Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Közismert-e még a nyakhegedű, göreb, ösztöke?

2017.06.14. szerda, 16:58

1 076 megtekintés

 H. TÓTH ISTVÁN (PRÁGA, CSEHORSZÁG – KECSKEMÉT)

Daniss Győző: Mit jelent? Diákszótár (3200 szó magyarázata 40 tematikus csoportban). Tinta Könyvkiadó. A Tinta-szótárak sorozat 3. tagja. Budapest. 2016. 408 oldal


A 2017. esztendő olyan jelentős évfordulókban bővelkedik, melyek szervesen kötődnek a világ magyarságának társadalom- és művelődéstörténetéhez is. Örvendünk, örvendhetünk, mert ezek mindegyike alkalmat nyújt, lehetőséget teremt ahhoz, hogy újra és újra együtt gondolkodhassunk, ünnepelhessünk. Messze kimagaslik a jelentős ünneplésre késztető események közül az a tény, hogy kétszáz éve, 1817. március 2-án Nagyszalontán, egy szegény református családban megszületett Arany György és Megyeri Sára tizedik gyermeke, Arany János, aki a magyar nyelv szókincsgazdagsága terén máig világító fáklya, hegyre épült város, só és mérce nekünk, magyar anyanyelvűeknek és magyarul beszélő, olvasó, író embereknek egyaránt. Igen, 2017 Arany János-emlékév… Ezt az esztendőt Magyarország Országgyűlése és a Magyar Tudományos Akadémia közös akarattal, egybehangzó tisztelettel és nagyrabecsüléssel Arany János-emlékévnek nyilvánította. Ennek a rangos rendezvénysorozatnak, magának az Arany János-emlékévnek a fővédnöke Lovász László világhírű matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lett. Ez idő tájt olyan generációk élnek az anyaországban és a határainkon túl, amelyek életében érdeklődéssel, szenvedélyes figyelemmel, élénk vitával, komoly lelki beleéléssel olvasott szemelvény volt Arany János Toldi című elbeszélő költeménye. Azért éltem az előbb nyomatékos kifejezésekkel, mert korunkban, például a klasszikus műveltséget adó szépirodalmi olvasmányok iránti érdeklődés terén drámai erejű az értékvesztés, az értékváltás – mindinkább az olcsóság, a felszínesség, a celebesség tör előtérbe, ráadásul ezek nyelv- és stílusvilága, szemlélete, történetmondása válik divatossá. Ezzel az írásommal a nagyszülők, a szülők és a klasszikus értékvilágú olvasmányokban járatosak felelősségét szándékozom erősíteni, jelesül úgy, hogy a Toldi lankadatlan kedvű olvasásához járulok hozzá egy újonnan megjelent szótár legalábbis körvonalakban történő láttatásával. Arról van szó, hogy miközben Arany Jánosra és az ő Toldijára vetettem vigyázó tekintetemet, mellém települt egy vadonatúj, de a régiségből intő szóanyagával a Tinta Kiadó majdnem rejtélyesnek is nevezhető kötete, Daniss Győző könyve. Ez a mindannyiunk számára hasznos szótár valósággal evokálta Borbély Szilárd itt következő gondolatait: „A szavaknak nagy erejük van, mert csak a szavak által létezik az emlékezet folyamatossága vagy épp szakadás áll be benne, amelyet a fikció ereje, nevezzük torzításnak, eltolásnak, behelyettesítésnek, elfedésnek, áthelyezésnek, bárminek, mégis csak a kitalálás, a szavak által újrarendezett emlékezet helyére kerülő összefüggéseket jelenti.”[1]

alt

A pünkösdi felvételen „a fénynyalábok úgy zuhannak, zuhognak, mint ama napon a Szentlélek kiáradása”.
S erről eszünkbe juthat a szép szavak áradása is, melyek jelen esetben egy szótárba vannak foglalva.
(Kép: H. Tóth István, saját)

Időutazásul

Aki kezébe veszi a Tinta Kiadó Budapesten Daniss Győző tollából megjelent, a nyakhegedűvel, a görebbel, az ösztökével és hasonlókkal foglalkozó legújabb diákszótárunkat, valójában egy olvasókönyv jellegű kötetet, az az érdeklődve szemlélődő olvasó a lehetőséget ragadja meg, és választ kap a rövid, frappáns címbeli kérdésre. Nem véletlenül, mert a Mit jelent? című kötet, amelyet Wacha Imre kiváló nyelvész lektorált, kétségtelenül a lehetőségek tárháza: egyszerre olvasmányélmény, időutazás, új jelentésvilágok felfedezése, a szövegekkel való merészebb bánni tudás biztonságának a megismerése, hogy csak a legnyilvánvalóbbakra utaljak.

Az oktatás berkein belül és kívül lévők: pedagógusok, diákok, szülők, olvasáskutatók, pedagógiai mérések szakemberei, illetőleg az oktatás mindennapjaival élénken foglalkozó politikusok, sőt a nagyvilágban szerte élő magyar nemzettársaink is egyaránt tudják, érzékelik, hogy valami nincs rendben a magyar nyelvű beszédműveltséggel, mellette a szövegértés kompetenciájával. A problémával közelebbről is kapcsolatban élők azzal is tisztában vannak, hogy a szövegértés sikerességéhez a beszédkultúra, az olvasástechnika és a helyesen írás megbízható szintű teljesítése, illetőleg művelése is szervesen hozzátartozik. Daniss Győző és a Tinta Kiadó is egyetért azzal az alapigazsággal, hogy a fejlett szövegértési kompetencia az eredményes ismeretelsajátításnak alighanem a legfontosabb előfeltétele, ezért is készült el a szótár. A szerző mindenekelőtt arra vállalkozott, hogy 40 témacsoportba rendezett 3200 szó magyarázatával járuljon hozzá a beszéd- és kiejtésgondozáshoz, a szövegértés és a helyesírástudás tanításához, valamint az ezekhez kapcsolódóan kialakult, megszerzett készségek és képességek fejlesztéséhez.

Nem hanyagolható el az a háttérismeret, miszerint Daniss Győző több évtizedes újságírói – nem magyartanári – pályája ismereteit is mozgósította a szülőként és nagyszülőként szerzett élményein, tapasztalatain túl, ezeket bele is építette jelen kötetébe. Aki elolvassa ennek a diákszótárnak a bevezetőjét (10–12. oldal), majd figyelmesen tanulmányozza a tartalomjegyzékét (5–9. oldal) és a szómutatóját (385–408. oldal), ezután át is lapozza a korunk mindennapi beszédében nem vagy nem túl gyakran használatos szavaink köréből szerkesztett 408 oldalas kötetet, pontosan látni fogja, hogy ez a könyv a tanítási gyakorlat és a klasszikusokat olvasó közönség valamennyi szereplőjének fontos és szükséges. Arról van szó, hogy nem csak a magyar nyelv és irodalom tanárainak és diákjainak segítője kíván lenni a nyakhegedű, a göreb, az ösztöke és számos más, a régmúlt, avagy a nem is annyira a régi idők kultúráját idéző bemutatott szóállomány. Valamennyi szaktanár, diák és a magyar nyelv értékkövei, nyelvi kövületei iránt érdeklődő, idehaza, avagy külhonban élő nemzettársunk kalauza is egyben ez, elsősorban a fiataloknak, valamint a magyar nyelvet használóknak többnyire nem világos, a pontos használati körükben már elhomályosult, egy letűnt műveltség, egy valamikori kultúra nyelvi lenyomatait felvonultató kiadvány.

 

Célkitűzésül

Mit tűzött ki maga elé célul a szerző, és mire vállalkozott e vaskos kötet kiadója? Mindenképpen dicséretesnek mondható az alkotói és a kiadói céltételezés, mivel kiveszőben, eltűnőben lévő szavak leltározása és szótárba foglalása nyomán nyelvi-kulturális hidat létesítettek/létesítenek korunk mindinkább világhálófüggő olvasói és az elmúlt idők embereinek hajdanvolt világa között.

A mai digitalizált világban a különféle szótárak segítségével végzett módszeres szókincsbővítés minden tantárgyban elengedhetetlen. Már az a tény, hogy a kézikönyv 3200 lexikai egység értelmét, jelentését adja meg, nemegyszer még a hangulatát is sejteti, mindezek az értékei figyelemre méltóak. A kínálat gazdag: többek között ételnevek, régi foglalkozások elnevezése, munkaeszközök megnevezése, régi ruhadarabok, korábban használatos földrajzi nevek, népek, népcsoportok, szokások, az iskolai élettel kapcsolatos szavak stb. mind-mind fellelhetők ebben a Daniss Győző-kötetben. A szócsoportokon kívül 18 táblázat, keretbe illesztett közlemény is található az oldalakon. Ezek különböző szempontokból összetartozó, egymást erősítő szavak csoportját tartalmazzák. Megemlítendő, hogy a szó-, a mondat- vagy a bekezdésnyi terjedelmű magyarázatokon kívül 102 vonalas rajz segíti megértetni, illetőleg szemléltetni az így kiemelt szavak jelentését. 

A szótár jellegéből adódóan megmagyarázza, értelmezi a kötetbe felvett szókincset. Mi jellemzi a címszókat? Ezek többnyire már elavult vagy a nyelv életében létező elavulási folyamatban található, a mindennapi beszédben nem túl gyakran, illetőleg már alig használatos szavak. A címszók – a felületes olvasónak is jelzik, a kötetet elmélyülten tanulmányozók meg világosan láthatják – jelentése, illetőleg jelentésköre a mai magyarul beszélők, mindenekelőtt a fiatalok számára nem egészen vagy alig, avagy egyáltalán nem világos. A pontos használati körük korunkra elhomályosult, mivel egy mára már letűnt világ, az egykori kultúra csupáncsak nyelvi lenyomatai.

alt

Az írás szerzője, H. Tóth István kandidátus, egyetemi docens egy nemzetközi óvodapedagógiai konferencián. 
(Kép: Saját)


Szembenézésül

A szótári részben témakörökbe rendezve találhatók a szócikkek. Negyven tematikus főcsoport különböztethető meg egymástól úgy, hogy ezeken belül 123 alcsoport mutatja be az elemzésre, megismertetésre felvett szavakat.

A szótárban való olvasói, kutatói tájékozódás – egy-két próbálkozást követően – könnyen elsajátítható, mivel segítő jelleggel és szándékkal érvényesül a decimális rendszer. Vegyük szemügyre mindjárt az élen álló fejezetet!

1. Népek tengere – kabarok, matyók, oszmán-törökök (13. oldal)

1.1. Mai hazai és határon túli magyar néprajzi csoportok (13–14. oldal)

1.2. Magyarország hivatalosan elismert nemzetiségei (14–17. oldal)

1.3. Más országok magyarjai (18. oldal)

1.4. És a többiek – csak a legnagyobb létszámú népek, népcsoportok (18–19. oldal)

Különösen értékesnek és szükségesnek nevezhető a 11. fejezet (101–111. oldal), mert szédítő iramú, felpörgött ritmusú, már-már ön- és közveszélyes természetzsaroló világszemléletünk okos és hasznos intést kap ezekből a szócikkekből is, mert ez a 10 oldal láttatja az olvasóval a talán még nem is régvolt dúsan burjánzó természetet.

11. A természet ajándékai – pákász, sulyom, aranymosás (101. oldal)

11.1. Vizek világa (101–105. oldal)

11.2. Erdő-mező terített asztala (105–108. oldal)

11.3. A földtől vesszük el (108–110. oldal)

11.4. Törvényszegők (110–111. oldal).

A 21. fejezet léte ékesen igazolja, hogy mennyire szükséges ez a diákoknak szánt jelentéstisztázó szótár, ugyanis a történelem ihlette regények rangokat és megszólításokat közlő nyelvi anyaga világosabbá, nyilvánvalóbbá válik/válhat korunk olvasóinak.

21. Rangok, megszólítások – fenség, kegyelmes asszony, tekintetes úr (192–194. oldal).

És folytathatnám a fő- és az alcsoportok, valamint az egyes szavak konkrét jelentésének vagy éppen az árnyalt bemutatásnak köszönhetően számos szó jelentésvilágának az ismertetését, ám nem az anyag újraírására vállalkoztam. Megkerülhetetlen a javaslatom: minél előbb és minél gyakrabban lapozzuk fel búvárkodó, elemző, ismeretszerző, értelemtágító céllal az egyes témakörök példáit.

Vannak egyszerű jelentésmagyarázatok, de jelentősebb azoknak a szavaknak a köre, amelyekben már összetettebb, árnyaltabb a jelentésmagyarázat, említésül lássunk néhány példát.

pernahajder

„Semmirekellő, másokat semmittevésével bosszantó fiatal férfi. Apró csínyeket elkövető gyerekre kedveskedve is mondhatták.” (33. oldal)

cibereleves

„Ha gabonakorpára forró vizet öntöttek, az néhány nap alatt savanyúvá erjedt. Leszűrve megihatták a levét, vagy ételt savanyítottak vele, vagy kölessel, hajdinával, tejföllel levest főztek belőle. (Ciberelevest aszalt gyümölcsökből is készítettek.)” (39. oldal.)

paszomány

„Nemesfém szálakkal borított fonalakból vagy selyemfonalakból összesodort, összefont vastag zsinór. Leggyakrabban négyszög vagy téglalap keresztmetszetű volt. A paszományzsinórral díszítésként bonyolult mintákat is rávarrhattak a ruhára, továbbá kialakíthattak belőle gomblyukakat helyettesítő füleket.” (60. oldal)

 

vajákos

„Olyan ember, aki azt állította magáról, hogy varázsszövegekkel és más praktikákkal jót is, rosszat is tud tenni, és meg tudja mondani a jövőt. Nem is kevesen ezt elhitték neki, és fizettek azért, hogy a vajákos nekik jót, másoknak esetleg rosszat tegyen.” (99. oldal)

szatócs

„Olyan falusi kiskereskedő, aki a boltjában, vegyeskereskedésében a liszttől, cukortól, cukorkától kezdve a kocsikenőcsig, szerszámokig nagyon sokféle – nem mindig a legjobb minőségű – árut viszonylag olcsón kínált vásárlóinak. (Mondták krajzle­rájosnak is.)” (150. oldal.)

áristom

„Kisebb súlyú – főképpen katonai – vétségért kimért nem túlságosan szigorú elzárás volt. Az áristom azt a helyiséget is jelentette, amelyikben a büntetést le kellett tölteni.” (195. oldal)

okarina

„Alakjáért sok helyütt körtemuzsikának nevezett fúvós hangszer. Anyaga főképpen agyag, ritkábban fa, fém vagy műanyag. A megszólaló hang magassága attól függ, hogy az okarinán játszó a legtöbbször hat vagy tizenkét lyukból hányat fog be az ujjával – és természetesen az, hogy melyik lyukakat fogja be. A hangszernek vannak kisebb és nagyobb, magasabb vagy mélyebb hangokat kiadó változatai. Az okarina távoli ősét már a tízezer esztendővel ezelőtt élő emberek is ismerték.” (227. oldal)

táltosgyermek

„Olyan újszülött, aki a megszokottól eltérő külső sajátosságokkal – hosszú hajjal, foggal, egyik vagy mindkét kezén hat ujjal stb. – jött világra. Így nevezhették a különlegesen éles eszű felcseperedő gyerekeket is.” (285. oldal)

szépírás

„Önálló tantárgy volt, főképpen lányiskolákban és gazdasági, kereskedelmi fiúiskolákban a meghatározott formájú szabályos kézírás. Kiváltképpen fontos volt a szép, olvasható írás az írógép elterjedése előtti időben.” (333. oldal)

Tanulságosak az összefoglaló, áttekintő táblázatjellegű tördelések is, mert ezekben az összefoglalásokban – amiként látható az alábbi példa jóvoltából is – rendszerező ismereteket kapunk.

„Némelyik étkezésünket régen gyakran valamely más nyelvből – főképpen németből, angolból, franciából – átvett néven emlegették.

früstök: reggeli – (németben: frühstück)

löncs: dél körüli, a hagyományos ebédnél könnyebb, inkább uzsonnaszerű étkezés – (angolban: lunch)

diné: vacsora – (franciában: diner)

szupé: késő esti vacsora – (franciában: souper).” (44. oldal)

Figyelemre méltó a 61 pontból álló felhasznált könyvek jegyzéke (383–384. oldal), mert a források megnevezésén túl további búvárkodásra is lehetőséget kínáló a lista. Érdemes élni ezzel a lehetőséggel, sőt bátran ajánlható középiskolás korú diákjainknak, az anyaország határain túl élő valamennyi generációnak is tanulmányozásra, válogatásra, hasznosításra.

A diákszótár végén található az egyébként itt és most kétségtelenül nélkülözhetetlen szómutató (385–408. oldal), méghozzá ábécérendben sorolva a kötetbe felvett korpuszt úgy, hogy tájékoztat: az adott címszó a szótár hányadik oldalán olvasható, tanulmányozható kifejtett formájában?

Hasznosításul

Az eddigiek alapján elmondható, és erre a nyelvpedagógiai problémakörre az Anyanyelv-pedagógia című elektronikus folyóiratban markánsan próbáltam utalni, hogy ezt a változatos tartalmú, érdekes szóanyagot elsősorban korunk tanulói, igen komoly szellemi haszonnal az 5–12. évfolyamosok forgathatják. De tüzetes vizsgálódással meggyőződhetünk arról is, hogy több részlete már a 3–4. évfolyamokon, például az ember és társadalom, az ember és a természet, az ember és ember témakörökben fellelhető, olvasható történelmi, ismeretterjesztő és tájékoztató szemelvények, szövegfajták sikeresebb felfogását, árnyaltabb megértését segítheti. Kétségtelen, hogy a Daniss Győző-kötetben világos, könnyed és közérthető az értelmezések szövege, közlésmódja. Emiatt az értéke miatt a magyar nyelv és irodalom órákon kívül eredményesen használható más szaktárgyi tanórákon is, legyen az a történelem-, a természetismeret-, a matematika-, a biológia- vagy éppen a hittanóra. A már használatos tanítási-tanulási segédeszközök sorába is jól beilleszthető, mert eredményesen használható az anyanyelvi szókincs bővítésének és az egyéb magyar nyelvi kompetenciák fejlesztésének folyamatában, továbbá lehetőséget nyújt a határainkon túl élő, a magyar nyelvet használó közönségnek is a beszéd- és kiejtésgondozáshoz, a magyar nyelvű szókincs pallérozásához, a magyar nyelvű olvasáskultúra erősítéséhez.

Ennek a Daniss Győző-könyvnek a szóanyagát vizsgálva, jellemezve óhatatlanul is az első kérdések egyikeként jelentkezik, hogy ezt a diákszótárt a tanítók, valamint az általános és a középiskolai magyartanárok hol, mely anyagrészeknél tudják hasznosítani, a tanítási-tanulási folyamatokba beemelni. Könyvismertetőként és gyakorló magyartanárként is rögzítem: ne csak a klasszikus értelemben vett grammatikai és szófajtani, szókinccsel összefüggő ismeretkörökre gondoljunk a tanítás- és tanulásszervezés idején, hanem hangsúlyozottan a stílusnevelésre is! Határozottan törekedjünk arra, hogy tanítványaink a Mit jelent? diákszótár segítségével ismertetett, lényegre törően megmagyarázott szóanyagot fel is használják feleleteikben, szó- és írásbeli fogalmazásaikban, témakörös beszámolóikban, kiselőadásaikban, projektmunkáikban stb. Mindenképpen kerüljön előtérbe a korpusz stílushatásának, szóhangulatának vizsgálata is. A stílusneveléssel áll ez a művelet szoros kapcsolatban, tudniillik hadilábon állnak tanítványaink ezzel a nyelv- és irodalompedagógiai problémakörrel egészen az érettségiig. Legyen a stílus- és stilisztikatanítás is munkánk homlokterében, mert ez is nagyon fontos a nyelvhasználat, a nyelvi kompetenciák aspektusából. Kézenfekvő tehát, hogy a magyar nyelvi órán és az azon kívüli tevékenykedtetés keretében egyaránt érdemes megvizsgáltatnunk nemcsak az egyes címszók jelentését, hanem azok stílushatását, szóhangulatát is az értelmező szótár stílusminősítései alapján. A szótárhasználat, a szótárismeret fontosságát egyébként nem lehet eléggé sokszor hangsúlyozni. Így a grammatikai tudnivalókon kívül a stilisztikai ismeretek mozgósításával gyakorolhatják a tanulók a diákszótár egyes szavainak besorolását, azok új szempontú rendezését, csoportosítását, rendszerezését. Kétségtelenül rengeteg a teendője egy magyartanárnak, mert a tanulók jelentős többsége nem ismeri ezeket a szóminősítő tulajdonságokat: kellemes, kellemetlen, régies, népies, tájszó, elavult, ritka, műszaki, szleng stb. Minden bizonnyal ez is szerepet játszik abban, hogy a tanulók szókincse szűk körű és szürke, sokszor ízetlen és durva, nemegyszer bántóan korlátozott. Mit lehet tennünk? Hasznosítanunk kell tág körben ezt a könyvet nemcsak az anyanyelvi órákon, hanem a több évszázados szépirodalmunk, kiváltképpen az úgynevezett kötelező szemelvények kapcsán is, mert vitathatatlan, hogy Balassinál, Pázmánynál, Zrínyinél, Fazekasnál, Csokonainál, Aranynál, Móricznál és még annyian másoknál bőven fordulnak elő olyan szavak, amelyek világához Daniss Győző kötete biztos kalauz, segítő tanácsadó lesz.

Alkossunk olyan feladatokat, amelyekben hiányos mondatok kiegészítésekor, pontatlanul alkalmazott szavak helyesbítésekor a Mit jelent? 3200 tételből álló korpusza legyen a felhasználandó forrás. Szerkesztessünk stílusminősítést, jelentésértelmezést erősítő és/vagy fejlesztő totókat ennek a diákszótárnak a kamatoztatásával. Eredményes szótárhasználati gyakorlat az is, amikor megadunk elemzési szempontokat, valamint kapcsolódó szavakat ebből a könyvből önálló szótári vizsgálatra, mivel ez intenzív és kombinált könyvtár-, nyelvtan- és stílus-, stilisztikatudással kapcsolatos munka lehet. Erősen feltételezhető, hogy megszeretik tanító- és magyartanártársaink is, amiként más szaktanárok is ezt a tematikailag gazdag, tartalmában színes kötetet, mert igazolhatóan nagy segítség lehet a diáknyelv pallérozásának folyamatában. Abban sem kételkedem, hogy a felhasználók rövid ismerkedés után könnyedén átlátják, mi mindent lehet a kötet anyagából kihozniuk az anyanyelvismeret és a nyelvtantudás, illetőleg a szövegértés képességének fejlesztésekor.

Összefoglalás

Megismerve a Mit jelent? cél- és feladatrendszerét, logikus szerkezetét, a hangulatos, tartalmilag gazdag, sokféle elemzésre alkalmas szóanyagát, feltétlen ajánlható életkortól függetlenül tanároknak, iskolásoknak és az anyaország határain túl élő, a magyar nyelvet így-úgy használóknak egyaránt.

Mindemellett feltételezhető, hogy e diákszótár újabb kiadásakor esetleg a klasszikus szótárelrendezést érvényesítik a szerkesztők (most inkább olvasókönyv jellegű a kötet). A magyarázó rajzok jelenleg inkább információhordozók (közlő, tájékoztató és befolyásoló szerepben jelennek meg), majdan viszont kevésbé térkitöltő funkciójú illusztrációk lesznek csupán. Érdemes-e, szükséges-e szókincsfejlesztő, szövegértést gyakoroltató munkafüzetet készíteni a Mit jelent? tudáskincsének a kamatoztatására, a tanulók képességeinek, szövegekben való jártasságuknak az edzése érdekében? Érdemes elgondolkodni erről is tanárnak, kiadónak, szerkesztőnek, szülőnek egyaránt – a diákok, sőt a Magyarország határain túl élők, a nyelvünket használók, tanulni vágyók érdekében.

A bemutatott diákszótárt a magas színvonalú szótáraiért számos díj – az MTA Kiváló Magyar Szótár, a Budai Díj, a Pro Cultura Díj, a Fitz József-díj – kitüntetettje, a TINTA Könyvkiadó 2016-ban adta közre Budapesten. Köszönet illeti a Tinta Könyvkiadót, hiszen felkarolta és mindenekelőtt a diákok, valamint azok pedagógusai elé tette Daniss Győző sokrétű nyelvi, kulturális és művelődési dimenziókat megnyitó szótárát.



[1] Borbély Szilárd: Az emlékezés is fikció. www.szombat.orgA Szombat zsidó politikai és kulturális folyóirat online változata.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu