonban hallani sem akar, annak ellenére sem, hogy a Szentszék diplomatát is küldött az ügyben Ukrajnába, aki arra igyekezett rábeszélni a kárpátaljai papokat, hogy névleg ismerjék el a galíciai főegyházmegye fensőbbségét, de továbbra is maradjanak római fennhatóság alatt. A kárpátaljai görög katolikus lelkészek még ezt az áthidaló megoldást is elvetették, mondván, hogy a munkácsi egyházkerület soknemzetiségű, s egy ilyen lépéssel elveszítenék a hívek nagy részének támogatását.
9. JAVASLATOK, FELADATOK A JÖVŐBE AZ UMDSZ STRATÉGIAI PROJEKTJEI , CÉLPROGRAMJAI ALAPJÁN
(2008–2011)
Az UMDSZ véleménye szerint a határon túli magyarság létét tartó négy pillér: az Európai Unió kereteiben való nemzetegyesítés – amely garantálná a szülőföldön való megmaradást – a kedvezménytörvény, az autonómia és a kettős állampolgárság. Ez az a négy dolog, amelyről nem szabad lemondania sem a határon túli magyarságnak, sem a Magyar Köztársaság mindenkori kormányának. Az UMDSZ megértéssel viszonyul az új magyar kormány reformtörekvései iránt, reméli, hogy az új struktúrák által biztosított határon túli támogatások mértéke nem fog csökkeni, Kárpátalja és Vajdaság magyarsága, intézményei továbbra is prioritásban részesülnek, különös tekintettel a gazdaságra és az oktatásra.
I. Kárpát-medencei politikai stratégia:
  • Kapcsolattartás a MeH szakállamtitkárságával, amely a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozik;
  • Részvétel a Magyar-Magyar Kormányzati Konzultáció és a Regionális Egyeztető Fórum munkájában;
  • Állandó kapcsolattartás a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF) tagszervezeteivel;
  • Kapcsolattartás a magyar országgyűlés külügyi, illetve határon túli magyarok bizottságával;
  • A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) munkájában való részvétel, különösen a gazdasági, oktatási-kulturális és a határ menti önkormányzati együttműködés területén.
II. Az ukrajnai regionális politikai stratégia:
  • Hatékony lépések megtétele Ukrajna és a Magyar Köztársaság együttműködésének bővítése érdekében;
  • Ukrán-magyar vegyes bizottságok munkájában való részvétel az ukrajnai magyarság kisebbségvédelme érdekében;
  • Az ukrajnai magyarság érdekképviseletét felvállaló és egy-egy politikai párttal rendelkező UMDSZ és a KMKSZ és az általuk elindított stratégiai fontosságú programok nem nélkülözhetik az anyaország fokozott támogatását;
  • A helyi magyarság szülőföldön maradásának elengedhetetlen feltétele az egzisztenciális biztonság megteremtése a különböző támogatási formák érvényesítése útján, munkahelyteremtő befektetések támogatása a munkanélküliség felszámolása érdekében;
  • Az autonómia különböző formáinak megteremtése (kulturális és egyéni autonómia, nemzetiségi önigazgatás, stb.);
  • Biztosítva legyen az anyaországgal való szabad kapcsolattartás a schengeni rendszerhez való csatlakozás után is;
  • Ukrajnai Magyar Egyeztető Tanács létrehozása, hatékony működésének elősegítése. Ennek első lépése megtörtént azáltal, hogy a két politikai érdekvédelmi szervezet Unió Alapítvány hozott létre a magyar-magyar kapcsolattartási támogatás lebonyolítása érdekében.
III. Az ukrajnai magyarságot érintő általános témakörök
  • Az 1944-1945-ben elhurcoltak rehabilitációjáról szóló törvénytervezet;
  • Az ukrajnai territoriális berendezkedéséről szóló törvénytervezet;
  • A kisebbségi törvénytervezet;
  • Az ukrán-magyar kisebbségi vegyes bizottságban való együttműködés;
  • A nemzeti kisebbségek garantált képviseletének intézményesítése Ukrajna Legfelsőbb Tanácsában;
  • Az Ukrajnai nyelvtörvény szinkronizálása a „Kisebbségi és regionális nyelvek európai Chartájával”;
  • A nemzeti-kulturális autonómiáról szóló törvénytervezet elfogadása, annak intézményrendszerének létrehozása;
  • A koalíciókban való együttműködés lehetősége, közös kárpátaljai koalíció létrehozása;
  • Közös egyházpolitika és egyháztámogatás kidolgozása;
  • A már bevezetett schengeni vízum- és kishatárforgalomi engedélyek kiadásának megkönnyítése Kárpátalján.
1.) KÁRPÁTALJAI MAGYAR OKTATÁSÉRT ALAPÍTVÁNY. Az UMDSZ kezdeményezésére 2004 őszén jött létre, alapítói: UMDSZ, Kárpátaljai Református Egyház, Kárpátaljai Római Katolikus Egyház és a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség.
További stratégiai fejlesztési cél:
I. Az állami és egyházi magyar tannyelvű gimnáziumok, líceumok fejlesztésének támogatása:
  • Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium;
  • Ungvári Drugeth Gimnázium;
  • Técsői Református Líceum;
  • Tivadarfalvi Református Líceum;
  • Nagyberegi Református Líceum;
  • Nagydobronyi Református Líceum;
  • Munkácsi Szent István Római Katolikus Líceum;
  • Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum.
II. A felsőfokú alapítványi és állami tanintézmények további fejlesztése, közös támogatási koncepció kidolgozása:
  • A Kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola,
  • az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar tanszékeinek (filológiai, történelem, matematika) tanszékeinek összevonásával Magyar Főiskolai Kar beindítása.
  • a Hungarológiai Központ,
  • a Munkácsi Humán-Pedagógia Főiskola Magyar Tagozata,
  • a Szlavisztikai Egyetem ungvári fiókintézete magyar tagozata.
III. A középfokú iskolák, általános iskolák elemi iskolák, óvodák további fejlesztése, közös támogatási koncepció kidolgozása.
3.) AZ UNE MAGYAR HUMÁN ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR támogatási és fenntartásának önálló programja. Az UMDSZ kezdeményezésére a Miniszterelnöki Hivatal a program fő támogatója.
4.) SZÜLŐFÖLDI ÖSZTÖNDIJAK RENDSZERÉNEK KIALAKITÁSA.
A Határon Túli Magyar Ösztöndíjtanácsok rendelkezésére álló keretösszeget a szülőföldjükön akadémiai szintű tanintézetekben tanuló diákok támogatására kellene fordítani, olyan hiányszakmák felkarolására, amelyek fontosak a magyarság szülőföldjén való boldogulásának biztosításához.
5.) AZ UKRÁN-MAGYAR TÖRTÉNÉSZ BIZOTTSÁG. Fenntartásának önálló programja. Az UMDSZ kezdeményezésére 2005. április 14-16-án Kijevben tudományos konferenciára került sor Ukrajna és Magyarország: közös történelmi múlt és jelen címmel. A konferencia végén megalakult a 7-7 fős vegyes bizottság, amely a további kutatások irányvonalát szabja meg. A konferencia anyagai egy kétnyelvű tudományos kiadványban kerültek összefoglalásra.
  • Stratégiai fontosságú program: Ukrán-magyar történész bizottság fórumát évente meg kell tartani Kijevben, akár a Kijevi Magyar Napok keretében is. Anyagi támogatását biztosítani kell.
6.) OKTATÁSI-NEVELÉSI TÁMOGATÁSOK PROGRAMJA. A kedvezménytörvény értelmében a kárpátaljai kifizetések levezénylője az UMDSZ által létrehozott KAMOT Jótékonysági Alapítvány. A jól szervezett csapatmunkának és a kiépített rendszernek köszönhetően 2003-tól minden kárpátaljai pályázó kézhez vehette az oktatási nevelési támogatást, a kárpát-medencében egyedi jelenség, hogy Kárpátalján „a házhoz viszik” a pénzt a helyi bankok közreműködésével.
  • Stratégiai célfeladat: az óvodás korú gyermekek is kapjanak oktatási nevelési támogatást.
7.) STÁTUSZIRODÁK. 2004-től az UMDSZ szervezésében a Kedvezménytörvény ukrajnai végrehajtása céljából létrejött az Ungvári Központi Információs Iroda és hálózata. A Magyar igazolvánnyal és a Magyar hozzátartozói igazolvánnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek száma meghaladja a 138 ezret, a magyar lakosság számarányához viszonyítva Kárpátalja vezet a Kárpát-medencében. Az iroda kezeli a diák, pedagógus és oktatói igazolvány kérelmeket is. Munkájuk mellett más területen is nyújtanak hasznos tanácsokat.
  • Stratégiai célfeladat: támogatni továbbra is a státuszirodák tevékenységét, a pedagógusoknak járó szakkönyvvásárlási programot, az utazási kedvezményeket, bővíteni kell a Magyar igazolvány tartalmát más kedvezményekkel is.
8.) FELSŐ-TISZA-VIDÉKI SZÓRVÁNY PROGRAM
A szórványban élő magyarság iskoláinak, egyházi iskoláinak, vasárnapi iskoláinak és a magyar nyelv fakultatív oktatását vállaló tanintézetek további fejlesztése, közös támogatási koncepció kidolgozása. A szórványoktatási program közös felelősségvállalása (vasárnapi iskolák). Magyar osztályok indítása azon településeken is, ahol a gyermekek létszáma nem felel meg az állami kritériumoknak.
  • Stratégiai cél: Az UMDSZ által támogatott szórványprogram gondozását a técsői tanintézmény és líceum vállalta fel. Ennek a bázisán épülne fel a Szórványkollégium is, amely korszerű környezetet biztosítana a szórványból ide jelentkező tanulóknak.
9.) MESTERKÉPZŐ AKADÉMIA
Magyar nyelven is oktató kárpátaljai szakközépiskolák támogatáspolitikájának felülvizsgálata. Megoldásra váró probléma: egyre kevesebb betanított szakmunkással rendelkezik a kárpátaljai magyar nemzetközösség, miközben a főiskolai diplomásokra volt helyezve hangsúly, körünkben egyre több a főiskolai diplomával rendelkező munkanélküli. Azonban munkaerőhiány tapasztalható az asztalos, szabó, kőműves, ötvös-mesterek, kovácsok, burkolók, falfestők, lakatosok, villanyszerelők, stb. területén.
  • Stratégiai célfeladat: a Makkosjánosi Polgármesteri Hivatal területén létre kell hozni a Mesterképző Akadémiát.
  • A Mesterképző Akadémia együttműködésének megszervezése a szakmunkástanuló-képzésben az oktatási intézetekkel.
  • A mikro-, kis-, és kézipari vállalkozások EU-szintű szakmai képzések és továbbképzésének koordinálása. Kapcsolatfelvétel a magyarországi Ipartestületek Országos Szövetségével (IPOSZ),
  • Magyarországi szakemberek, intézetek bevonása a Mesterképző Akadémia munkájába, mester-inasok kiajánlása a magyarországi gyakorlatra, stb.
10.) AZ UMDSZ KÖZMŰVELŐDÉSI AKCIÓI, PROGRAMJAI
1. Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet létrehozása és működtetése.
Stratégiai célfeladatok:
A beregszászi Európa Magyar Házban került kialakításra a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet.
Intézményfejlesztés kialakítása megyei szinten. A kárpátaljai magyar közművelődési intézményhálózat fejlesztésére vonatkozó elképzelések kidolgozása, s azok fejlesztési programjának támogatása stratégiai célfeladat.
  • Művelődési házak, klubok;
  • Könyvtárak;
  • Kiállítótermek és múzeumok;
  • Hivatásos és amatőr hagyományőrző egyesületek;
  • Egyéb kulturális intézmények;
  • A közművelődési szakember-továbbképzés kidolgozása, megszervezése;
  • A szórványmagyarság kulturális életének fellendítése, közös programok megszervezése és lebonyolítása;
  • Internet-hozzáférés biztosítása tanintézmények, könyvtárak, művelődési házak, polgármesteri hivatalok, történelmi egyházak, civil szervezetek, s más magyar szervezetek részére;
  • A kárpátaljai magyar média és könyvkiadás támogatása és fejlesztése.
2. Kárpátaljai Magyar Nívódíj. Az UMDSZ alapította ezt a díjat, erkölcsi elismerésben részesülnek és kapják azok, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a kultúra, oktatás, a gazdaság stb. területén.
  • Stratégiai cél: folytatni kell a megbecsülést minősítő díjak évente történő kiosztását.
  • Kitüntetésre jelöltek listájának összeállítása és eljuttatása a magyar állami és szakmai kitüntetéseket koordináló bizottságokhoz.
3. Hagyományos rendezvények. Folytatni kívánja a nagy múltú Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivál, a rangos Kijevi Magyar Napok, a sztálinizmus áldozatait szimbolizáló Szolyvai emlékpark és a Dolhai kuruc emlékmű koszorúzási ünnepségeket, a magyar nemzeti évfordulókhoz kapcsolódó országos és regionális rendezvényeket, kiállításokat, író-olvasó találkozókat, zenei hangversenyeket, színházi bemutatókat, stb.
Stratégiai cél: Az UMDSZ továbbra is a koordinátor, szervező, társrendező feladatokat vállalja és e tekintetben szorosan együttműködik a szövetség társszervezeteivel.
4. AZ UMDSZ kegyeleti akciói. Felkarolta és kezdeményezte az ungvári, majd a beregszászi II. világháborús hősi magyar katonai temetők felújítását, gondozását. Támogatja a derceni dombon egy egységes katonai temető létrehozását
  • Stratégiai célfeladat: a Szolyvai Emlékpark-bizottság kutatói és állagmegőrző munkájának további támogatása, a csonka-beregi, nagykaposi elhurcoltak nevének megörökítése, vizes-blokk és haranglábbal ellátott kápolna felépítése, a magyar katonai temetők gondozása a közalapítványok bevonásával.
11.) AZ UMDSZ ARCULAT KIALAKÍTÓ PROGRAMJA MAGYARLAKTA TELEPÜLÉSEKEN
Az UMDSZ közreműködésével a KHÖT beindította a címer, címeres zászló programot a magyar lakta településeken. 2006-tól több mint 80 település kapott címert és címeres zászlót.
  • Stratégiai célprogram: további magyar lakta települések bekapcsolása címer, címeres zászló programba. A Szülőföld Alap Iroda pályázati támogatásával tovább folytatni a programot a magyarlakta településeken. Továbbá a magyarság intézmények ellátása magyar nemzetiszínű lobogókkal.
11.) AZ UMDSZ E-MAGYAR PROGRAMJA.
A magyar kormány támogatásnak köszönhetően info-pontok létesültek a tanintézetekben, szociális központokban, modern számítástechnikai eszközökhöz is hozzájutottak, e-Magyar pontok működnek a hágón túli városokban. Az UMDSZ közreműködésével a KHÖT a magyar lakta településeken a lassúnak tartott telefon-modemmel szemben beindította az információ gyorsabb áramoltatását elősegítő rádióhullámos Kárpátaljai Magyar E-CenterTeleNet programot a Szülőföld Alap támogatásával, 2006-tól már több mint háromszáz intézmény kapott internet-hozzáférhetőségi lehetőséget és felszerelést.
Stratégiai célprogram: tovább intézmények bekötése az internet-hálózatba. A Szülőföld Alap Iroda pályázati támogatásával tovább folytatni az internetezési programot a magyarlakta településeken.
A magyarlakta járásokban működő tanintézetek számítógéppel való ellátása.
12.) TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM.
I. Elhúzódó befektetési programok kezelése. Stratégiai célprogram:
  • Ungvári Dayka Gábor Középiskola épületszárnyának befejezése.
  • Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház rekonstrukciójának befejezése.
  • Beregszászi Járási Kórház új szárnyának befejezése.
  • Ungvári Médiaközpont- Magyar Ház építésének befejezése.
  • Európa-Magyar Ház (Beregszász) befejezése.
II. Új befektetési programok indítása. Stratégiai célprogram:
  • Egy sor oktatási, művelődési intézmény rekonstrukciójának megkezdése
  • Az Ungvári Drugeth Gimnázium kibővítése új épületszárnnyal
  • A Beregszászi Gimnázium épületének felépítése
  • Szórványkollégium létesítése Técsőn, stb.
  • Makkosjánosi Mesterképző Akadémia Központjának létrehozása, stb.
14.) GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS MUNKAHELYTEREMTÉSI PROGRAMOK. Szóba jöhető támogatási források: Szülőföld Alap, Szülőföld program, stb.
I. Falugazdász hálózat. Stratégiai célprogram: További hálózat kiépítésében többek között számítunk a Földművelődés-ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium patronálására, segítségére. Stratégiai cél. Az önkormányzatok területén:
  • Kísérleti farmergazdaságok működtetése.
  • Körzeti-falugazdász irodák létesítése (felszerelése számítógépekkel, internetezési lehetőség biztosítása, az iroda munkatársainak magyarországi szakmai képzése, stb.)
II. Stratégiai célprogram: A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Corvinus Támogatásközvetítő Zrt. által patronált programcsomag.
  • EU-pályázati önrész biztosítása.
  • Gazdasági és népművészeti, kézműves kiállítások támogatása, a Kárpátaljai magyar vállalkozók napjának budapesti megszervezése, támogatása.
  • Ismeretterjesztő és gazdasági kapcsolati tőkét biztosító rendezvények szervezése. Gazdasági honlapok működtetésének, területfejlesztési programok kidolgozásának támogatása.
  • Felnőtt-képzési, munkahelyteremtő oktatási programok szervezése (falusi vendéglátói tanfolyamok szervezése, falusi zöldturizmus, e-Biznesz, hogyan írjunk EU-s pályázatot, stb.
III. Kárpátaljai Földprivatizációs program. Stratégiai célprogram: Az Új Kézfogás Közalapítvány által patronált programnak köszönhetően eddig közel 20 ezer gazdálkodó kapott térítésmentesen állami okmányt a föld magántulajdonáról. Az ez irányú munkát tovább kell szorgalmazni a következő területeken:
  • A volt állami gazdaságok földterületének privatizációjához való hozzájárulás.
  • Háztáji földek privatizációjának beindítása.
  • Az Önkormányzati földhatárok térképe elkészítésének támogatása.
  • A késlekedő mikrohitel program beindítása
VI. A gazdasági és az önkormányzati munka területén további stratégiai célfeladat:
  • Uniós támogatások közös pályázása és megvalósítása.
  • A határokon átnyúló közös pályázati projektek készítése, térségfejlesztési és gazdasági kapcsolatok fejlesztése.
V. Szülőföld program keretében ama magyarországi befektetők támogatása, akik Kárpátalján akarnak céget alapítani, munkahelyet teremteni a magyar nemzeti közösség számára.
  • Szülőföld program támogatási részében javasoljuk a következő módosítást: mivel a kárpátaljai magyarság döntő része agrárterületen él, ezért a mezőgazdasági termelés, feldolgozás, értékesítés kapjon prioritást az ipari befektetések támogatásával szemben.
  • Falusi Zöld Turizmus mozgalmának támogatása, oktatási tanfolyamok szervezése Visk, Técső, Csetfalva, Jánosi, Nagydobrony, Mezővári, Bene, Tiszapéterfalva után Rahón, Dédában, Eszenyben, Kisgejőcön, Beregrákoson, Dercenben.
  • Kárpátaljai gazdálkodók, vállalkozók támogatása, részükre oktatási programok szervezése, a vállalkozásfejlesztési központok közös honlap-adatbázisának létrehozása, pályázati források felkutatása.
15.) HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS KONCEPCIÓJÁNAK TOVÁBBI BŐVÍTÉSE. Az Európai Unió bővítése után fontossá válnak a kárpátaljai magyarok számára is a különböző projektek indítása, a meglévők bővítése, új együttműködési formák bevezetése a MeH kül- és biztonságpolitikai államtitkársága vezetőinek támogatásával a regionális együttműködés új lehetőségeinek igénybevétele. Stratégiai célprogram:
  • Határátkelőn kialakult hatalmas sorok kezelése, felszámolása, az anyaországba utazó kárpátaljai magyarok méltányos kezelése.
  • Új határátkelők megnyitásának kezdeményezése. A Nagypalád—Nagyhódos-Kispalád átkelő megnyitása. A szalókai vasúti átkelő híd személyforgalmi úttá való átszervezése, megnyitása a helyi lakosság számára.
III. A határ menti régiók fejlesztésének közös stratégiája. A Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal, a Megyei Tanács, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés közös patronálásával.
  • A kétoldalú befektetési, kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok elősegítése, támogatása.
  • Jó szomszédsági napok közös támogatása.
  • Falunapok, testvér települési kapcsolatok kialakításának, ápolásának elősegítése és támogatása.
16.) SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOK
Stratégiai célprogramok:
  • A Kárpátaljai Magyar Egészségügyért Alapítvány működtetésének megszervezése az Egészségügyi Minisztérium patronálásával, amelyhez bázist a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Osztálya biztosítana 2008-tól.
  • A sürgősségi lakossági ellátás programjának megszervezése. Stratégiai célfeladat: A Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Osztály Katasztrófavédelmi és Egészségügyi Központja bázisán létre kell hozni (Műszaki egészségügyi felszerelésekkel ellátni) a magyarországi és EU-s támogatással a Kelet-Európai Sürgősségi, Onkológiai, Kardiológiai, Traumatológiai Ukrán-Magyar Konzultációs Központot a Kárpátaljai Magyar Egészségügyért Alapítvány keretében, amely fölött a Nyíregyházi Jósa András Kórház, illetve Sürgősségi Főosztálya vállalna szakmai védnökséget.
  • A magyarországi szociális és egészségügyi támogatások és kedvezmények fogadási feltételeinek elősegítése és biztosítása.
  • A Beregszászi Katasztrófavédelmi Központ anyagi-műszaki bázisának fejlesztése, működési feltételeinek elősegítése.
  • Központi raktár létrehozása és feltöltése a rendkívüli helyzetek és katasztrófák esetére.

link egy hírhez

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu