Legutóbbi hozzászólások

  1. Kiadványaink levélben is megrendelhetők (irodavezeto@mnyknt.hu). Kiadványainkat - ajándékként - igyekszünk eljuttatni a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarsághoz is.

  2. Gratulálok ez nagyon jó cikk. Méltán tükrözi Katika és Feri fáradhatatlan munkáját, amit a kultúráért, a kisebbségért, a barátságért és…

Magyaróra: az óra üvegharangja alatt

2019.12.28. szombat, 23:35

1 493 megtekintés

MÁLNÁSI FERENC ny. magyartanár (Kolozsvár)

 

2019-ben új lap született: Magyaróra, a magyar nyelv és irodalom barátainak, tanárainak lapja. A novemberben megjelent első összevont számot (I. évfolyam 1—4.) mutaja be egy több évtizeden át tanító magyartanár. 

 

 

Kezdődik a Magyaróra! 

 

„Az iskolai magyartanítás befolyásolja a mindenkori nemzedékek nyelvi ismereteit, nyelvhasználatát, irodalmi ismereteit, nemzettudatát. Éppen ezért a magyartanár egyénisége, tudása és módszertani felkészültsége meghatározó minden iskolatípusban. A magyar nem tantárgy, hanem szívügy – mondta hajdanán egy gimnáziumi kollégám.” – olvashatjuk Adamikné Jászó Anna A régi Magyartanításról a Magyaróra elé című beköszöntő írásában. A Magyaróra elődjei: Anyanyelvünk az Iskolában (1954-), Irodalomtanítás (1955-), A Magyar Nyelv és Irodalom Tanítása (1958-), Magyartanítás (1960-). Az írás így folytatódik: „A korábbi Magyartanítás rovatai a tantárgy összetettségéhez igazodtak: irodalom, olvasás, fogalmazás, műhelymunka, nyelvhelyesség, nyelvtan és helyesírás, hírek, könyvszemle, ötlettár.  Kik írták a Magyartanítás tanulmányait? Elsősorban főiskolai és egyetemi tanárok, de nagyon sok „terepen dolgozó” tanár és tanító is bekapcsolódott, tapasztalataik közlésével segítve a mindennapi gyakorlatot. Doktoranduszok tanulmányait is publikáltuk a műhelymunka rovatban, ők mindig valamilyen új tudományágra, új kutatásra irányították a figyelmet. Fontosnak tartottuk a kapcsolatot a határon túli kollégákkal: Erdélyből, Kárpátaljáról rendszeresen kaptunk tanulmányokat.” A debütáló Magyaróra szerkesztőbizottsága: Adamikné Jászó Anna (elnök), Balázs Géza, Baranyai Katalin, Fráter Zoltán, Széplaki Erzsébet, fontosnak tartja az értékek megőrzését és a folyamatosságot. A Magyartanítás 56 évfolyamot ért meg, ezt a hagyományt mindenképpen folytatni kell: ezért határozta el Balázs Géza és az Anyanyelvápolók Szövetsége, hogy Magyaróra néven folytatja a hagyományt. „Nyilvánvalóan meg kell majd felelni az új kihívásoknak, az új tantervnek, az internetes világnak, a megváltozott módszertani kultúrának és még – ki tudja – mi mindennek.” A lap készítői: Balázs Géza felelős szerkesztő, Blankó Miklós, Lengyel Klára és Pölcz Ádám szerkesztők. 

 

 

Bánk bán-búvárlatok

 

A bemutatkozó, összevont 1-4. számának témája: Bánk bán-búvárlatok. A „klasszikus” Bánk bán című fejezet első tanulmánya, Major Hajnalka: Esztelenség, legjobb tragédiánk vagy a nemzeti hagyomány kegytárgya? A szerző a Bánk bán tanításának történetét ismerteti részletes tantervek, tananyag-beosztások és a témáról szóló szakirodalom alapján, hogyan lett és maradt a tananyag része a Bánk bán, illetve azt, milyen korú diákok, milyen művekkel olvashatták együtt a drámát. Körmendi Tamás a Bánk bán történeti valóságának hátterét meséli el, néhány szereplőjét veszi sorra, szembeállítva fiktív irodalmi szerepüket azzal, amit manapság nagyjából bizonyosan tudni vél a történeti kutatás, s amit a szűkszavú kútfőink az eseményekről tudni engednek. Balogh Piroska a stílus és kommunikáció kapcsán azt világítja meg, hogy a darab világában a hatalmi diskurzusokra, azaz a kényszerítő beszédre kétféle válaszlehetőség kínálkozik: a (verbális) panasz és a (nonverbális) agresszió. Tiborc panaszbeszéde képes verbalizálni saját keserű sorsát, de panasz közben olyan empatikusan figyeli beszédpartnerét, hogy képes higgadtan, szavakkal megfogalmazni annak lelkiállapotát, pontosan érzékeli és érzékelteti azt is, amikor Bánk a vele folytatott dialógus során eleinte voltaképp másról, szinte magának beszél. (Köszönöm Balogh Piroskának ezt a megközelítést, mert annak idején Tiborc panaszait csupán társadalompolitikai szempontból magyaráztuk diákjainknak!) Blankó Miklós a Bánk bán drámát és operát stilisztikai szempontból veti össze, s Getrudis és Bánk konfliktusáról szólva megállapítja: „Az operaváltozat retorikai szempontból sokkal látványosabb nyelvi eszközökkel él, érthetőbb a szórend, az ismétlések vagy a didaktikus, rövid felkiáltások… A zene és az énekhang ki tud fejezni olyan tartalmakat, amiket a próza a szöveggel pótol, így tehát az operaszöveg lehet lényegre törőbb, inkább alkalmas a színpadi megjelenítésre…” Krasznai Gáspár Katona és Erkel Bánk bánja  című tanulmányában éppen ezt igazolja: „a rendkívüli szép zene rendhagyó és egyedülálló hangszerelést kap. A hegedűk mellett összesen négy hangszer vesz részt Melinda dallamának kíséretében: viola d’amore, angolkürt, hárfa és cimbalom… A kíséretet a hárfa lágy játéka mellett a cimbalom biztosítja…, Erkel e magyar népi hangszer bevezetésével a mű magyaros zenei tónusát fokozta…” Magam is tapasztaltam, hogy a Tisza-parti jelenetnek a zenekari bevezetője, és az első felvonás fináléját Melinda verbunkos sóhajmotívuma koronázza meg („Édes Bánkom, végy karodba…”), s mellette a „Hazám, hazám, te mindenem…” kezdetű Bánk nagyária azóta is visszacseng a fülünkben. „Az összevont óráknak fontos momentumai kell, hogy legyenek a zenei motívumok zongorán történő bemutatása a szóbaj forgó zenei eszközök szemléltetése, valamint a felsorolt részletek stílushű, kifejező eléneklése. Az élő zenei élményt ugyanis semmi más nem pótolja…” – fogalmazta meg Krasznai Gáspár. 

 

 

Modern Bánk bán

 

A „modern” Bánk bán című fejezetben olvasható Czibula Katalin tanulmánya: A Bánk bán korszerű problémái – középiskolás fokon: „A Bánk bán olyan társadalmi és egyéni problémákat, olyan nehéz emberi választásokat ábrázol, amelyek képesek érvényesülni a mai olvasó közegben is.”  Néhány olyan hívószót mutat be a szerző, amelyek mentén korszerű műalkotásként közelíthető meg a mintegy százéves szöveg: magyarok és idegenek, a nők és a társadalmi szerepvállalás, drogproblémák és áldozathibáztatás, karrier és magánélet. Nádasdy Ádám költőt, műfordítót, nyelvészt Katona József munkájának prózai újrafordításáról kérdezi Mészáros Márton. Deák-Takács Szilvia pedig a mű tanításával kapcsolatos kreatív projektet mutat be: szófelhők a szómagyarázatokról, a szerepkők tulajdonságairól, tankockák, online gondolattérkép a dráma szereplőiről, átiratok, közös írás Google Docsban, a szereplők Europass-önéletrajza,  Rambo-dráma QR-kóddal, képernyőfotó a feliratos, hanganyaggal ellátott film. Mindezeket kipróbálta a Kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban. A magam szerény ismeretével (és persze több évtizedes magyartanári tapasztalatával) úgy látom, hogy ily módon a klasszikus és a modern összejátszásával, a diákok szövegértés-szövegalkotási kompetenciájának fejlődését biztosan sikerül elősegíteni. Beke József, a Bánk bán szótár szerzője, a dráma nyelvének legalaposabb ismerője, A Bánk bán legújabb szövegéről szólva elismeri, hogy „az új szöveg Katona művének közismert, számos homályos kifejezését világosabbá teszi, némely túlságosan tömör kifejezését közérthetővé oldja…” A maga szemszögéből kiemeli, megvilágítja ennek az új, mai szövegnek néhány olyan helyét, amely a dráma hagyományosan kérdéses kifejezését értelmezi.

 

Kép: BG

 

Bánk bán a magyarórán

 

A harmadik  – Bánk bán a magyarórán –  című fejezet gazdag választékából is kiemelek néhány írást. Ploniczky Tamás Minden a tálaláson múlik? címmel  néhány innovatív ötletét a 200 éves Bánk bán tanításához. Hiszen a dráma tanításának a tartalmából fakadó aktualitása előny lehet, olyan tartalmi elemek fordulnak elő, ami egy 21. századi diák számár is érdekfeszítő lehet. A Keserű József–Szabó Szilvia szerzőpáros Tiborc panaszát szövegmanipulációs feladatként oktatja hetedikes diákoknak, azzal a céllal, hogy felkeltse az érdeklődést a mű iránt. Libárdi Péter arra a kérdésre keresi a választ: Mire jó a Bánk bán az iskolában?  Tanóráin előszeretettel alkalmazza a befogadás-központú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítási formákat, amelyek a kritikai gondolkodáson alapulnak. Érdemes elolvasni a művet, mert aktuális emberi és közösségi élményeket szólaltat meg, mint a nemzeti identitás és öntudat, hatalomvágy, becsületérzés, szerelmi féltékenység, apa viszonyulása a fiához, honvágy, idegengyűlölet. Nagy-Varga Zsolt: Endre király, az érző ember és a felelős államférfi című írásában próbálja tudatosítani diákjaiban azt, hogy a hétköznapi konfliktusok irodalmi művön keresztül is megközelíthetők, megoldhatók. Szabó Roland az infokommunikációs technológia felhasználásával, pl. kahoot nevű programot (https://kahoot.com) vonja be az oktatásba. Witzl Balázs a Bánk bánt integrált, sokoldalú módon képzelteti el: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, az ének-zene és végül a tánc és dráma együtteseként, négy tanár kb. kéthetes együttműködése révén a tizedik évfolyam során.

BBSz. = Bánk bán szótár

 

Mindehhez sokat segíthet a Bánk bán szövegének alapos megértése, például a Bánk bán szótár segítségével. Már Illyés Gyula is ezért „igazította át” a drámát: „a szövegen illusztrálni a magyaráznivalót, megcsiszolni ott ezt a drágakövet, ahol a mi időnk kívánná, ott, ahol még rajta egy régi kori kőzet nyoma”. Az írói szótárak értékét így összegzi Balázs Géza: „A Zrínyi-, Petőfi-, Arany-, Juhász Gyula-, Radnóti-szótárunk, valamint a Toldi- és Bánk bán szótár együtt, hallatlan nagy érték, mely magyar nyelvünk csodálatos gazdagságát, szépségét foglalja magába.”

 

Kép: BG

 

Tanárok mondják 

 

Blankó Miklós körkérdésére – Én így tanítom a Bánk bánt –  Bacsó Péter, Pethőné Nagy Csilla, Deák Márton, Constantinovits Milán, Tóth László, Pécsi Bálint véleménye olvasható. És még felsorolni is sok: feladatötletek, nyitott tanári kérdések, a Bánk bán konfliktusrendszere, értelmezési nehézségek, változó Gertrudis-kép, a mű befogadás-története és utóélete… Szabó Rozália: Ricsi a Bánk bánban  című írását már nyugalmazott magyartanárként olvastam fel diákjaimnak, s Katonához hasonlóan elmosolyodtam, mert Ricsi bár „rohadalom”-ként értékelte az irodalom tantárgyat, de átszűrte a maga világképén ezt a „teremtett világot” (Cs. Gyimesi Éva), s a végén diáknyelven véleményezi: „egész király volt, nem rossz arcok ezek a Bánkék – csak kár, hogy nincs náluk wifi.” Ricsinek és társainak ajánlom: keressék meg mobiljukon a www.emlekhazak.hu  honlapot, hívják fel a Kecskeméti Katona József Emlékházat, csoportosan látogassák meg, egy csokor virágot tegyenek Katona József szobrához, de  elzarándokolhatnak Gertrudis magyar királyné tiszteletére, halálának 800. évfordulójára felavatott emléktáblához is Pilisszentkeresztre. Ehhez is ad tanácsot a Magyaróra!

 

A Fórum rovatban magyartanárok fejtik ki véleményüket az oktatásról. Vízkeleti Szilveszter megdöbbentően életszagú feljegyzését az illetékesek figyelmébe ajánlom. Ismertetésemet kedves kollégáimnak írtam, akiket csak biztatni tudok: legyenek előfizetői, olvasói, munkatársai ennek az új folyóiratnak, ne sajnálják az időt és energiát, hogy a tanterv, a tankönyvek alapján vagy nélküle, saját ötletekkel gazdagítsák a Bánk bán-órákat, diákjaikkal „üljenek be az óra üvegharangja alá, s hasson a Mendelejev-táblázat izgalma” (Németh László) vagy Bánk és Tiborc párbeszéde…

 

Kép: BG

Kép: BG

 

Megjegyzés: 

 

A Magyaróra első számának ünnepi bemutatója a kecskeméti Katona József emlékmúzeumban volt. Fényképeink ott készültek. 

 

 

A Magyaróra 2020-tól évente 4 számmal jelentkezik. Az első összevont szám áprilisban Retorika minden tantárgyban, a második novemberben Mai magyar iroalom témával jelenik meg. A lap előfizethető a postahivatalokban. Egy-egy szám megrendelhető a www.e-nyelv.hu könyvesboltjában, sőt itt van lehetőség jelképes összegért (500 Ft) egy-egy szám letöltésére is. Az összevont számok ára: 2000 Ft, az éves kedvezményes előfizetés: 2500 Ft. Ugyanebben a könyvesboltban vásárolható meg Beke József Bánk bán szótára is.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu