Az ötödik anyanyelvi juniálishoz, a második nyelvésztáborhoz kapcsolódva 2015. június 20-án Széphalomban Lőrincze Lajos születésének centenáriumához kapcsolódva megrendeztük az idei esszékonferenciánkat.
Milyen volt, milyen a hatása ma Lőrincze Lajosnak, az általa képviselt „emberközpontú” és pozitív nyelvművelésnek? Anekdotikusan idézte fel a legendás nyelvész emlékét Lőrincze Péter, a nyelvész fia. Kemény Gábor és Grétsy László (helyi hangja: Balázs Géza) ugyancsak személyes emlékekről számoltak be és Lőrinczével kapcsolatos képeket is bemutattak. Az Édes anyanyelvünk rádióműsor történetét és hatását H. Varga Gyula ismertette, egyúttal bejátszotta az interneten jelen pillanatban egyedül föllelhető Lőrincze-ötpercet (Balázs Géza Tetten ért szavak című műsorából). Lőrincze Lajost mint az Anyanyelvi Konferencia elnökét Pomogáts Béla méltatta. Tudományos jelentőségére, hatására, és olykor az őt érő kritikákra Kemény Gábor, Balázs Géza utalt. Nyíri Péter összefoglaló előadásában a nyelv és erkölcs kérdését emelte ki. Pölcz Ádám, az esszékonferencia moderátora két Lőrincze-verset is elszavalt: az ismertebb Kányádi Sándortól származik, de itt hangzott el Szilvási Csaba Lőrincze-versének ősbemutatója is. (A Lőrincze 100 esszékonferencia anyagát folyamatosan közreadjuk az E-NYÉK-ben, valamint a 2016-ban megjelenő Múzsák Kertje című évkönyvben.)
A nyelvésztáborban elhangzott: „2060-ra becsülhető a határon túli magyarság nyelvének eltűnése…” A drámai jóslat Pomozi Pétertől származik, aki a második nyelvésztáborban hivatalos statisztikai adatokból vonta le a következtetést. Hozzátette: „és a folyamatok akár még gyorsulhatnak is”. Az előadó a Magyar Nyelv Múzeumában ezzel indokolta a magyar nyelv fejlesztési tervének kidolgozását és végrehajtását (ezt szorgalmazza egyébként a tábor életre hívója, a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport is). A magyar nyelvű lakosságát jórészt már elvesztő Partium még éppen meglévő magyar sajtójának nyelvét mutatta be Magyari Sára (Temesvár), egy hátrányos Veszprém megyei falu halmozottan hátrányos kisiskolásainak nyelvtantanításáról Dénes Ágota szólt. A nyelvésztáborban persze más kérdések is fölvetődtek: Mire való a bölcsészet és a nyelvészet? Például arra, hogy bonyolult rendszereket átlássunk és megértsünk. Arany Jánost állítólag azért nem engedte nyugdíjba az Akadémia, mert egyedül ő ismerhette az épület éppen akkor bekötött fűtésrendszerét. Mindenesetre egy-egy Arany-vers bonyolult struktúrája elegendő igazolás lehet erre, mondta Fűzfa Balázs, Arany költészetének néhány titkát, például számmisztikai világát felvillantva. Miről árulkodnak a nyelvtanok? Ladányi Mária a formális és a funkcionális nyelvtanok különbözőségét tárta fel – empatikusan, nemcsak a nyelvészek, hanem a beszélők, a nyelvtant érteni akarók szemszögéből is. Milyen legyen és milyen lehet a helyesírás? Ennek megválaszolására Balázs Géza vállalkozott.
Az esszékonferencia résztvevői Sátoraljaújhely város vezetőinek meghívására részt vehettek a vadételfőző versenyen is, ahol találkoztak az éppen ott lévő svájci nagykövettel is.
Páratlan kulturális élmények emelték az esszékonferencia köré szerveződő nyelvésztábor, juniális hangulatát: kirándulás Borsiba (Rákóczi Ferenc szülőhelye), a Búcsú Váradtól versfantázia, a 12 legszebb magyar vers (Pusztay János), Pomozi Péter és Karácsony Fanni kiállítása (Felnőtt vala egy édesz almafa…), a Kávészünet együttes koncertje. A 13. vadételfőző verseny ízeiről most nem számolunk be, el lehet képzelni. Jövőre is összekapcsolódik a nyelvésztábor, a juniális, a múzeumok éjszakája, a vadételfőző verseny és az esszékonferencia Széphalomban…
Támogató: PIM Kazinczy és Magyar Nyelv Múzeuma, Sátoraljaújhely városa, Nemzeti Kulturális Alap.
Szervező: Inter Nonprofit Kft., Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága.
Szakmai háttér: Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport.
A programról beszámolt a Kossuth rádió, a Klubrádió, az Európa rádió, a Zemplén televízió.
A Lőrincze Lajos-esszékonferencia fotói
{gallery}Lorincze100{/gallery}
0 hozzászólás