Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Kulturális átmenetek: 2. Bihari Nyári Egyetem, 2017. július 24-28.

2017.07.29. szombat, 18:15

1 172 megtekintés

 

BALÁZS GÉZA (BERETTYÓÚJFALU, NAGYSZALONTA)

Másodszor Berettyóújfaluban a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának – a Partiumi Keresztény Egyetemmel közös – nyári egyeteme (2017. július 24–28.) között, 37 regisztrált résztvevővel. Az idei fő téma: kulturális átmenetek: földrajzi (határterület, Trianon), történelmi (falu—város, tanya- és falufejlődés), néprajzi (másodlagos felhasználás), nyelvi (kontaktusjelenségek), kulturális (népi, elit és populáris kultúra).

Gondolatok a nyári egyetem témáiból:

 

* Kulturális emlékezet, emlékezethelyek; ha nincs kulturális emlékezet, akkor “rezzenéstelen arccal” hallgatunk meg egy előadást, nézünk meg egy filmet. (János Szabolcs)

*  Bihar vármegye leképezi az egész Kárpát-medencét: alföld, dombság, hegyvidék, átmenet a pannon és az erdélyi táj között. (Szilágyi Ferenc)

* Új helynevek a határon túl is, pl. Szalárdcity. (Szilágyi-Varga Zsuzsa)

*  A kulturális fogyasztás mennyiben mono- és mennyiben multikulturális? Egy felmérés szerint Magyarországon a nők nagyobb aranyban járnak színházba, viszont Romániában éppen fordítva van. (Székedi Levente)

* Falusors: Magyarország felfedezése, újrafelfedezése, „új falukutatás” szükségessége: pusztuló falvak, éledő/emelkedő falvak, „eladó/eladható” falvak; sikertelen településracionalizálás („falurombolás”) Romániában, sikeres „településfejlesztési koncepció” Magyarországon. (Balázs Géza)

* Másik Magyarország – Nagy Dénes dokumentumfilmje: Bukta Imre festőművész kiállítása a Szépművészeti Múzeumban és a valóság Szihalomban.

* A probléma: „urbánus programot, ismereteket” adunk a falunak. Hogy ez Erdélyben ne így legyen, egy időben Cs. Gyimesi Éva faluszemináriumot szervezett egyetemi hallgatóknak. (JSZ)

* A hivatalos statisztikákból nem derül ki, de tanárok elmeséléséből tudjuk, tömegesen végzik el az általános iskolát Magyarországon és Romániában is olyan gyerekek, akik nem tudnak írni-olvasni. Föltehető a kérdés: vajon mindenkinek kell tudnia írni-olvasni? Másként: el kell várni, hogy mindenki elvégezze a 8-9 osztályt?

* A romániai oktatás sok tekintetben hasonló jelenségeket mutat: érettségi helyett szakiskola, duális képzés. Bihar megye sok tekintetben a leghátrányosabb. A magyar nyelvű iskolák rosszabbul teljesítenek, mint a román iskolák. Az általános iskolákból kikerülő a fiúk kétharmada gyakorlatilag analfabéta, a lányoknál kicsit jobb a helyzet… (Demeter Emőke)

* Fontos, új lehetőség az oktatásban a gamifikáció (azaz játékosítás), pl. szerezz pontot, vagy a „szerződés típusú” oktatás; jó módszernek ígérkezik az újra és újra lehethető (javítható) érettségi. (Baranyai Katalin)

* Egy pap, vagy egy magyartanár igenis beleszólhat a falu életébe. (MS)

* Jó ember vagy jó szakember? “Sajnos nem neveltük ki úgy az egyéneket, hogy ne essenek vissza a barbárságba.” Az ész mellett kell az érzékenység is. Az esztétika (valamennyire) hat az erkölcsre… (Horváth Gizella)

* A stabil belső világ ellenállóvá tesz a válságokkal szemben. (Borbély Julianna)

* Áprily Lajos és Jékely Zoltán költészete. (Pomogáts Béla)

EBBEN A PILLANATBAN HÁNY ABLAK VAN NYITVA A SZÁMÍTÓGÉPEDEN?

Arany János-esszékonferencia Nagyszalontán:

* A nyelvi világkép Arany János költészetében: idő, szerelem. (Magyari Sára)

* Megfigyelhető, hogy a kolozsvári diákok kevésbé értik Aranyt, a bihariak viszont kevésbé nevetnek Tamási Áron novelláin. (Balogh Andrea)

* Statisztikailag, szótározási szempontból Petőfi Sándor és Arany János szókészlete szinte azonos, igaz, amíg Petőfinél a teljes életmű, Arany esetében csak a költői életmű lett szótározva. De ennél fontosabb, hogy egy író-költő egy szót hányféle jelentésben (árnyalatban) használ. Ebben Arany János mindenkit felülmúl. Szótározott szavainak száma: 22.423, ám a teljes szókészletét 30—60 ezer szóra becsülhetjük. (Balázs Géza)

* Arany balladáiban a pszichotikus-neurotikus jelenségek gazdag tárháza figyelhető meg: mentális zavar, megszállottság, trauma… (Bartha Krisztina)

* Arany nem kérdőjelezi meg a nagy eszméket, de filozofikus iróniája átvezet a 20. századba; óv az egyoldalúságtól. (Balogh Andrea)

* Mi lehet az oka annak, hogy Arany ennyire, a magyar irodalomban szinte egyedülálló módon kedvelte a ballada műfaját? S vajon mi az oka annak, hogy Arany balladáinak szereplői többnyire nők?

* Ez nem Arany János szülőháza, mert az már nincs meg. Figyeljék meg, milyen érdekes, itt, négy utca határolta körzetben született Arany, Sinka István és Zilahy Lajos. (Danielisz Endre, 92 éves nagyszalontai helytörténész)

Báránd–Balmazújváros–Bihartorda—Bakonszeg

* Szidjuk a Facebookot, de akkor nem lenne ez a kemence: ha kiírtam, hogy hiányzik 200 tégla, rögtön hozták. (Balassa Iván-falumúzeum)

* Bárándi tarsolylemez.

* A most 100 éve született Balassa Iván néprajztudós menedzselte a néprajztudományt, de a kor mennyire menedzselte a néprajztudóst? (BG emlékezése Balassa Iván sírjánál)

* „Templomnyi életű házban” lakott Szűcs Sándor Biharnagybajomban; a lecsapoláskor „vérét vették a földnek”.

* Egy néprajzosnak a bicikli is túl gyors. (Szűcs Sándor mondása)

* Két évet élt a Sárréti vagy bihartordai népfőiskola (1947–1948).

* Közmunkával előállított termékek: házitészta, „önkormányzati tojás”. Az önkormányzati tojás 20 forint, a termelői 30. Ez részben jó, mert van munka és olcsóbb termék; részben nem, mert „megöli a magánvállalkozásokat”, melyek ennyire olcsó terméket nem tudnak előállítani. Ha az önkormányzati tojáshoz hozzászámítjuk az állami támogatásokat, az ára 90 forint lenne…

* A földből meg lehet élni, de meggazdagodni nem.

* Szilvórium Bajomból – megóv minden bajodtól.

* A kőlábas kapu: biharnagybajomi különlegesség.

* Bakonszeg: Bessenyei György, „a bihari remete”. Érdekesség: Bessenyei György szinte pontosan egy századdal korábban született és halt meg, mint Mikszáth Kálmán. Bessenyei: 1746 vagy 1747—1811, Mikszáth: 1847—1910. (Baranyai Katalin)

* A paraszti világban mindig minden jó volt még valamire: másodlagos felhasználás. Pl. autógumi, román bocskor, visszapillantó tükör, járólap a temetőben… (Benedek Csaba)

* Ha szolnoki – ne szólj neki.

Válogatás a nyári egyetemen készült képekből (fotók: Balázs Géza):

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt


0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu