DÉNES LÁSZLÓ (NAGYVÁRAD)

Érmindszenten járva – amit a román kommunisták 1957-ben „átkereszteltek” Sat Ady Endre-re, a magyar kommunisták pedig ennek nyomán Adyfalvára – megcsodáltam a költő szülőházának falán lévő, különös formájú és kivitelezésű homokkő szobrot, Színi Sebő Zoltán alkotását. Ez valójában egy félalakos dombormű, azt nem sikerült kiderítenem, hogy eleve ilyennek készült-e, egyes források szerint 1935. szeptember 24-én avatták föl a kis nádfedeles régi ház homlokzatán. A dombormű avatásán Tabéry Géza méltatta Ady Endrét.

Forrás: Dénes L. FB

A szobrász egy különös és tragikus sorsú, érdekes ember lehetett, nem tudni róla sokat, Nagyváradon született, Albániában halt meg, s noha csak szobrászként van feltüntetve az online világenciklopédiában, egy budapesti aukción nemrég egy 1930-as, Balaton-part című festménye is feltűnt. Korabeli sajtóhírek szerint a visszatéréskor ő restaurálta azt a Szigligeti Ede-szobrot, amit 1941 februárjában állítottak vissza a váradi színház elé, ahol ma is áll. Viszont az életrajzában az is szerepel, hogy emlékét „a nagyváradi városi ravatalozó homlokzati domborműve őrzi”. Ez egy rejtélyes megfogalmazás, talán a helytörténészek utánajárhatnának, mi van mögötte, ugyanis „városi ravatalozóként” a váradiak az itteni köztemetőben lévő, 1936-ban felhúzott, krematóriumként is szolgált épületet értik, ahonnan manapság is temetnek, s amit városi kápolnának is neveznek, ám ennek homlokzatán semmiféle dombormű nincsen. Vagy volt, és eltüntették, vagy nem ezen állt valaha Színi Sebő Zoltán (írják Színi-Sebőnek is) domborműve…