Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Lájkoljam vagy ne lájkoljam?

2013.05.08. szerda, 06:22

2 374 megtekintés
Kapantzián Artúr, Ízes Beszélgetők Asztaltársasága, Melbourne

Tegnap este a barátaimmal beszélgettem és felmerült a kérdés: vajon lehet-e a „like” szót magyar szóhasználattal kifejezni? Ha igen, akkor mondjuk úgy! Vagy fogadjuk be az angol-magyar fonetikus „lájkolni” kifejezést!

Abban mindenki egyetértett, hogy a magyar ember számára önmagában a „lájkolni” szó talán érthetetlenül hangzik. A vitát ezzel le is zártuk, hiszen a háziasszony finom vacsorája nagyobb élvezetet nyújtott, mint az idegen szavak által okozott anyanyelvi gondok.
De hazafelé autózva újfent felvetődött bennem a vita, és most itt összegezem az álláspontomat. Véleményem szerint a „tetszik” szó lenne az értelemszerű magyar megfelelő a helytelenül használatban lévő „lájkold” ellenében. Az ellenkezője pedig a „nem tetszik” vagy esetleg „elutasítom” lehetne. No de keressük meg a mester-kulcsot, ami kinyithat minden ajtót, ami anyanyelvünk tisztaszobájába vezethet minket. Nem kell sokat keresgetni, hiszen a mesterkulcs előttünk van, nyomtatott formában. A magyar nyelv megőrzése a jelenlegi alkotmányban rögzített kötelezettsége minden magyar embernek, és a mindenkori magyar kormánynak. Mégha egyesek vitatják is az alkotmány némely pontját, de azzal egyet kell értenünk, hogy mint országunk alaptörvénye, mi mindannyian kötelesek vagyunk a rendelkezéseit betartani. Ugyanakkor az abban foglalt kötelezettségek elhanyagolásáért mindannyian felelősséggel tartozunk. Tehát ebből következik, hogy mindannyian törvényt sértünk, ha nem teszünk semmit a helyes nyelvhasználat érdekében. Pedig igen egyszerűen elkerülhető lenne a törvénysértés egy általam kettős-lépésesnek nevezett alapon:
(a) Ha az új jövevényszó értelemszerűen kifejezhető volna magyarul, akkor helyénvaló, hogy a magyar megfelelő szót használjunk.
(b) Ha pedig ilyen szavunk nincs, vagy értelmezésük kétséges, akkor szakértői vélemény beszerzése lenne indokolt. Ez pedig elsődlegesen a mindenkori kormány feladatkörébe tartozna.
Elismerem, nemigen lehet megakadályozni az embereket, hogy magyar fonetikus kiejtéssel társalogjanak egymással az éter hullámain, amit csakis a „bennfentesek” érthetnek, azok, akik képesek rögtön elsajátítani, azaz „lájkolni” a percenként felbukkanó új jövevényszavakat.
De most inkább a többségben lévő törvénytisztelőkhöz kívánok szólni. Vigyázzuk a magyar szó helyes használatát, és mielőtt megszoknánk a helytelen szóhasználatot, tegyük fel a kérdést önmagunknak:
(a) Vajon lehetne az adott idegen szót magyarul kifejezni? Ha igennel válaszolhatunk, akkor nem kell tovább kérdezősködni. Használjuk bátran és büszkén a helyes magyar kifejezést.
(b) Ha viszont kétséges a válasz, akkor kérjünk tanácsot a nyelvünket jobban ismerő szakértő(k)től.
Ápoljuk, védjük és féltve őrizzük édes-ízes anyanyelvünk!
A szerkesztő megjegyzése: A közösségi szómagyarításra néhány éve létrejött a www.szomagyarito.hu oldal. Használja mindenki bátran!

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu