Beszélgetés MOLNÁR PÁLLAL angol Balassi-fordításról

MNYKNT.HU

Eddig kevesebb mint tíz Balassi-verset fordítottak angolra az európai költőóriás elhunyta óta eltelt évszázadokban. Most harmincnyolc Balassi-vers átköltésével rukkolt ki Peter V. Czipott kaliforniai műfordító. Az alkotások kétnyelvű kötetben jelentek meg Toll és Szablya – The Pen and the Sword címmel, a könyvet a Kairosz adta ki. A kötet szerkesztője Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke. Őt kérdeztük.

–Elnök úr, hogyan válik költővé egy Amerikában, Los Angelesben született fiú, emigráns magyar szülők gyermeke?

–Kellett hozzá néhány évtized Czipott Péternek. Ő egyébként természettudós, kutató; az irodalomban elsősorban műfordító, saját verseket nem ír, legalábbis a nyilvánosságnak nem. Elsősorban prózát fordított, többek közt Szerb Antaltól, ezt a londoni Alma adta ki. A versekhez John Ridland Balassi-kardos költő vonzotta, ez az irodalmi kiválóság lefordította a János vitézt, kilencéves munkával, csak a finomításra is esztendőket szánt. Utána az én biztatásomra fordított három Balassit. Ebben már együttműködtek Czipott Péterrel, a fordítások felett mindkettőjük neve áll. Egyébként más magyar költőket, köztük  Radnótit, Márait, Kosztolányit, Jókai Annát, és sok mást fordítottak együtt. Ridland néhány éve elhunyt, így az újabb Balassi-strófákat Czipott már egyedül formálta angol nyelvre: ezt a munkát is az én serkentésemre végezte el. Ám örömét lelte benne, ő nemcsak megérteni, hanem élvezni is tudja Balassi költészetét. Nagyon megérdemli a műfordítónak járó Balassi-kardot.

–Hogyan talál rá Balassira, akit már a magyar nagyközönség se nagyon olvas? És mit remélünk angolra fordítva?

–Már tőlem függetlenül, John Ridland Balassi-kardos kaliforniai költőnek köszönhetően rátalált Balassira, John ugyanis bevonta Pétert abba a munkába, amelyet én kértem tőle. Együtt fordítottak le három Balassi-verset. Mindketten élvezték a nemes feladatot. A mostani angol fordítás valószínűleg fölemelően sikerült, mert Peter V. Czipott tudja, hogy Balassit fordítani csak zseniálisan szabad… Lesz majd értékelője, mert elküldtem a kötetet Ross Gillett balassi-kardos ausztrál költőnek-műfordítónak, s ő jelezte, hogy karácsony és újév között belemerül a kötetbe, és majd ír róla egy ausztrál folyóiratba. Péter közölte, hogy érdeklődéssel várja Ross Gillett értékelését. Mint vallja: ha bírálják a fordításokat, az sem a világ vége; mindenesetre minél több fordítás van, annál jobban megközelíthető az angol nyelvű olvasónak.

–Hogyan talál rá Czipott Péter műfordítóra Molnár Pál, és hogyan találja meg a műfordítót a Balassi Bálint-emlékkard?

–Lényegében John Ridland Balassi-kardos amerikai műfordító révén találkoztam Czipott Péterrel. John öregnek, gyengének érezte magát ilyen nagy repüléshez, fagyos téli utazáshoz, nem tudott eljönni 2010-ben Bálint napján a Gellért szálló gobelintermébe, hogy átvegye a szablyát, ezt Czipott Péter tette meg helyette. Péter ekkor az esztergomi Ferences-templomban, a kardszentelő Balassi-misén a Balassi-emlékérmet, Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrász alkotását vehette át Kiss-Rigó László püspökről. Ez a mise egy nappal a kardceremónia előtt zajlott. Mindkettőn énekelt az esztergomi kórus. A mise izgalmában az egyik karddal megvágtam a kezem. Másnap a kötést mutatva ezt megemlítettem az egyik kórustag hölgynek, aki megkérdezte: „Magáé volt az a gyönyörű vér?…”

–Mi is a Balassi Bálint-emlékkard? Hogyan köti össze a kontinenseket?

–A Halotti beszéd óta, azaz nyolc évszázada nem történt meg irodalomtörténetünkben, hogy magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj eljusson mind az öt kontinensre. Az 1997-ben általam alapított Balassi-kardnak ez sikerült. Tokiótól Santa Barbaráig, Jyväskylätől Kinshasa-Kongóig, Sao Paulóig, Melbourne-ig eljutott a Bonyhádon kovácsolt szablya. Eddig Fazekas József kardkovács 49 mesterremekét vették át magyar és külföldi irodalmárok, 2023-ban az 50. és 51. szablyát csókolhatják meg – ez kötelező a liturgiában – a kitüntetendő alkotók. Lengyel, cseh, orosz, kongói, olasz, portugál, török, francia, bolgár, örmény, brazil, észt poéta nyújthatta ki kezét a kardért. És legutóbb Elena Dumitru román műfordítónő magyarul mondott beszédet a papi szeminárium dísztermében, és vastapsot kapott. Azaz román ember magyarul mondott beszédéért Budapesten vastaps – ilyen még aligha volt a történelemben.

–Tényleg: hogyan szól Balassi angolul? Balassi régies magyar nyelven ír, az angolt is vissza kellett régiesíteni 16. századira? Hogyan küzdött meg Czipott Péter a Balassi-versekkel?

–Nem régiesítette a szöveget, noha erre az angol irodalomban kínálkoznak volna jó példák, sőt Balassi karakteréhez illeszkedő költő is alkotott akkor arrafelé. A Balassi kor szellemét próbálta idézni, de archaizmusok nélkül. Ezt magától Czipott Pétertől tudom, ugyanis magas színvonalú elemzést írt erről a kérdéskörről a most megjelent kötet számára: az én előszavam után az övé olvasható. Ez az esszé is úttörő a műfordítás témakörében, ez is emeli a kötet irodalomtörténeti jelentőségét.